2014. augusztus. 06. 13:17 hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. augusztus. 06. 14:07 Itthon

Rutinos feljelentgető fideszes nyomta fel a Norvég Civil Alapokat

Fideszes e-mail címről érkezett az a bejelentés, amelynek nyomán az ügyészség vizsgálódni kezdett a Norvég Civil Alapok felhasználásának ügyében, és adatokat kért az Ökotárs Alapítványtól. Tényi István V. kerületi Fidesz-tagot korábban politizálás miatt elbocsátották egy alapítványi iskolából, ő tett bejelentést volt munkaadója ellen. Korábban az őt elbocsátó iskola ellen is bejelentést tett.

Tényi István, az V. kerületi Fidesz tagjának bejelentése nyomán indult nyomozás a Norvég Civil Alapok ügyében – értesült a VS.hu. Korábban a kormány tagadta, hogy ők tettek volna feljelentést az ügyben.

Tényi költségvetési csalás miatt fordult a Fővárosi Főügyészséghez, de az ügyben már sikkasztás gyanújával vizsgálódnak. Ismeretlen tettes ellen nyomoznak, de az adatokat az alapokkal kapcsolatos döntésekben részt vevő Ökotárs Alapítványtól kérik.

Az őt elbocsátó Szersáról tett bejelentést

Tényi István fideszes e-mail címéről küldte a bejelentést június végén, miután értesült róla, hogy az ügyben érintett volt munkaadója, a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Alapítvány (Szersa) iskolájának vezetője is.

Tényit az oktatási központból iskolai politizálás miatt mindössze négy hónap munkaviszony után elbocsátották. Később közveszéllyel fenyegetés miatt indult ellene eljárás, miután a Facebookon egy Bagdad bombázásáról szóló fotóval üzent, mondván: "nagyjából ez marad az iskolából is", emiatt elmaradt a szalagavató.

Tényinek a gyanús civileket tartalmazó kormányzati listán tűnt fel Matiszlovicsné Horváth Éva, az oktatási központ igazgatójának neve. Az igazgató egyébként 2002-ben Hatvanban MSZP-s színekben került be a helyi képviselő-testületbe. Mint arra a Magyar Nemzet felhívta a figyelmet, az igazgatónő is tagja volt a Norvég Civil Alapok támogatásairól döntő bírálóbizottságnak.

A Szersa majdnem-bezáratása is hozzá kötődik

Mint arról a HVG tavaly júniusi számában beszámolt, Tényi, a magyartanár bejelentése nyomán indult vizsgálat a Szersa ellen is, aminek eredményeként a kormányhivatal az iskolát 2013. június 28-i hatállyal bezáratta.

A kormányhivatal közleménye szerint vizsgálódott az ügyben a Magyar Államkincstár, és – költségvetési csalás vétség elkövetésének gyanúja miatt – az adóhatóság is. Ezek lezárásáig pedig felfüggesztették az állami támogatás folyósítását, megfosztva ezzel az alapítványt egyetlen bevételétől.

Igaz, hiába törölték többször is nem jogerősen a nyilvántartásból az oktatási intézményt, a döntést az Oktatási Hivatal újra és újra megsemmisítette, mint arra a VS.hu cikkében felhívják a figyelmet. Az iskola – a honlap tanúsága szerint – azóta is zavartalanul működik.

A Szersát 2009-ben, elsősorban a máshol kudarcra ítélt roma fiatalok szakképzésére hozta létre a Szegényeket és Rászorultakat Segítő Közhasznú Alapítvány. A legrosszabb helyzetben lévőknek szerveztek szakács-, pincér- és eladói, valamint ápolói képzéseket, a felnőtteknek pedig – esti tagozaton – érettségit is.

A kormányhivatal ellenőrei a helyszínen talált lepusztult és szegényes tantermekre hivatkozva állították, hogy az iskola alkalmatlan a nevelésre.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.