A Lengyel Intézetben a „szuverén, egységes és demokratikus” Ukrajna támogatásáról beszélt a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki a birodalmi ösztönök újraéledéséről is beszélt a hvg.hu-nak.
Nem nagyon van más választásunk, mint „a szuverén, egységes és demokratikus, Európához csatlakozni tudó” Ukrajna támogatása - mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a budapesti Lengyel Intézetben rendeztek szerda este.
E megjegyzését az este folyamán kivételesen taps szakította meg. Hozzászólásában Németh szót ejtett a Krím orosz megszállásáról és az ukrajnai helyzetről is. Amikor erről a rendezvény után kérdeztük, annyit mondott: a „birodalmi ösztönök újjáéledéséről” beszélhetünk. A fideszes politikus szerint a közép-európaiak, vagyis a visegrádi országok – köztük lengyelek, csehek, magyarok – önálló pólust képviselnek a német, amerikai vagy orosz térségbeli törekvésekhez képest.
A kerekasztal-beszélgetésen Németh a regionális összefogást emelte ki, mint 1989 közvetlenül is ható élményét, amely máig is érvényesül. Azt, hogy sikerült lebontani a falat, amely a kommunizmus idején a térség népeit elválasztotta. Itt egy poént is megpróbált elsütni, amit kevésbé értékelt a közönség: ugyanis eleve a berlini fal 1989-es lebontásáról volt szó, de a fideszes politikus megjegyezte: a fal kapcsán most nem az amerikai-mexikói határt elválasztó falra gondolt.
Németh utóbb kérdésünkre elmondta, csupán asszociált, nem akarta részletesebben kifejteni, mire gondolt közbevetésekor. Amikor arról faggattuk, miszerint az amerikai-magyar vitákban esetleg a németeknek új álláspontja van, és hogy kaptak-e erről bármilyen jelzést Berlinből, annyit mondott, hogy szerinte a Berlinben éppen szerdán tárgyaló Szijjártó Péter külügyminisztertől majd többet tudnak meg, hiszen ő találkozott ezen a napon német diplomácia első emberével, Frank-Walter Steinmeierrel.
A német-lengyel közös rendezvényen Lieselore Cyrus budapesti német nagykövet arról beszélt, hogy Európa nemcsak egy vámközösség, hanem egy értékközösség, és a demokráciáknak demokratákra is szüksége van. Bár 1989-ben sokan azt hitték, a béke kora jön el, addig mostanra kiderült, hogy a demokráciáért sok helyen ismét meg kell küzdeni. (Konkrét országot nem említett a nagykövet.)
A rendezvényt azért szervezte meg a Lengyel Intézet a német nagykövetséggel közösen, mert szerda este mutatták be Adam Burakowski, Aleksander Gubrynowicz és Pawel Ukielski könyvét, amelyet magyarra fordítottak, és amelynek címe: 1989. A kommunista diktatúra végnapjai Közép-Kelet-Európában.
A könyv kapcsán Mitrovits Miklós történész azt hangsúlyozta, hogy a magyar közönség a kötetből megtudhatja, miként ítélik meg külföldön, Lengyelországban hazánkat, és szembesülhet azzal is, hogy a könyvet író szerzők politikailag a konzervatív-liberálisok közé tartoznak, egy olyan irányzathoz, amely Magyarországon nemigen létezik.
