Sokan az Alkotmánybíróság "teljes fideszesítésének" tekintik, hogy a parlament szerdai ülésén három, immár csak a Fidesz által delegált taggal végképp többségbe kerülnek azok a bírák, akiket egyértelműen a mai kormánypárthoz közel állónak tartanak. Megpróbáltuk megvizsgálni a három jelölt szakmai tevékenységén keresztül, mennyiben állhatnak meg ezek a vádak. A kép legalábbis összetett.
Idén ősszel három alkotmánybírónak is lejár a mandátuma: Bragyova Andrásé és Kovács Péteré szeptemberben, Balogh Eleméré pedig novemberben. Annak idején mindegyiket a pártok konszenzussal szavazták meg ugyan, de Bragyova és Balogh az MSZP, Kovács a Fidesz jelöltje volt.
Ugyanakkor ténykedésükre jellemző, hogy az Orbán-kormány jogalkotása nyomán az Alkotmánybíróságra került ügyek megítélésekor (amikor az Ab rendre jóváhagyta az inkriminált törvényeket vagy kizárólag nem lényegi változtatásokat kért) rendre különvéleményt fogalmaztak meg. Ilyen esetek voltak például, amikor a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséhez vagy a fővárosi választójogi rendszer megváltoztatásához született Ab-határozathoz mindhárman különvéleményt fűztek, mert a törvényeket a beadványokban is kifogásolt pontok némelyikében alkotmánysértőnek találták.
Nem csoda tehát, hogy a közvélemény egy része a mostani cseréket úgy értékeli, hogy ezzel végleg kisebbségbe kerül az a fajta alkotmánybíráskodás, amely még a második Orbán-kormány közjogi politizálását megelőző időkre volt jellemző. Röviden: a fékek és ellensúlyok gyengítését szolgáló orbáni harcban végképp elesik az Alkotmánybíróság.
Idáig nem mennénk: az Alkotmánybíróság munkája méressen majd meg a bírói gyakorlat alapján. Ami viszont összehasonlítható, azok a megválasztás körülményei – kezdve a paródiába illő meghallgatással. Már a második Orbán-kormány is a kétharmadra hivatkozva azt a megoldást választotta, hogy nem egyeztetett az új alkotmánybíró-jelöltek személyéről. A nyáron ugyan megváltoztak a jelölés szabályai, de az erre a célra felálló kilenctagú eseti bizottság összetétele olyan, hogy itt is megvan a kormánypárti kétharmad, miközben a jelöltséghez öt igen kell – magyarán a Fidesz-KDNP-nek minden eszköze megvan arra, hogy az ellenzéki jelöltről (ha egyáltalán tudna ilyet állítani a baloldal és a Jobbik közösen) még csak szavaznia se kelljen a parlamentnek – mert elbukik már korábban.
Ebből következően az új alkotmánybírók egyfajta lakmuszpapírja lehet, hogy a jelölésük átmehetett volna-e a konszenzusos jelölési folyamaton. A Fidesz egyik a kiválasztásban érintett képviselője ugyanakkor joggal hivatkozott a hvg.hu-nak arra, hogy a korábbi rendszerben éppen a mindkét oldalnak való megfelelés szempontja írta felül több esetben is a szakmai alkalmasságot.
Megítélésünk szerint a jelöltek közül egynél nehéz lett volna konszenzust kialakítani, egy biztosan elfogadható lett volna valamennyi parlamenti párt számára, a harmadik pedig talán. De nézzük a neveket!
Czine Ágnes, az igen
Paczolay Péter egy tavalyi nyilatkozatában kijelentette, nem ártana, ha végre nő jönne a férfiak uralta 15 fős testületbe. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője (a három jelölt közül: a bíró) azonban messze nem emiatt a legelfogadottabb jelölt. Alapdiplomája mellett gazdasági büntetőjogász másoddiplomát is szerzett, 2012-ben PhD-zott. Tanít a Károli Gáspár Egyetemen és a Pázmányon, szerkeszti az Ítélőtábla Határozatokat és nemzetközi jogi fórumokon is aktív – Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly az Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózat koordinátorának nevezte ki.
„A kisujjában több van, mint némely jelenlegi alkotmánybírónak” – mondta Czine Ágnesről névtelenséget kérve egy büntetőbíró, aki hosszú évek óta ismeri az alkotmánybíró-jelöltet. Ennek ellenére – éppen a testület elmúlt években tapasztalható átpolitizáltsága miatt – meglepte a jelölés híre, ahogy szerinte a kollégákat is, mert „Ágiról soha nem lehetett olyat hallani, hogy bárhová is húzna”. „Épp ezért kíváncsi lennék, vajon kinek jutott ő eszébe” – jegyezte meg. A bíró kolléga szerint előzetesen semmi nem szivárgott ki a jelölésről, „még a múlt héten is úgy vezette a kollégiumi ülést, mintha mi sem történt volna”. (Az alkotmánybíró-jelöltekről szeptember 15-én zárt ülésen döntött az illetékes eseti parlamenti bizottság.)
Forrásunk szerint nagyon régóta jártas a nemzetközi jogban, illetve az uniós jogban. „Megvan hozzá a nyelvismerete, nagyon jól beszél németül, rengeteget járt konferenciákra már régóta, kapcsolatokat épített külföldi bíróságokkal” – mondta forrásunk, aki szerint az alkotmánybíró-jelölt korrektsége és hozzáállása is megkérdőjelezhetetlen. Egyik kedvenc kutatási területe önéletrajza szerint a tisztességes eljárás érvényesülése a bírói gyakorlatban – mivel egyre több ilyen jellegű ügy kerül az Alkotmánybíróság elé, jelölésének stratégiailag is jó üzenete van.
Sulyok Tamás, a „talán”
A szegedi Sulyok Tamás (a három jelölt közül: az ügyvéd) 12 évvel ezelőtt a fideszes Bartha László polgármester irányította önkormányzatnak volt a jogi szakértője, rendszeres munkájáért havi közel 400 ezer forintos díjazást kapott. De ő látta el a város vagyonát működtető ingatlankezelő cég jogi képviseletét is. Az országos sajtóban igazán akkor vált ismertté, amikor Bartha bukását követően kisebbfajta háború indult a helyi televízió működtetésért. A Sulyok-Ádám Ügyvédi Iroda látta el annak a társaságnak a jogi képviseletét, amely bevásárolta magát, majd irányítói jogokat szerzett az önkormányzati televízióban. Bár a jobboldal végül elbukta a csatát (először két helyi tévé működött egymás mellett, majd a fideszes pénz híján bezárt), a döntési jogok megszerzésének társasági jogi konstrukcióját feltehetően Sulyok Tamás dolgozhatta ki. Mint ahogy arról a Magyar Narancs akkoriban szintén cikkezett, Bartha egyik egészségügyi cége szintén a Sulyok-Ádám Ügyvédi Irodában volt bejegyezve.
Egykori szegedi csoporttársai egyébként zárkózott embernek írták le a jogi egyetemen tanuló diákot, akit a szakma érdekelt, és akiknek az elmondása szerint az önkormányzat megbízásait is inkább szakmai kihívásnak tekintette, és kevésbé az anyagi gyarapodás vagy a hatalmi játszmákban való részvétel motiválta. Ügyes embernek írták le, aki ért a stratégiák jogi implementálásához. Legnevesebb évfolyamtársa Trócsányi László volt, akihez jó viszony fűzi, és ha jelent valamit, hogy Trócsányi miképp működött közre alkotmánybíróként, aligha kell attól tartanunk, hogy Sulyokot sok kritika érheti majd.
Az ügyvédi praxis mellett Sulyok Tamás tanít is a Szegedi Tudományegyetem jogi karán, ahol az alkotmányjogi tanszékén óraadó tanárként szemináriumot, fakultatív kollégiumot vezet. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, valamint az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései.
A (valószínű): nem
„Imádtam. :)”
„tudálékos, öntörvényű, önfejű”
„Mióta dékán lett a professzor úrból, azóta szinte teljesíthetetlen követelményeket támaszt a vizsgákon. Vannak vizsgák ahol 100%-os a bukási arány.”
„Abszolút kedvenc. Az egyik legfelkészültebb és legkifinomultabb humorú oktató. Mindig jókedvű és nagyon segítőkész. Hihetetlen egyszerűséggel beszél a legbonyolultabb összefüggésekről is. A vizsgám nála nagyon jó hangulatban telt. A+++++”
A szubjektív ítéleteket közlő MarkMyProfessor oldal kommentjei szerint Varga Zs. András (a három jelölt közül: az ügyész) egyetemi oktatói megítélése meglehetősen eklektikus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja eddig főleg az ügyészségről, bankjogról és alkotmányjogi kérdésekről publikált, cikkünk szempontjából az utóbbi a legfontosabb.
Már csak azért is, mert a közigazgatási jog elismert szakértője korábban többször is meg tudta lepni kijelentéseivel, alkotmányjogi érveivel jogász kollégáit. A HVG beszámolója szerint például néhány hete egy konferencián azt mondta, meg kellene fontolni törvényes a dinasztia visszahelyezését a jogba és az Apostoli Királyság helyreállítását épp úgy, mint a szabad királyválasztás törvénybe iktatását. 2010-ben az alaptörvény előkészítése során felvetette, hogy az új alkotmány egyelőre hagyja nyitva az államforma kérdését, vagyis azt, hogy továbbra is köztársaságként, avagy újra monarchiaként szerveződik-e meg a magyar állam.
Varga Zs. András az új alkotmányhoz való hozzáállását jelzi a 2010 tavaszán Gondolatok Magyarország Új Alkotmányáról címmel megjelent cikke, amiben azt írja, az 1989-es alkotmányos rendszer 2010-re „vitathatatlanul elveszítette legitimitását, támogatottságát”, és az akkor elfogadott alkotmány legitimitása is megkérdőjelezhető, mert az ország még nem volt teljesen szuverén. Ugyanitt kifejti ellenérzéseit a népszavazás intézményével kapcsolatban is (maximum véleménynyilvánító referendumot lát elfogadhatónak, azt is kivételes esetben), kétségeit hangoztatja ugyanakkor a kormány által diktált, feszített tempóval kapcsolatban. (A Fidesz végül egészen abszurd módon „zavarta le” az alkotmányozást, előbb Salamon László vezetésével létrehoztak egy előkészítő bizottságot, majd ennek teljes munkáját sutba dobva, Szájer József egyszer csak előállt egy teljesen kész tervezettel, amit a Fidesz EP-képviselője saját bevallása szerint Brüsszel és Strasbourg között a vonaton pötyögött bele iPadjébe.
2010 novemberében pedig egy az új alkotmány készítése közben tartott fórumon arról beszélt, az 1989-es alkotmány jó, használható, igaz, elfogadásának körülményei megkérdőjelezhetők. Ugyanezen a konferencián az Index tudósítása szerint Varga Zs. némi meglepetésre a magzati élet alkotmányos védelmével kapcsolatban úgy foglalt állást, bár az embrió élő mivoltát bele kellene foglalni az alkotmányba, „egy abortuszt büntető Magyarország 'embertelen világ' lenne”. Varga Zs. András neve 2012-ben Szabó Máté ombudsman utódjaként is felmerült, a szakmában úgy tartják, Polt Péter ma is mentorálja, és lobbizik érte. 2012-ben az Ars Boni jógi folyóiratban megjelent interjújában azt mondta, egyetért azzal, hogy megszűnjön az addigi ombudsmani rendszer, és az összes hivatalt egy posztba vonják össze.
Érdekes, hogy az Alaptörvény elfogadása után megjelent, „Tiszteletet érdemel-e az Alaptörvény” című cikkében gyakorlatilag teljes mértékben hitet tesz az új normaszöveg mellett, holott az koncepciójában sem tükrözte korábbi elképzeléseit; illetve már úgy látja, bőven volt elég idő, hogy mindenki elmondja a véleményét az új alkotmányról. A szűkített hatáskörű Alkotmánybíróságról is úgy fogalmaz, hogy a korábbi egy „modellválasztás” eredménye volt”, amely „joggal vetett fel kérdéseket”, az ezzel kapcsolatos vita azonban az „Alaptörvény legitimitását viszont rövid távon is érintheti”.
Mint arról korábban beszámoltunk, egyébként is igen karakteres véleménye van az Alkotmánybíróság státuszáról. Még az új alkotmány kidolgozása előtt egy olyan tanulmányt is írt, melyben felvetette: helyezzék közös felügyelet alá az Alkotmánybíróságot, a Legfelsőbb Bíróságot és az újonnan létrehozandó Közigazgatási Bíróságot, mintegy lefokozva és betagozva az Ab-t az igazságszolgáltatás szervezetébe.
Ugyanakkor egy 2012-es tanulmányában határozottan kiállt a hatalmi ágak szétválasztása mellet – melynek célja mindig is „az önkényuralom kizárása volt, vagyis annak biztosítása, hogy egyetlen személy vagy szervezet se birtokolhassa az állami hatalom egészét”. „Az egyes államhatalmi ágak egymásra hatása nem zárható ki teljesen, azaz az államhatalmi ágakat nem elég elválasztani, hanem ki is kell egyensúlyozni” – írta a Pázmányon tankönyvként használt könyvben.
Vége a „Sólyom-korszaknak”
Varga Zs. András hétfői parlamenti meghallgatásán azon alkotmányjogászok pártjára állt, akik úgy vélik, véget ért az Ab történetének Sólyom László által meghatározott korszaka. A jelenlegi alkotmánybírók közül leginkább Pokol Béla képviseli ezt a nézetet. Szerintük az 1990 és 1998 közötti időszakban az Ab-t elnökként irányító Sólyom hibázott, amikor elszakadt a törvény szövegétől, és a döntéseket alapjogi elvekkel, alkotmányos értékekkel támasztotta alá. Varga Zs. meghallgatásán azt mondta, az „aktivizmus” ideje lejárt, a bírák „az Alaptörvényre esküsznek fel, nem a saját szakmai meggyőződésükre”, és szerinte épp úgy figyelembe kell venni az új alkotmányhoz tartozó „nemzeti hitvallást” (az alaptörvény ideológiai felvezetését), mint magát a törvényszöveget.
Varga Zs. Andrással szemben azonban az ellenzék legfőbb kifogása, hogy Varga hosszú évek óta szoros szakmai és baráti kapcsolatban áll a főügyésszel. Amikor Polt Péter helyettes ombudsman volt, Varga volt az Országgyűlési Biztos Hivatalának vezetője. Amikor 2000 májusában – máig ismeretlen okokból – lemondott Györgyi Kálmán és a köztársasági elnök javaslata alapján a fideszes képviselők támogatásával Poltot választotta a parlament ügyésznek, akkor 32 évesen Varga lett az egyik helyettese. (A mostani jelöléssel is rekordot állított fel: 46 évesen minden idők legfiatalabb alkotmánybíró-jelöltje.)
Az ügyészségen részben ő foglalkozott az első Orbán-kormány idején az állami megrendelései révén elhíresült Happy End Kft. és Ezüsthajó Kft., illetve a megrendelő Országimázs Központ ügyeivel: amikor az MSZP a vizsgálat felpörgetését követelte, Varga sajtótájékoztatóin arra hivatkozott, hogy „alaposan fel kívánták tárni a történtek hátterét”, és azt hangsúlyozta, „szó sincs arról, hogy szándékosan csak a választások után foglaltak állást az ügyben”. Részben ezek a régi ügyek is közrejátszottak abban, hogy a szocialisták most határozottan ellenezték jelölését.
Amikor Poltnak 2006-ban lejárt az ügyészi megbízatása, Varga maga kérte, mentsék fel, az Origo akkori cikke szerint azért, „mert nem akart más főnököt”. Négy évvel később, amikor Polt visszatért az LÜ élére, Varga megint csak vele tartott. 2013-ban váltak szét az útjaik, amikor a mostani alkotmánybíró-jelölt úgy döntött, inkább tudományos karrierjét építi tovább, és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánjaként folytatta.
A „fekete március” elszenvedője
Udvarias, kellemes ember, aki néha tud „vad”, a jogásztársadalomban „unortodoxnak” számító dolgokat mondani – az őt ismerő jogász kollégái így jellemezték a hvg.hu-nak Vargát. Különösen a királyságról tett kijelentéseivel okozott meglepetéseket. Varga az erdélyi Marosvásárhelyen született, eredetileg építészmérnöknek készült Temesváron. A romániai forradalom időszakában bekapcsolódott a diákmozgalmakba. 1990 márciusában maga is ott volt az RMDSZ marosvásárhelyi székházának padlásán Sütő András íróval együtt, amikor a román tüntetők megostromolták az épületet és megverték az írót. Az eset után elköltözött Romániából, és Magyarországon tanult jogot.
