Míg a 2009-es időközi polgármester választáson összesen két jelölt közül választhattak a pécsiek és 2010-ben is meg kellett elégedniük néggyel, idén ősszel legalább hat aspiráns közül szemezgethetik ki maguknak a legszimpatikusabbat. A jobboldalon a Fidesz szakított az elmúlt ciklusban már leginkább szatelitszervezetnek tűnő Összefogás Pécsérttel (ÖPE), ám az ennek nyomán valamelyest növekvő baloldali esélyeket csökkenti, hogy július végén a Demokratikus Koalíció pécsi szervezete bejelentette, nem kíván közösködni a többi baloldali erővel.

Az április eredmények alapján nem tűnik előre lefutottnak az októberi önkormányzati választás Pécsett, hiszen a két pécsi választókerületben kevesebb, mint öt százalék volt a végső különbség a Fidesz és a néhai baloldali összefogás jelöltjei között – más kérdés, hogy az egészen 2009-ig masszívan balra húzó Pécs elhozása a minimálprogram lett volna a reménybeli kormányváltók részéről.

Forrásaink szerint annak idején kérdés sem volt, hogy a két pécsi kerületet az MSZP kapja, hiszen a Mesterházy-éra két befolyásos tagja is itteni: az egyesben Tóth Bertalan volt pécsi alpolgármester, országos elnökségi tag próbálkozott, míg a Komlót is magában foglaló kettesben Szakács László volt komlói alpolgármester, Mesterházy Attila kabinetfőnöke. Másfél hónappal később az EP választáson aztán a Demokratikus Koalíció megelőzte Pécsett az MSZP-t, Tóth Bertalan pedig az elsők között mondott le az MSZP országos elnökségének tagjai közül.

A Fidesz szabadul a civilektől, a baloldal magához öleli őket

A május végén 45 százalékot elért Fidesz hátradőlve figyelhette a három tíz százalék körüli baloldali párt huzakodását, és míg a baloldal a tisztújításokkal volt elfoglalva, a kormánypárt már június végén bejelentette a képviselőjelöltek listáját, amelyről viszont hiányoztak az Összefogás Pécsért képviselői. Az inkább jobboldalra húzó civil szervezet 2002-ben tűnt fel Pécsett, akkori polgármesterjelöltjük, Dévényi Sándor építész 2,5 százaléknyi szavazatot szerzett. Az ÖPE 2006-ban már a Fidesz jelöltjét, Páva Zsoltot támogatta, jelöltjei egy része pedig a Fidesszel közösen indult. Páva Zsolt 2009-es polgármesterré választása után a Fidesznek az ÖPE-vel és szakadár szocialistákkal sikerült biztosítani a közgyűlési többséget, és az ÖPE jutalma nem is maradt el: a szervezet elnöke, Kővári János a Fidesz jelöltjeként jutott egyéni országgyűlési mandátumhoz, és az ÖPE a leszűkített testületbe is három képviselőt delegálhatott a Fidesz jóvoltából.

A Fidesz azonban most szabadulni igyekszik a civilektől, legalábbis erre utal, hogy sem az egyéni jelöltek között, sem a listán nem kapott helyet az ÖPE. Mindennek Hoppál Péter városi pártelnök szerint hivatalosan az az oka, hogy a külön indulással mind a két szervezet jobb eredményt érhet el, és az ÖPE részéről az első nyilatkozatok szintén arról szóltak, hogy fennmarad a kormánypárttal ápolt jó viszony. Néhány nappal később azonban az ÖPE képviselői az ellenzékhez csatlakozva fúrták meg a kampányra időzített városi hajléktalanrendeletet, amely kitiltotta volna a belvárosból a hajléktalanokat. A Fidesz ezután egy félmillióba kerülő telefonos felméréssel védte igazát – a megkérdezettek 80 százaléka egyetértett a hajléktalanok kitiltásával –, amire Kővári János, az ÖPE elnöke, a Fidesz volt országgyűlési képviselője élesen reagált: szerinte a hajléktalankérdés valódi megoldásán kellene dolgozni a kormánypártnak, nem pedig embereket lejáratni 500 ezer forintért.

Forrásaink szerint a két szervezet viszonya már korábban sem volt teljesen harmonikus, de az ÖPE-t meglepte a Fidesz lépése. A szervezet mindenesetre felvette a kesztyűt, 2002 óta először újra önálló polgármesterjelöltet indít Kővári János személyében, képviselőjelöltjei közé pedig sikerült leigazolnia néhány köztiszteletnek örvendő civilt, például a tubesi lokátorcsatában kulcsszerepet játszó Vicze Csillát. A 2006-ban még néhány helyen egyedül induló ÖPE legjobb eredménye akkor négy százalék volt; Kővári most abban bízik, hogy a pécsieknek elege van a pártokból. A fidesztelenített civil szerveznek így is nagyon nehéz lesz mandátumot szereznie, bár a rá leadott szavazok szoros verseny esetén akár a mérleg nyelvét is jelenthetik.

Az áprilisban messze a saját várakozásai alatt teljesítő pécsi baloldal ellenben éppen most szerette meg a civileket, bár egyik szocialista forrásunk szerint már az országgyűlési választások előtt napirenden volt a párt „társadalmasítása”. Ezt a folyamatot katalizálta a tavaszi dupla bukta, a párt korábbi ismert helyi arcai a háttérbe vonultak. Az új irányt jelzi, hogy a baloldali pártok különversenyében május végén második helyre szorult szocialisták nem is kerestek polgármesterjelöltet, hanem a jelölt találta meg őket.

Pártpolitikusoknak belépni szigorúan tilos

A korábban a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményt vezető Dr. Kovács Ágnes igazi civil jelölt abból a szempontból, hogy politikai pártban korábban sosem vállalt szerepet, az intézményt pedig mind a szocialista érában, mind a Fidesz alatt vezette. Ezzel együtt több forrásunk szerint van oka nem szeretni a kormánypártot: bár 2011 végi lemondásának hivatalosan nem volt politikai indoka, többen tudni vélik, hogy nem teljesen önként távozott.

A több pécsi civil szervezet által is támogatott főorvos kemény feltételeket szabott a pártok részére: nem hajlandó olyan képviselőjelölttel dolgozni, aki szerepet vállalt az elmúlt 20 év városvezetéseiben. Bár mindez kapásból érinti a jelenlegi MSZP frakció felét, mindez szocialista forrásaink szerint nem okozott feszültséget a pártszervezeten belül, a tavaszi összefogást korábban élesen kritizáló Együtt pedig szintén hasonló elvárásokat fogalmazott meg előzetesen. A DK azonban máshogyan vélekedett, aminek mind politikai, mind személyi okai vannak.

A tárgyalásokon résztvevő MSZP-s és Együttes forrásaink egybehangzóan arról számoltak be, hogy a májusban Pécsett 11,90 százalékot elért DK (az MSZP 11,20, az Együtt pedig 9,9 százalékot szerzett) az elejétől fogva magának követelte a vezető szerepet az eredmények alapján, annak megfelelő jelöltállítási arányt követelve. Mindez kevés közös alapot adott a tárgyalásokhoz, az pedig még kevesebbet, hogy a Gyurcsány-párt helyi vezetője, Kunszt Márta korábbi pécsi MSZP-elnök és alpolgármester nem tartotta elfogadhatónak a képviselőjelöltek részére szóló, őt is érintő elvárást.

A politikusi kemény szakma, és igen érdekes azokat megfosztani az indulás jogától, akik ezt már kitanulták, indokolta kérdésünkre Kunszt Márta az álláspontját, hozzátéve, hogy azt el tudták volna fogadni, hogy a közös jelöltek esetében az MSZP és az Együtt érvényesítse ezt a szempontot, azt azonban már nem, hogy ez DK-ra is vonatkozzon. Forrásaink szerint a baloldali pártok múlt heti tárgyalása összesen mintegy két percig tartott, miután a DK delegációját vezető, a Toller-érában prominens szerepet játszó őrző-védő vállalkozó, Tamon Attila egyszerűen kivonult, utána pedig egyik fél sem érzett magában hajlandóságot az újabb nekifutáshoz. A DK így külön indul minden körzetben, polgármesterjelöltje pedig nagy valószínűséggel Kunszt Márta lesz.

A DK elvesztése rosszul érintheti a baloldal őszi esélyeit, más kérdés, hogy emiatt sem az MSZP-ben, sem az Együttben nem bánkódnak túlzottan. „Egy rossz megegyezésnél sokkal jobb ez a helyzet” - mondja Berkecz Balázs, az Együtt dél-dunántúli politikai igazgatója, a tárgyalási folyamatokat végigvivő szocialista forrásunk szerint pedig a baloldal összefogás kudarca fényesen kiderült tavasszal. „Magabiztosan mondhatom, hogy ha három pártként együtt indulunk, akkor biztosan hozhatunk 25 százalékot, de nem sokkal többet” - mondja forrásunk, aki szerint egyértelmű, hogy le kell cserélni a baloldal által kínált portékát, mert láthatóan nem kell a választóknak. Kérdés, hogy az „új portéka” kell-e a pécsieknek.

A pécsi baloldal mínusz DK két héten belül áll elő a teljes jelöltlistával, a DK pedig szintén augusztus első felére ígéri a saját jelöltjeit. Az LMP már korábban bejelentette, hogy semmilyen formában sem közösködik a baloldallal, és ezen a civil jelölt sem változtat: Keresztes László Lóránt az LMP jelöltjeként július végén vitára hívta ki a többi jelöltet. A Jobbik szintén saját polgármesterjelöltet állít; a magát második erőként meghatározó radikális pártnak van mit javítania a 2010-es 6,17 százalékos eredményen.