Nemcsak a lakosság egésze von pozitív mérleget az eddigi uniós tagságról, hanem az összes jelentős társadalmi csoport véleménye kedvező. Az iskolai végzettség emelkedésével egyre többen, az életkor növekedésével mind kevesebben vélik úgy, hogy az Európai Unióban eltöltött évek hasznára váltak Magyarországnak – derül ki az Ipsos kutatásából.

Az egyik végponton a diplomások és a harminc év alattiak találhatók, körükben 65, illetve 60 százaléknyian sikeresnek értékelik az EU-tagságot (28-29 százalékuk sikertelennek). Még a legkritikusabbnak mondható rétegek, az alapfokú képzettségűek és a 65 év felettiek álláspontja is pozitív irányba billen: előbbiek körében 46-36, utóbbiak között 47-34 az előnyöket és hátrányokat érzékelők százalékos aránya. A fővárosban az átlagosnál egy árnyalattal kedvezőbb, vidéken valamivel kedvezőtlenebb uniós létünk mérlege (59-29, illetve 54-35 százalékok).

A magyarok – iskolai osztályzást használva – jellemzően közepest adtak uniós felkészültségünkre. Az emberek 43 százaléka értékelte EU-kompatibilitásunkat hármas érdemjeggyel, 29 százaléknyian ennél rosszabb minősítést adtak, míg 24 százalék kedvezőbben – négyes, ötös osztályzatokkal – értékelt. A vélemények átlagaként 2,9-es értéket kaptunk, s e tekintetben konszenzus mutatkozik a társadalmon belül – a lakosság minden csoportja lényegében azonosan látja uniós felkészültségünket.

Az európai uniós választások iránt a magyar lakosság 40 százaléka mutat érdeklődést. Nálunk nagyobb figyelmet fordítanak erre az eseményre a lengyelek, a franciák és az olaszok (48, 47, 46%). Legkevésbé a hollandokat mozgatja meg az EP-választás – mindössze 20 százalékukat.