Tízből csak egy-két szén-monoxid-riasztó megbízható
Az ablakcserék felerősíthetik a szén-monoxid-mérgezés lehetőségét, amely ellen riasztóval lehet védekezni, de tízből csak egy-két készülék megfelelő.
Egy belügyminiszteri rendelet egyes épületekben kötelezővé teszi a szén-monoxid-érzékelők felszerelését, tavaly október 15-étől. Ilyen épület a bölcsőde, az óvoda, az iskola, a szálláshely és a kórház is, ha az úgynevezett nyitott égésterű, gázüzemű tüzelőberendezés a közösségi térben van vagy pedig olyanban, amellyel érintkezik a légtere.
Az olyan új épület, amelyben nyitott égésterű tüzelőberendezés van, csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezést helyeznek el benne.
Ennek az az oka, hogy a nyitott égésterű berendezés nem az épületen kívülről kapja az égéshez szükséges levegőt, hanem az épületen belüli levegőt használja erre a célra, ezért ha nincs megfelelő levegő-utánpótlás, tökéletlenné válik az égés, és ez szén-monoxid-termeléssel jár. Emiatt már több haláleset történt – magyarázzák a szakemberek.
Ezeket a kötelezően felszerelt érzékelőket a kéményseprőknek kell ellenőrizniük. A kémények évente esedékes ellenőrzése során a tulajdonosnak kell nyilatkoznia arról, hogy neki kötelező-e felszereltetni az érzékelőt.
Becslések szerint Magyarországon 100-500 ezer lakás rendelkezik szén-monoxid-riasztóval.
A Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika szaklap megbízásából, saját akkreditált laboratóriumában 11 fajta riasztó laboratóriumi vizsgálatát végezte el Steiber József szakértő. A tapasztalatai alapján tíz lakás közül nyolcban hamis biztonságérzetben élnek a lakók. A szakértő szerint a riasztók 3-20 ezer forintba kerülnek, általában a 10 ezer forintnál drágábbak a megbízhatóak, időben jelzik a szén-monoxidot.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság idén 10 szén-monoxid érzékelőt vizsgált meg és abból 9-et alkalmatlannak talált a funkciója betöltésére.