2014. július. 20. 15:33 MTI Utolsó frissítés: 2014. július. 20. 15:28 Itthon

A bíróságra vár az LMP

A Lehet Más a Politika (LMP) Budapesti Választmánya csak az Alkotmánybíróságnak (Ab) a fővárosi választási rendszert érintő döntése után választja meg főpolgármester-jelöltjét és fővárosi listavezetőit - közölte a párt vasárnap.

Az LMP országos és fővárosi kongresszust tartott a hétvégén, vasárnap a budapesti választmány ülésezett, az úgynevezett Budapest Kongresszuson a párt főpolgármester-jelöltjéről és az LMP Budapest-programjáról akartak dönteni.

A párt közleményében azt írt, hogy "a kormány kapkodó, átgondolatlan és csak a saját politikai szempontjait szem előtt tartó törvényalkotási szokásai miatt alig két hónappal a választások előtt még az indulás feltételei sem egyértelműek", a párt Budapest Kongresszusa a kialakult helyzetre való tekintettel "egyelőre nem látja értelmét konkrét jelöltek megnevezésének".

Kitértek arra: az Alkotmánybíróság a napokban dönt arról, hogy "a Fidesz által benyújtott, egyértelműen a saját politikai céljait szolgáló új önkormányzati törvény sérti-e az Alaptörvényt". Mint írták, júniusban többek között az LMP-frakció támogatásával ellenzéki képviselők az új önkormányzati törvény Alkotmánybírósági vizsgálatát kezdeményezték.

"Az LMP felháborítónak tartja, hogy a kormánypárt minden választás előtt saját érdekei szerint átrajzolja a választási rendszert, de az önkormányzati választási törvény módosításánál már a saját maga által írt Alaptörvényt sem tudta betartani" - olvasható a közleményben.

 Az LMP határozott álláspontja szerint az új törvény számos, a jelöltállítást érdemben befolyásoló pontját meg kell, hogy semmisítse az Alkotmánybíróság.

Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI-vel szerdán közölte, hogy várhatóan hétfőn dönt az Alkotmánybíróság az önkormányzati törvény fővárosi választási rendszerre vonatkozó rendelkezéseit támadó indítványról. A parlament június 10-én kormánypárti képviselők javaslatára fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés és a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja. A listáról a kerületek lélekszáma alapján súlyozva osztják ki a mandátumokat.

A módosítás értelmében a közgyűlési döntéseknél bevezetik a kettős többség elvét, azaz a döntéshez egyrészt szükség lesz arra, hogy a többség - vagyis a 33 képviselőből legalább 17 - jóváhagyja a javaslatot, másrészt a Budapest összlakosságának legalább a felét plusz egy embert képviselő kerületi polgármester igen szavazata is kell majd.

Június 24-én szocialista, független, LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, összesen 57-en fordultak az Ab-hez, kérve a törvénymódosítás megsemmisítését annak érdekében, hogy a Fővárosi Közgyűlést a Fidesz szándékával ellentétben ne a kerületi polgármesterek és a kompenzációs listáról bekerülő politikusok adják.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. május. 10. 20:00

XIV. Leó pápa a felvett nevével is üzen a világnak - de miről voltak híresek az elődei?

Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.