Semmilyen jogi aggályt nem lát a speciális technológia alkalmazásával kapcsolatban Pintér Sándor belügyminiszter annak ellenére, hogy többek között nincs meg a jogszabályi alap az arcfelismerésre képes térfigyelő kamerák bevezetésére, ráadásul az szembemegy minden adatvédelmi elvvel. Ez derül ki a belügyminiszter Harangozó Tamás szocialista politikusnak adott válaszából. Korábban azt tervezték, hogy a szakszolgálat működteti a kamerákat, most úgy néz ki, az önkormányzatok végeznék ezt a feladatot, de számukra a titkos információgyűjtést jelenleg a jogszabályok nem teszik lehetővé.
Pintér Sándor szerint semmi gond azzal, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) működését szabályozó törvényben nem szerepel feladatként az önkormányzati térfigyelő rendszerek működtetése, de a helyi önkormányzatokról szóló szabályozás sem hatalmazza fel a településeket ilyen információgyűjtésre. A jogszabályi hiányosságokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) jelezte néhány hete a hvg.hu megkeresésére, hangsúlyozva, hogy „szóba sem jöhet, hogy egy kerületi önkormányzat feladatot adjon át az NBSZ-nek". Továbbá a jogszabályok alapján kizárt az is, hogy térfigyelő rendszert működtessen a szakszolgálat.
Grandiózus fejlesztés aggályokkal
Ismert,idén tavasszal kapott először nyilvánosságot, hogy a Józsefvárosban közterületeket pásztázó, arcfelismerő kamerarendszert építenek ki mintegy 300 millió forintból. A Belügyminisztérium (BM) 220 millió forintot, a kerületi önkormányzat pedig 75 milliót ad hozzá; az utóbbi a kamerákat venné meg. A beruházást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat valósítja meg, első körben 12-15 kamerát szerelnek fel, a projekt fél-egy éves teszt-üzemmóddal indul. A rendszer állítólag azokat azonosítja be, akik szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban.
Mivel a Társaság a Szabadságjogokért civil jogvédő szervezet szerint a speciális kamerák aránytalan beavatkozást jelentenek a magánszférába, illetve a NAIH is úgy vélte, hogy emellett a az információs önrendelkezési jogot súlyosan sértené, ha az állami szervek olyan képi megfigyelési infrastruktúrát hoznának létre Magyarországon, amely alkalmas lenne az állampolgárok tömeges, automatizált megfigyelésére; Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő Pintér Sándorhoz fordult az aggályok eloszlatására egy hónappal ezelőtt.
A politikus azt hangsúlyozta, hogy a szakszolgálat nem rendészeti szerv, hanem a polgári titkosszolgálatok egyike, amelynek feladata a rendészeti szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok operatív műveleteinek technikai támogatása, vagyis a titkos információgyűjtések végrehajtása. Hangsúlyozta a szocialista politikus azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendőrség intézményi szétválasztásának és az eltérő adatkezelési szabályoknak fontos, garanciális jelentősége van az alapvető szabadságjogok biztosítása szempontjából.
Pintér szerint minden rendben van
A belügyminiszter a válaszában összességében úgy látja, hogy az arcfelismerő technológia alkalmazásával kapcsolatban semmilyen jogi aggály nem merült fel. „Napjainkban nem új keletű, jelenleg is széles körben ismert és alkalmazott, különösen a különböző közösségi oldalakon” - írta. Pintér Sándor emellett megismételte ugyanazt, amit a minisztériuma korábban szerkesztőségünk megkeresésére reagált. Eszerint a speciális kamerák alkalmazásának, valamint a rendszer működtetésének jogszabályi és technikai lehetőségeiről még vizsgálódnak. Hozzátette: a jogi feltételek vizsgálatába a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot is bevonták. Korábbi cikkünk megjelenésekor ez még nem történt meg, ezt akkor maga a NAIH cáfolta.
Pintér Sándor válaszában tisztázni kívánta azt is, hogy a kamerarendszer az önkormányzat fejlesztésében és üzemeltetésében valósul meg, az NBSZ csak szakmai tanácsadást végzett a kamerák elhelyezésével és technikai paramétereinek meghatározásával. Arra nem tért ki a belügyér, hogy egy helyi önkormányzatnak milyen jogszabály ad felhatalmazást titkos információgyűjtésre, s miként férhet hozzá bűnügyi nyilvántartáshoz.
