Ideiglenesen a Botka László által irányított országos választási bizottság vette át a párt irányítását. Javában tart az MSZP szombati választmányi ülése, amelyen Mesterházy Attila leköszönő pártelnök beszámolóját vastapssal díjazták, de ő nem sokkal ezután felpattant a motorjára és távozott. Az MSZP előtt gyors választ igénylő, feszítő kérdések vannak: még a nyár elején dönteni kell a szövetségi politikáról az önkormányzati választásokon, és arról is, hogy szocialista képviselők visszaléptetésével juttasssák-e parlamenti frakcióhoz az Együtt-PM-et, illetve a DK-t.
Legalább ekkora hatása lesz a következő időszak belpolitikai eseményeire (és a szombati választmányra is), hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció 9.7 százalékos eredményével (ami szintén két mandátumot ért) országosan gyakorlatilag befogta, Budapesten le is győzte a szocialistákat, akiket a fővárosban ráadásul még az egy mandátumot szerzett Együtt-PM is megelőzött (sőt, két kerületben az LMP szintén), így Budapesten most mindössze negyedik erőnek tűnnek a szocialisták.
Ez nyilvánvalóan nincs így, de tény, hogy fővárosi viszonylatban a jelek szerint az MSZP-DK-Együtt-PM trió már, mint három, nagyjából egyforma erős politikai formáció néz szembe egymással. Mesterházy Attila, és az MSZP elnöksége még a választás éjszakáján felajánlotta lemondását a Választmánynak, de már akkor megjelentek azok a kritikus hangok, melyek szerint ott, és akkor le kellett volna mondaniuk. (A lemondás felajánlása ugyanis, mint megírtuk, egy ravasz trükkknek is felfogható volt arra nézve, hogy maradjon mégis.) A következő napokban a pártelnökre nagyon komoly nyomás nehezedett az MMSZP legkülönbözőbb köreiből, főleg, miután elterjedt a hír, hogy a háttérben megindult a választmány tagjainak győzködése, hogy ne fogadják el szombaton a pártelnök lemondását, illetve maga Mesterházy Attila is tett egy olyan nyilatkozatot, miszerint, ha a pártelnökségről távozna is, a parlamenti frakció vezetését megtartaná.
Mesterházy végül csütörtökön, váratlanul bejelentette, hogy nem csak lemond minden tisztségéről, de nem is indul az tisztújításon. Hogy a háttérben mi történt, azt nem tudni pontosan, de információink szerint Lendvai Ildikó volt pártelnök is találkozott Mesterházyval négyszemközt, illetve olyan hírek is elterjedtek több forrásból, hogy Szekeres Imre, és Puch László azzal fenyegette meg a pártelnököt: amennyiben nem távozik, etikai eljárást is kezdenek ellene, és megpróbálják kizáratni az MSZP-ből. (Az érintettek nem cáfolták a nyilvánosság előtt a hírt.)
Súlyos kérdések
A szombati választmány tétje ugyanakkor jelentősen csökkent azáltal, hogy végül a pártelnökség tagjai is lemondtak, és Botka László bejelentette: július 19-re összehívja az MSZP Kongresszusát, amely teljes tisztújítást ír majd ki. Ennek eredményéről természetesen még jósolni sem lehet, egyelőre csak az dőlt el, hogy Ujhelyi István, akit sokan, mint lehetséges elnökjelöltet emlegettek, már most bejelentette: kimegy Brüsszelbe, és nem indul. Rajta kívül még Tóbiás Józsefet, és az „örök ígéret” Botka Lászlót emlegetik, de szóba került például a pártéletben ismét egyre aktívabb Hiller István neve is.
Az új elnök megválasztásáig azonban az MSZP-nek még egy sor fontos kérdésben döntenie kell: jelölteket kell állítania, és ahol szükséges, megállapodnia korábbi szövetségeseivel az önkormányzati választásokra (a Fidesz terveivel a fővárosi közgyűlés átszabására ez különösen Budapesten ígérkezik majd nehéznek, erről hétfőn olvashatnak részletes helyzetképet a hvg.hu-n), illetve eldöntenie, hogy eleget tesz-e az Együtt-PM, és a DK igényének, és visszaléptetnek-e néhány listán a parlamentbe jutott szocialistát annak érdekében, hogy helyükre a két másik párt tagjait bejuttatva, frakcióhoz jussanak Gyurcsány Ferencék, illetve Bajnai Gordonék.
