A büntetőeljáráshoz nem kapcsolódó aktákra is rátette a kezét a Budapesti Nyomozó Ügyészség egy olyan ügyben, amely egy ügyvéd és egy volt adóhivatali vezető ellen folyik. Az eset nem egyedi: az ügyészség olykor olyan aktákat is magával visz, melyekről tudható, hogy az adott ügyhöz semmi közük nincs. A Budapesti Ügyvédi Kamara szerint az ügyvédi titok védelme minden mást megelőz, még a nyomozás érdekeit is, ezért gondoskodni kell arról, hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő.
Több ügyfél visszavonta a megbízását attól az ügyvédi irodától, amelynek egyik tagjával szemben büntetőeljárás indult, a Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig olyan aktákat is magával vitt az irodából, melyek az ügyhöz semmilyen módon sem kötődtek.
Idén áprilisban többen beszámoltak arról, hogy hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt őrizetbe került a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik osztályvezetője és egy budapesti ügyvéd. A Budapesti Nyomozó Ügyészség gyanúja szerint a pénzügyőr nyolc esetben kért le gyanúsítottakkal vagy tanúkkal kapcsolatos, főként a tervezett nyomozási cselekményekre vonatkozó adatokat a NAV az információs rendszeréből, hogy azokat jogszerűtlen módon kiadja az ügyvédnek.
Az ügyhöz nem tartozó anyagokat is lefoglaltak
Az ügyvédi irodában megtartott házkutatások során az ügyészek számos okiratot, illetve számítástechnikai eszközt foglaltak le, amelyek – az ügyészség közleménye alapján – alátámasztották a bűntettek elkövetésének gyanúját. A pénzügyőr és az ügyvéd is előzetes letartóztatásba került. Utóbbi védője, Kertész Gusztáv a hvg.hu-val közölte, hogy a lefoglalt negyven akta túlnyomó részének semmi köze nincs a büntetőeljáráshoz, hiányuk viszont hatalmas gondokat okoz, mert az ügyvédi iroda nem tudja ellátni az ügyeket. „Mindezzel pedig sérül az ügyfél védelemhez való alkotmányos joga.”
Kertész Gusztáv megjegyezte, kérték, hogy a szükséges dokumentumokat legalább másolatban adják ki, de a nyomozás érdekeire hivatkozva ezt az ügyészség megtagadta. „Azt írták, hogy az iratok egy részét ügyfelem „nem birtokolhatta volna, azok megszerzése vélhetően bűnös úton történt, ezért a dokumentumok másolatának kiadása a nyomozás érdekeit veszélyeztetné.” Kertész Gusztávnak az akták másik részét kikérő levele válasz nélkül maradt.
Az ügyvéd megjegyezte, nem tudni, mi történik ezekkel az aktákkal, de szerinte ezek megismerése jogszerűtlen. „Találhatóak bennük személyes feljegyzések az ügyféltől vagy védekezési taktikák, amelyekhez az ügyészeknek semmi közük, azok az ügyvédi titok részét képezik.”
Sérültek az ügyfelek és a védők jogai
Kertész előzetes letartóztatásban lévő védence sérelmezte az is, hogy a társas ügyvédi iroda másik tagjánál is hasonlóan jártak el a házkutatás során. Szerinte kérdéses, mennyire bízhat meg ezek után az ügyfél abban, hogy az ügyvédjére bízott titkok nem kerülnek illetéktelen kezekbe az övéhez hasonló eljárások során. Mindenesetre a bíróság törvénysértőnek találta a „random” lefoglalási módot, „melynek keretében vittek mindent, ami a kezükbe került”, ezért kötelezte az ügyészséget az ügyhöz nem tartozó iratok azonnali visszaadására, mondta a hvg.hu-nak az ügyvédi iroda másik tagja.
„Amikor az ügyészek megérkeztek, nem mondták meg a házkutatás kezdetekor jelen levő titkárnőnek, hogy mit is keresnek, és nem szólították fel a keresett dolgok átadására sem, holott a büntetőeljárás szabályai szerint a házkutatás elkezdése előtt ezt minden esetben kötelező megtenni. E helyett minden adathordozót, illetve aktát fogtak és elvittek.” – mondta az ügyvédi iroda tagja, aki szerint az ügyészség eljárása miatt a védői és az ügyfelek jogai is sérültek.
„A tőlem 'őrzésbe vett' pendrive-okat, a laptopokat vissza is kaptuk, igaz, az azokat tartalmazó lezárt borítékokat jogtalanul felnyitották arra hivatkozva, hogy nem tudták, mi van bennük, pedig azokról tételes jegyzőkönyvek készültek.” Az ügyvéd még szeretné visszaszerezni a közös irattárból, az ügyvédjelöltek és a gyakornokok irodáiból elvitt, a kollégája ügyéhez szintén nem kapcsolódó aktákat, de az ügyészség ezekről nyomozási érdekre hivatkozva egyelőre másolatot sem hajlandó kiadni.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség eljárásáról a nyilatkozat adására illetékes fővárosi főügyészségi szóvivő, Bagoly Bettina közölte, hogy „a másolat készítésének szabályairól az eljárási törvény rendelkezik. Azt, hogy az adott ügyben mely dokumentumok relevánsak, az ügyészség határozza meg”.
Mint ahogy az ügyvédi iroda egyik ügyvédje elmondta, mivel nem tudott dolgozni, több ügyfélnek fel kellett mondani a képviseletét. „Volt arra is példa, hogy egy előzetes letartóztatás tárgyalására a hiányzó iratok miatt nem tudtam felkészülni.”
Az ügyvédi kamarának sem tetszik ez az eljárás
A történtekről, az ügyészség hozzáállásáról tájékoztatták a Budapesti Ügyvédi Kamarát is. Annak elnökhelyettese, Hegedűs László elmondta a hvg.hu-nak, hogy külön megbeszélést tartottak arról, hogy a kamara tegyen-e feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt, de aztán megállapodtak abban, hogy az ügyben az érintett ügyvéd lépjen fel az ügyészséggel szemben, ha akar. „Felvettük a kapcsolatot az ügyészséggel és jeleztük a problémát, de mivel ez nem egyedi eset, kezdeményeztünk egy beszélgetést, amit ősszel tarthatunk meg” – tette hozzá.
Hegedűs László hangsúlyozta, a hatóságok nem tehetnek meg bármit a bűncselekmények felderítésére hivatkozva, a jogsértéseket pedig meg kell gátolni. „Hallatnunk kell a hangunkat, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ügyvédi titok védelme minden más érdeket megelőz, így a nyomozásét is” – mondta.
Megkérdeztünk az esetről több ügyvédet is: mint ahogy Hadnagy József elmondta, az ügyvédi titoktartásnak szigorú szabályai vannak, nem véletlen, hogy megsértése esetén a kamara fegyelmit indít az azt elkövető kollégával szemben. „Ez egy bizalmi állás, ahol az ügyfél mindent elmondhat a védőjének. Amennyiben pedig az aktáját egy másik bűncselekmény miatt elviszik úgy, hogy ahhoz az eljáráshoz az ő ügyének semmi köze, olyan, mintha a gyóntatófülkébe lehallgatókészüléket tennénk. Az a véleményem, hogy a hatóságnak igenis vennie kell a fáradtságot és szelektálnia kell a házkutatás során a lefoglalandó anyagok között.”
Hadnagy József szerint nem helyénvaló, ha a hatóság részéről arra hivatkoznak, hogy nem tudhatják, mi lehet még összefüggésben az eljárással, ezért inkább mindent elvisznek. „A volt pénzügyőr nyomozó esetében, ha a gyanú szerint információkat kért le, akkor adott, hogy mettől meddig tartott mindez, és milyen esetekről, kiknek az ügyeiről van szó. Ezeket az aktákat ki lehet válogatni a többi közül. Olyan, esetleg szintén adócsalási ügy dokumentumaiba pedig ne nézhessenek bele az ügyészek, amelyekben a gyanúsított ügyvéd nem kért adóhivatali belső segítséget” – tette hozzá. „Ha mindent felülírna a nyomozás érdeke, akkor nem kellenének jogszabályok, elegendőek lennének a tájékoztatások, és mindent felülírna a hatóság részéről hozott döntés.”
Az ügyvéd praxisában egyszer volt olyan eset, hogy egy kábítószeres ügyben lefoglalták a család számítógépét, melyen rajta voltak a gyerek dolgozatai, a tanulmányához kapcsolódó összes jegyzete és nagyon sok családi fotó, és szerinte ez sem volt jogszerű. „Miért nem vesz igénybe az ügyészség szaktanácsadót, aki megmondja, a dokumentumok közül mit foglaljanak le, mit kell rögzíteni és becsomagolni” – mondta Hadnagy József, aki szerint mindez érthetetlen, miután a nyomozás iránya, elkövetői köre adott, és nincs szükség ilyen drasztikus lépésre.
Kiegészítő reagálás az ügyészség részéről
A Fővárosi Főügyészség cikkünk megjelenése után kérte, tegyük közzé álláspontjukat.
"A Budapesti Nyomozó Ügyészség az ügyben gyanúsítottként szereplő ügyvéd irodájában tartott házkutatás és lefoglalás során a törvény rendelkezéseit megtartva, jogszerűen járt el. A cikkben hivatkozott ügyvédtárs irodájában tartandó házkutatás elrendelésére irányuló ügyészi indítvány bírói elutasítását követően, a Budapesti Nyomozó Ügyészség az onnan őrzésbe vett dolgokat még 2014 május közepén kiadta az érintetteknek.
Jelenleg tehát nincs olyan dolog az ügyészség birtokában, amelyet jogszerűtlenül foglalt volna le, a még jelenleg is lefoglalás tárgyát képező iratok, számítógépek, adathordozók és egyéb tárgyak lefoglalása jogszerű, azok az eljárás tárgyát képező bűnügyben bizonyítási eszközt képeznek, amelyek elemzése, kiértékelése jelenleg is folyik, ezért azok kiadására nincs mód, az jelenleg a nyomozás érdekeit veszélyeztetné. A másolatok kiadásával kapcsolatban a Budapesti Nyomozó Ügyészség arra hívta fel a meghatalmazott védőt, hogy jelölje meg pontosan, hogy a kérelme milyen konkrét iratokra vonatkozik, ugyanis ennek hiányában a másolatok kiadásáról nem lehet dönteni."
Ügyvédi válasz a második ügyészi reagálás
Az ügyészség második válaszának tartalma Kertész Gusztáv szerint egyszerűen nem igaz. "Az ügyészség valóban felhívott, hogy jelöljem meg, milyen iratokból kérek másolatot. Válaszlevelemben megírtam, hogy az ügyfél akták hiteles másolatát kérem. Erre a kérelmemre semmilyen válasz nem érkezett." Hozzátette: mivel meg is panaszolta az iratok kiadásának elmaradást, a felettes ügyész a védelemnek egy iratot küldött. "Ebben az áll, hogy a nyomozó ügyészség intézkedése idő előtti volt az iratmásolatok kiadásának megtagadása kérdésében, mert azok lefoglalásáról a bíróság akkor még végzést nem hozott, így az ügyészség e kérdésben akkor még nem dönthetett volna."
Az ügyvéd megjegyezte: a felettes ügyész felhívta a nyomozó ügyészséget arra, hogy a bírósági döntés után haladéktalanul hozzon döntést az iratok másolatának kiadásáról. "A végzés június 16-án megszületett. Pont másfél hónapja. Azóta sincs semmilyen válasz" - mondta Kertész Gusztáv."A dolog további pikantériája, hogy a bírósági döntés tartalmát nem ismerjük, mert azt elfelejtették a terheltnek és a védelemnek kézbesíteni."
