Elemzés: saját alaptörvényét szegheti meg a Fidesz a fővárosban
Meccs közben írja a szabályokat és pillanatnyi érdekei szerint alakítaná át az önkormányzati választási rendszert a Fidesz – írta elemzésében a Political Capital. A szakértők szerint az EP-választás ismeretében finomhangolt koncepció beszűkíti az ellenzék mozgásterét, de több ponton alaptörvény-ellenes is lehet.
Rogán Antal és Kósa Lajos mai bejelentése szerint a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 kompenzációs listán bejutott képviselő ülne a Fővárosi Közgyűlésben – idézte fel a Political Capital. Ezzel Budapesten megszűnne a pártlistákra való szavazási lehetőség, és vele együtt a fővárosiak közvetlen képviselete is.
Az öszvérmegoldással alighanem alaptörvény-ellenes helyzet áll elő – olvasható az elemzésben. A Fővárosi Közgyűlés ugyanis önálló népképviseleti szerv, amelynek tagjai a választópolgárok szavazatai alapján kell, hogy elnyerjék mandátumukat. A ma bejelentett új rendszer azonban legfeljebb közvetett választást eredményez: a – kisebb részt vesztes, nagyobb részt győztes – polgármesterjelöltekre leadott szavazatok eredményeznék a fővárosi mandátumokat is.
Az Alaptörvény szerint „a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.”
Ennél is nyilvánvalóbb a Political Capital szerint a kerületek lélekszáma közötti óriási különbségek alaptörvény-ellenessége, az I. kerületben például 20 949-en szerepeltek vasárnap a névjegyzékben, míg a XIV.-ben 92 806-an. Az Alkotmánybíróság számos határozatában kimondta már, hogy sérti a választójog egyenlőségét, ha a kétszeres mértéket meghaladó aránytalanság keletkezik a választókerületek lélekszámában.
Bár ebben az esetben nem választókerületekről van szó, tartalmilag a probléma ugyanaz, egy népképviseleti szerv tagjainak megválasztásánál érvényesülnie kell a választójog egyenlőségének – tették hozzá.
"Bizonyosan lesznek, akik azzal érvelnek majd, hogy a 23 megyei jogú város lakosai sem szavazhatnak pártlistákra, miért ne lehetne ugyanezt a rendszert a fővárosban is bevezetni? Azért nem, mert ahogy nevükben is szerepel, a megyei jogú városok minden jogkörrel rendelkeznek, amellyel a megyei közgyűlések. A fővárosi kerületekre ez azonban nem áll; (bár egyre kevesebb, de) bizonyos jogkörök még mindig a Fővárosnál vannak, márpedig ha ez így van, csak közvetlenül választott képviselők élhetnek velük" – írták az elemzésben.
Az országgyűlési választáson elegendő, ha az egyéni választókerületek egynegyedében van jelöltje egy pártnak, máris állíthat országos listát. Helyi szinten jellemzően lazábbak a feltételek, a fővárosban mégis nagyobb a szigor: most úgy áll, a 23 kerület több mint felében, 12 helyen kell polgármesterjelölt a kompenzációs listához.
Ha a balközép oldalon csak két formáció küzdene egymással, leoszthatnák egymás között a 23 kerületet, mindössze egy helyen kellene mindkettejüknek jelöltet állítani.
Az EP-választás azonban világossá tette, hogy az összefogásra úgy-ahogy hajlandó formációk között már nincs egyetlen nagy szereplő, amelyhez a két kisebbnek kell igazodnia, hanem három többé-kevésbé egyenrangú fél kezdhetné meg a felkészülést – vélik a Political Capitalnál.
"Mindannyiuk számára kiemelten fontos lett volna az önálló megmérettetés a fővárosban, erre azonban a listás szavazás megszüntetésével nem lesz lehetőségük. Az igazán nagy kellemetlenséget viszont az okozza, hogy a javaslat szerint csak nagyon nehézkesen lehet mindhármuknak önálló kompenzációs listája. Itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a Fidesz az EP-választás eredményéhez igazította – vélhetően már jó ideje a fiókban lapuló – koncepcióját. Mit tehetnek ebben a helyzetben a pártok?" – írják.
Az elemzés három lehetséges forgatókönyvet vet fel. Az első szerint a pártok közös polgármesterjelöltet állítanak mind a 23 kerületben. Ezzel épp az EP-választással megnyílt lehetőségük veszne el, történetesen a baloldal átformálása azáltal, hogy önálló politikai erőként igyekeznek felépíteni magukat.
A Fidesz számára ideális felállás, ha az országgyűlési választáshoz hasonlóan egy táborba terelheti ezeket a pártokat, eltántorítva a választástól számos olyan szavazót, aki számára a pártok és jelöltjeik bármelyike elrettentő erővel bír – közölték.
A második forgatókönyv szerint elmarad a megállapodás, mindenki járja a maga útját, amivel a Fidesz szinte biztosan elviheti akár az összes kerületet, és ezzel a Fővárosi Közgyűlésbe is szinte kizárólag fideszesek kerülnek. Az idáig elvezető, az ellenzéki pártok közötti veszekedésekkel terhelt út szintén kedvező a Fidesz számára.
A harmadik forgatókönyv, azaz a kerületek felosztása a pártok között még három párt esetén sem lehetetlen, de nagy áldozattal jár. Hét kerületről le kell mondaniuk, ezekben mind a hárman polgármesterjelöltet állítanak. A fennmaradó 16 kerületben pedig 5-5-6 arányban jelölhetnek polgármestert.
Így mind a három formációnak megvan a 12 polgármester-jelöltje, de 7 kerületben az elvi esélyét és elveszítik a győzelemnek. Ha sikerülne is ezt a megállapodást tető alá hozni, az elnyúló egyeztetések során a felek továbbra is egymással, és nem a Fidesszel lesznek elfoglalva; ez már az országgyűlési választás előtt is bejött – írta a Political Capital.