A miniszterelnök nem most pénteken kezdett a halálbüntetés visszaállításáról beszélni, 1998 óta időről időre szóba hozza, hogy szerinte érdemes lenne erről elgondolkodni. A kormányfő ugyanakkor korábban mindig hozzátette: tudja, hogy vannak jogi és politikai akadályok, de úgy vélte, ezek nem elháríthatatlanok, az EU és a nemzetközi környezet meg majd megváltozik.
"Most nincs napirenden a halálbüntetés visszaállítása" – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban, 1998. december 23-án, majdnem 16 évvel azelőtt, hogy most pénteken ismét elővette volna ezt a témát, ugyancsak a közszolgálati rádió műsorában. A pénteki interjúban a kormányfő úgy fogalmazott: "az EU tiltja a halálbüntetést, pedig ez is megérne egy misét".
Orbánnak az MTI archívumának tanúsága szerint sokszor eszébe jut a halálbüntetésről elmélkedni. 1998-ban, néhány hónapja hivatalban lévő miniszterelnökként már arról beszélt, hogy "a halálbüntetés problémáját komoly, vitára alkalmas kérdés". Persze megjegyezte, hogy Magyarországon ma bizonyos törvényi korlátai vannak a legsúlyosabb büntetés visszaállításának, de ezek szerinte "nem elháríthatatlanok". Leszögezte ugyanakkor, hogy nincs napirenden a halálbüntetés visszaállítása, a kormánykoalíció abban állapodott meg, hogy az életfogytiglani büntetés váljon ténylegesen életfogytiglanivá.
Legközelebb Orbán csak a következő választások után, 2002. május 22-én beszélt a halálbüntetésről, már leköszönő miniszterelnökként. Az alkalmat erre a nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás adta. Az ügyvezető kormányfő szintén a Kossuth rádiónak adott interjúban mondta azt, hogy korábban helytelen intézménynek tartotta a halálbüntetést, de a mészárlás után megváltozott a véleménye, és szerinte Magyarországnak komolyan meg kell fontolnia a halálbüntetés bevezetését.
Orbán ekkor is hozzátette: tudja, hogy nemzetközi egyezmények nem teszik lehetővé a halálbüntetés visszaállítását, de szerinte eljön az az idő, amikor Európában is, különösen a terrorizmus elleni küzdelem miatt, ez az álláspont még megváltozhat. A leköszönő kormányfő azt is elismerte, hogy Magyarország nem csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha visszaállítja a halálbüntetést, de szerinte változik az unió is, a magyaroknak pedig a mellett kell érvelniük, hogy "a halálbüntetés ismételten a nemzeti jogalkotás hatáskörébe kerüljön".
Az MTI archívuma szerint hosszú idő telt el, amíg Orbán újra elővette ezt a kérdést: 2011. március 28-án a Magyar Televízió Az Este című műsorában beszélt az alkotmányozásról, azon belül a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségének alaptörvénybe foglalásáról. Az úgynevezett nemzeti konzultációra hivatkozott, mikor azt mondta: az emberek elsöprő többsége szeretné, ha megtartanák ezt a büntetési formát. Szerinte azért nem szerepelt a halálbüntetés a polgároknak kiküldött kérdőíveken, mert az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország lemondott ennek a lehetőségéről, de ez is "élő kérdés, és izgatja a magyar közvéleményt".
A halálbüntetést egyébként Magyarországon nem csak az EU tiltja: az Alkotmánybíróság 1990-ben alkotmányellenesnek minősítette – hiszen ellentétes a mindenkit megillető élethez való joggal –, és törölte a büntető törvénykönyvből. Magyarország emellett több nemzetközi szerződésben is vállalta, hogy eltörli, illetve nem vezeti be a legsúlyosabb büntetést: az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Római Egyezmény, vagy az ENSZ 1989-es Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya is tiltja ezt.
