Három polgármester, akik a rajtuk lévő MSZP-s „bélyeg” ellenére fölényesen verték fideszes kihívóikat, sőt még a képviselő-testületet is visszahódították. Kettő közülük a kompromisszumok robotosa, egyikük Simicska cégével sem szégyellt tárgyalni, egy pedig igazi vadóc: négy évig háborúzott a kormánypárttal, és szinte minden csatáját megnyerte.
Kevés olyan polgármestere van már az MSZP-nek, aki kirobbanthatatlan a székéből: akkor is nagy fölénnyel tud győzni, ha a szomszédos településeken mindent visz a Fidesz. Kispest, Pesterzsébet és Ajka polgármestere vasárnap nemcsak hozta a papírformát, de vissza is tudta szorítani a kormánypártokat: mindhárom városvezető le tudta rázni magáról a 2010-es fideszes kötelékeket, és visszaállította a képviselő-testületben a baloldali többséget.
Kispesten Gajda Péter közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint kihívója, Dódity Gabriella. A városrészt 1998 óta irányító Szabados Ákos Pesterzsébeten csaknem 20 százalékkal előzte a fideszes Juhász Lajosnét. A hagyományosan fideszes – illetve Devecser, Tapolca révén már jobbikos – településekkel körbevett Ajka is MSZP-s maradt: hiába a sorozatos botrányok, Schwartz Béla tovább tudta növelni népszerűségét. Emellett kényelmes többséget tudtak szerezni az önkormányzatban, Ajkán ráadásul úgy, hogy az MSZP még csak nem is kényszerült arra, hogy összefogjon a DK-val.
Azt még a szocialista párt országos vezetőségéhez tartozó forrásaink is elismerték, ez a siker sokkal inkább a három polgármester személyiségének, sajátos módszereinek, szervezetépítő tevékenységének köszönhető, és nem az egyre rosszabbul csengő MSZP névnek.
„Arra kell figyelni, hogy ne szúrd el”
„Nemcsak a fideszesek, hanem még a párton belüli ellenfelei is jó ideje tudják, hogy Tóth Jóska kerületébe képtelenség betörni. Angyalföldön hosszú évek óta csak az ő embereinek terem babér. Kispesten és Pesterzsébeten 2010 után viszont úgy tűnt, az önkormányzatban többséget szerzett Fidesz fokozatosan ledarálja a polgármestereinket” – magyarázta egy, a párt országos kampánystábjában dolgozó forrás, mitől tartottak az elmúlt négy évben a XIX. és a XX. kerületben. (Angyalföldön az MSZP úgy vitte el mind a 15 egyéni kerületet, hogy a Fidesz mellett az Együtt, a DK és a Bokros Lajos-féle MoMa is ellenjelölteket állított Tóth embereivel szemben.)
„Ha kell, mackónadrágban megy ki az emberek közé. Ennyi: ért az emberek nyelvén” – dicsérte a polgármesterét egy XIX. kerületi szocialista. Gajda szerint soha nem venne fel mackónadrágot, mert „nem áll jól” neki, de valóban szereti a kitelepüléseket. A helyi MSZP-s szerint a polgármesternek különösebb „titka” nincs, lényegében egyetlen dologra figyelt egész ciklus alatt: hogy emailben, fórumokon vagy a faliújságok segítségével állandó kapcsolatban maradjon a választóival. Más MSZP-s politikussal szemben ő nemcsak a kampány idején tűnik fel a közönség előtt.
| A panelprolik legendája |
Egy, a budapesti kampány szervezésében részt vett fideszes forrás szerint egyetlen magyarázata van Gajda és Szabados sikerének: mindkét kerület egy-egy panelrengeteg, ahol a két baloldali polgármester megőrizte népszerűségét. Csakhogy mindez már nem igaz a két szomszédos, egykor hagyományosan balra húzó, nagy panelrészekkel rendelkező Kőbányára vagy Csepelre – tehát a „panelprolik” legendája alaptalan. Az utóbbiban csúnyán leszerepelt az MSZP-DK-Együtt összefogás: a 14 egyéni kerületből csak négyet tudtak megszerezni, pedig az áprilisi országgyűlési választáson a szolidaritásos Szabó Szabolcs még a rezsibiztos, Németh Szilárd felé tudott keveredni. „A csepeli vereséget még mindig nem dolgoztuk fel, azóta is elemezzük a szavazati arányokat, keressük, hol hibáztunk” – mondta a budapesti szocialista kampánystáb egyik tagja. |
Az egyik munkatárs szerint, amikor a fideszes többségű képviselő-testület 2010 után megszüntette az ingyenes önkormányzati újságot, Gajda a polgármesteri fogadóóráit kihelyezte az utcára, ahol hetente lehetett vele találkozni. Nekiállt kiépíteni egy legális adatbázist, begyűjtöttek több ezer emailcímet, és küldözgették a polgármesteri hírlevelet. Gajda a hvg.hu-nak azt mondta, felvette a kapcsolatot a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó plakátcéggel, a Publimonttal is: miután a cégnek volt valamennyi tartozása az önkormányzat felé, ezt leírták úgy, hogy cserébe több utcai faliújságot kaptak, ahova a hivatal kihelyezte a hirdetményeit. „Megkérdeztem a fideszeseket, ha nincs önkormányzati lap, akkor hol értesítem a lakosságot a hivatal ügyeiről. Azt mondták, ’hát ott a faliújság a hivatalnál’. Jó, hát felállítottunk néhányat az utcán, ha ez kell” – mondta a polgármester. Gajda elismerte, a regnáló polgármestereknek mindig könnyebb a dolga, „egy dologra kell figyelni, hogy ne szúrd el menet közben”.
Mindhárom újrázó polgármester figyelt erre, és ezt leginkább úgy érték el, hogy nem avatkoztak az országos politikába, még pártjuk belügyeivel sem igazán foglalkoztak, és nem vettek részt a baloldali iszapbirkózásban. Bár a 43 éves Gajdát – Tóth Józsefhez hasonlóan – kapacitálták, hogy „jöjjön ki a kerületéből” és vállalja a főpolgármester-jelöltséget, többek szerint azzal rázta le az MSZP vezetőit, hogy ehhez „nem kapott felhatalmazást” a feleségétől, épp elég neki a XIX. kerület.
Ugyanakkor mindhármukat segíti, hogy a Fidesz nem tudott megerősödni helyben. Négyévente újabb és újabb jelölteket állítanak velük szemben, eddig eredménytelenül. Pedig sokat számít a helyi beágyazottság. Kispesten egyedül az az Ékes Gábor tudott egyéniben nyerni fideszesként, aki négy évig alpolgármester volt, és a Wekerlei Társaskör egyik alapítója. Ám a kormánypárt nem őt, hanem Dódity Gabriellát indította a polgármesteri székért, aki a Fidesz 2010-es győzelme idején sem tudott bejutni a képviselő-testületbe. Gajda népszerűségét azt sem kezdte ki, hogy a Hír Tv a kampányban felemlegette: 1997-ben úgy jutott egy Wekerle-telepi önkormányzati lakáshoz, hogy közben a lakásügyi bizottság elnöke volt. A polgármester azzal rázta le a tévéstábot, hogy leszögezte: a döntésben nem vett részt, különben is, a szerződést akkor a KDNP-ben politizáló Kisberk Imre írta alá.
Név szerint ismeri a választóit
„Elképesztő memóriája van. Pesterzsébet tényleg egy panelrengeteg, de ő minden harmadik embert név szerint ismer, ha kell, személyesen járja a kerületet és mozgósít” – mondta a pesterzsébeti polgármesterről a budapesti kampány egyik MSZP-s szervezője. Szerinte ebben a tekintetben leginkább a Rákospalota élére visszatérő Hajdu Lászlóra hasonlít, aki a kerület idősebb polgárainak egykor kézzel írt üdvözlőlevelet küldött születésnapjukra. Szabados Ákos egyébként azt mondta, épp úgy megfordul a helyi focipályán, mint a sarki kiskocsmákban.
Ugyanakkor egy közeli munkatársa szerint ebben nincs semmi különös, Szabados Ákos négy évig volt alpolgármester, 1998 óta pedig megszakítás nélkül polgármester, a kerület több pontján is lakott már, „jó, hogy sokakat ismer”. „Ez mindig egy baloldali kerület volt, az elmúlt négyéves ciklus az egyedüli kivétel” – utalt arra, hogy 2010 és 2014 között Szabados egy fideszes többségű testülettel együttműködve irányította Pesterzsébetet. „Őszinte leszek, inkább személyre szóló kampányt folytattunk, kevésbé hangsúlyoztuk a pártkötődést” – mondta a kispesti polgármesterrel egybehangzóan Szabados a hvg.hu-nak. Szerinte helyben sokkal célravezetőbb a képviselőjelölteket a polgármester „csapataként” reklámozni, mint ideológiai alapon egy párt mellett kampányolni.
Mind Gajda, mind Szabados igyekszik elejét venni a párton vagy a baloldalon belüli vitáknak is. „Hol kemény kézzel tesznek rendet, hol alkut kínálnak” – mondta róla a budapesti MSZP-s szervezet egyik vezetője. Szerinte Tóth Józsefhez hasonlóan megtanulták a többi kerület példáján, hogy a belső viták feldarálják a helyi szervezetet, az ellenfél pedig kihasználja a megosztottságot. Ám míg Tóth a nyári jelöltállítás idején be sem akarta engedni a kerületébe az Együtt-PM-et és a DK-t, Szabados és Gajda rövid időn belül lezárta a két párttal a tárgyalásokat – átengedve több egyéni kerületet a szövetségeseknek. Mindkét politikus elismerte, számos kompromisszumot kötöttek a Fidesszel is, különben leállt volna a kerület fejlesztése. „Egyszerűbb egy parkot úgy felújítani, hogy közben nem csinálunk ebből politikai cirkuszt a képviselő-testületben” – mondta Szabados.
Akin nem fog a golyó
Egy narancssárga megye közepén egy piros folt: ez Veszprémben Ajka. A Fidesz évről évre újabb és újabb rohamot indít Schwartz Béla ellen, de a polgármesterről eddig minden támadás, botrány lepergett. Tavaly májusban egy furcsa számlázás miatt még bíróság elé is került, hűtlen kezeléssel és zsarolással vádolták. Az MTI szerint a bíróságon magabiztosan kijelentette: eddig 21 esetben indítottak különböző feljelentések miatt eljárást az önkormányzatával szemben, de ezek nagy többsége már lezárult bűncselekmény hiányában (a vita egy 10 milliós járdafelújításról folyik, az eljárás még nem zárult le – a szerk.).
Schwartz Gajdával és Szabadossal ellentétben nem a kompromisszumok embere. Nemcsak ellenfeleivel nem alkuszik, de potenciális szövetségeseivel sem. Az MSZP idén is egyedül indult az önkormányzati választáson: a DK ugyan hozzálátott a szervezetépítéshez, de belátták, hogy polgármesterjelöltjük esélytelen lenne Schwartzcal szemben, ezért még a voksolás előtt visszaléptették. Egy 2011-ben nyilvánosságra került jegyzőkönyv szerint saját párttársait – akiket később ki is zártak a pártból – figyelmeztette: ha segítik az ellene folyó eljárásokat, akkor „bosszút fog állni”, nem kímél senkit. A polgármester a hvg.hu-nak azt mondta, az érintett párttársai – miután leváltotta őket a posztjukról – sértődött emberek voltak, akik „átálltak a Fideszhez”, és megpróbálták besározni a nevét, amit ő nem tűrt el.
Egyébként nem tudott megegyezni a helyi Fidesszel, kisebbségből kormányozta a várost, de a költségvetések megszavazásához mindig meg tudott nyerni valahogy egy plusz képviselőt. „Hát kérem, itt négy évig háború folyt, de megnyertük” – mondta a hvg.hu-nak felidézve azt is, hogy nem akarta odaadni az államnak az iskolákat, így átadta azokat a Hit Gyülekezetének. Az ügyből pereskedés lett, amit elvittek a Kúriáig, ahol viszont az önkormányzatnak adtak igazat.
„Pesti értelmiségi füllel nagyon fura pasas. Tőmondatokban beszél, nem válogatja meg a szavait” – mondta róla az MSZP egyik, Veszprém megyéből származó vezetője. 2011-ben pénzbírságra ítélték Schwartzot, mert amikor a Bányász sporttelepen köszöntötte az édesanyákat, „a becsület csorbítására alkalmas, gyalázkodó megjegyzéseket tett” három önkormányzati képviselőre. A vádirat szerint arra is felszólította az ajkaiakat: „ha ezekkel az emberekkel találkoznak, kerüljék el őket”. A beszédet vágatlanul adta le a helyi televízió. De volt gyorshajtási ügye is, a bírságot pedig az önkormányzattal fizettette ki – amit ő nem is tagadott.
MSZP-s forrásunk szerint igazi ügyintéző polgármester, ha lakossági bejelentést kap egy rosszul álló kanálisfedőről, esetenként személyesen intézkedik, amit az ajkaiak nagyra tartanak. Ráadásul mindig nagyon népszerű intézkedéssekkel rukkol elő: pénzzel támogatja az ajkai újszülöttek szüleit, 50 százalékos támogatást ad a lakásfelújításokhoz, szinte az összes játszóteret felújítatta.
Még mindig nem derült ki a főpolgármesteri választás legnagyobb titka
Összeül az MSZP választmánya, kijelölhetik Botka utódját
Számok, amelyek minden elmondanak a választásokról
Az LMP a legnagyobb vesztes - a PC öt megállapítása a választásokról
