Gerő András az I. világháború előzményeiről: Európa berúgott
A "nagy háborúhoz" vezetett, hogy egész Európában egyszerre vesztették el a józan ítélőképességüket a nemzetek - erről Gerő András történész beszélt szombaton, az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott budapesti vitadélutánon.
Gerő András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar gazdaság- és társadalomtörténeti tanszékének vezetője azt mondta, a szarajevói merénylet elkövetése óta semmi új nem derült ki az eseményről, csak az értelmezések változtak valamennyire.
A magyar történetírás mindig is merényletnek tartotta Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége szarajevói meggyilkolását. Nem ment bele abba a dilemmába, hogy az elkövető, Gavrilo Princip hős vagy terrorista.
A szerb nacionalisták számára Nyugat-ellenes hős, a szerb liberálisok számára pedig a jugoszláv nosztalgia kifejezője - vázolta a történész.
Gerő András beszélt arról is, hogy Magyarországon bizonyos érzelmi ambivalencia volt a trónörökös elleni merénylettel kapcsolatban. Mint magyarázta, Ferenc Ferdinándot Magyarországon nem szerették: olyan átalakítást akart a Monarchiában trónra kerülése esetén, amely a dualizmust mint politikai szerkezetet felszámolta volna, megbontotta volna Magyarország területi egységét. Kifejezetten szlávbarát koncepciót képviselt a trónörökös - mondta a történész, hozzátéve: egyfajta paradoxon, hogy a szláv nacionalizmus jegyében ölték meg Ferenc Ferdinándot.
Gerő András az első világháborúhoz vezető eseményekről szólva úgy fogalmazott: "egész Európában (...) egyszerre lett mindenki bolond". A nemzetek nem tudták megmondani, hogy miért lesz egy "nagy háború" - mondta a történész.
Kijelentette: Európa metaforikus értelemben berúgott, az alkoholt a nacionalizmus szolgáltatta. Mindenki egyfajta nemzeti felbuzdulás alapján akart belemenni a háborúba.
A merényletből világháború jött létre, amelyről senki nem gondolta, hogy évekig fog tartani és több millió ember halálát okozza - mondta Gerő András.
A vitadélutánon részt vevő csehországi, észt, finn, szlovákiai és romániai vendégek arról beszéltek, hogy országaik történészei nem úgy foglalkoznak az első világháborúval, mint magyar kollégáik.
Száz éve, 1914. június 28-án dördültek el Szarajevóban azok a pisztolylövések, amelyek következtében kirobbant az első világháború. A szerb Gavrilo Princip által leadott lövések a Boszniába látogató Ferenc Ferdinánd főherceg, osztrák-magyar trónörökös és felesége életét oltották ki. A Monarchia egy hónappal később hadat üzent Szerbiának, a háborúba egy héttel később valamennyi európai nagyhatalom bekapcsolódott.
A nemzetközi vitadélutánt az Aspektus program keretében tartották meg.
