Sikerült jelentősen csökkenteni a fiatalkorúak dohányzását, elindult a feketekereskedelem felszámolása, pontos adatszolgáltatás valósult meg, és mindeközben folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás – mondta Gyulay Zsolt.

Tavaly július elsejével kizárólagos állami hatáskörbe került a dohánykereskedelem, és csak az nyithat – szigorú feltételek mellett – dohányboltot, aki elnyeri a koncessziós jogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, illetve megkapja a működéshez szükséges vámhatósági engedélyt. 

Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik. 

A változások legfontosabb mozgatórugója a fiatalok védelme volt. Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések. 

A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma.

Gyulay Zsolt felidézte, ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás – tette hozzá. 

Május végéig – egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt – el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. A vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.

A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt azt válaszolta, a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Szerinte mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban – tette hozzá.

A monopolizált dohánypiac nagy vívmányának nevezte, hogy 100 százalékban ellenőrzés alá vonták a hazai dohánytermék-kiskereskedelmi rendszert. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. még a NAV előtt létrehozott egy zárt online rendszert, amely rálátást biztosít a teljes legális piacra, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el, és az adatokat naponta átküldik a NAV-nak.

A vezérigazgató szerint óriási fejlődés, hogy eddig becslés alapján számították a kiskereskedelmi forgalmat, most már viszont az ND Nonprofit Zrt. adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször módosította a fogyasztási adatokat. 

Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte, amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről.

Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató azt mondta, a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik – mondta.

A jövőt illetően a vezérigazgató nem tud olyan változtatási szándékról, amely a trafikosokat negatívan érintené, szerinte jól működik a rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.