Hét államtitkársággal működő csúcstárcát csinálhat a külügyből Navracsics Tibor, akinek a legnagyobb kihívás a külgazdasági szakdiplomácia intézményi rendszerének hatékonyabbá tétele lehet. Ennek felügyelete az NGM-től átkerült hozzá, miután a diplomáciában a külgazdaság kiemelt szerepet kap. Amellett, hogy a Kágébéla-ügy a külügybe is begyűrűzhet, a legizgalmasabb személyi változás szintén a külgazdaságot érintheti: az illetékes államtitkár belső források szerint nem Szijjártó Péter, hanem a Teva Magyarország Zrt. jelenlegi vezérigazgatója lehet. Igaz, Szabó László környezetéből cáfolták, hogy érkezett volna ilyen felkérés.
Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor azt mondta, szinte észre sem lehet majd venni, hogy (régi)új kormány van, a Külügyminisztériumban például kifejezetten komoly változások körvonalazódnak. Eleve már a nevében is megújul, hiszen – ahogy a közzétett kormányzati struktúrából kiderült – ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak fogják hívni, ami nemcsak azt jelzi, hogy a külgazdasági kapcsolatok támogatásának fontos szerepet szán a kormány, hanem, ha a sorrendiséget nézzük, a külgazdaság élénkítése válhat prioritássá.
A diplomácia és a külgazdasági kapcsolatok összevonása egy tárcába egyébként nem példa nélküli: Franciaországban Laurent Fabius is ezt a tisztséget tölti be – amellett, hogy kormányfőhelyettes is.
Úgy értesültünk diplomáciai forrásokból, hogy akár hét államtitkárság is lehet majd a tárcánál: a minden minisztérium természetes részét alkotó parlamenti, illetve közigazgatási államtitkárságon túl a kétoldalú gazdasági kapcsolatokért, illetve a biztonságpolitikáért és nemzetközi szervezetekkel folytatott kapcsolatokért felelős államtitkárság már szinte biztosan megalakul. Utóbbit, mint az Index megírta, Mikola István vezetheti majd (ő jelenleg még az OECD-nél, Párizsban dolgozik, a helyét a Figyelő szerint Cséfalvay Zoltán NGM-államtitkár veheti át), míg a közigazgatási államtitkár Navracsics Tibor egyik kipróbált munkatársa, Bíró Marcell lehet, aki 36 éves, és a KIM titkárságvezetőjéből lett ugyanott közigazgatási államtitkár.
Átplasztikázzák
Úgy tudjuk, a (még) közigazgatási miniszter kilobbizta, hogy a külügyhöz kerüljön a magyar kultúra képviseletében és a magyar nyelv oktatásában külföldön nagy szerepet játszó Balassi Intézet felügyelete is: a 21 országban 23 tagból álló intézményhálózat komoly presztízst jelent a kormányon belül (annak idején nagy harc is volt érte Szőcs Géza kulturális államtitkár és a KIM között). Navracsics Tibor információink szerint egyébként számos munkatársát viszi magával új munkahelyére, így a magasabb rangú vezetők közül Balatoni Mónika társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is vele mehet.
Mint megírtuk, ugyanakkor a Győri Enikő vezette Európai Ügyekért felelős államtitkárság a Miniszterelnökséghez kerülhet. Egy külügyes forrásunk szerint ez okozhat még működési zavarokat: „képzeljünk csak el, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb fóruma a külügyminiszterek tanácsa. Ennek előkészítésében, és egy csomó egyéb ügyben ugyanakkor az uniós államtitkárok vesznek részt. Köztük nagyon fontos a napi szintű kommunikáció, két külön minisztériumban ezt sokkal nehezebb lesz megszervezni”.
Navracsics: megy vagy mégis marad?
Bár a sajtó lényegében egyöntetűen szinte tényként kezelte, hogy Navracsics Tibor csak átszállójegyet vált a külügyminisztériumba, és ősszel ő lesz a magyar delegált az Európai Bizottság egyik uniós biztosi pozíciójába, a fejleményeket látva ez már korántsem bizonyos. Sok függ az európai parlamenti (EP)-választások eredményétől, attól, hogy melyik lesz a legnagyobb frakció és hogy Magyarországnak jut-e egyáltalán, és ha igen, milyen uniós biztosi poszt. (A Lisszaboni szerződésben elvben elfogadták, hogy a tagállamok kétharmada jelölhessen uniós biztost, és hogy rotációs rendszerben egymást váltva legyenek kimaradók – de ennek bevezetése csúszhat. – szerk.)
A Research Europa a minap kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztosi posztra esélyesként számolt be Pálinkás József leköszönő MTA elnökről, mint aki azért lenne jó választás, mert a tudomány területéről jött. Egy forrásunk szerint az is ronthatja Navracsics brüsszeli esélyeit, hogy a miniszter egyéni körzetet hozott Veszprémben, és távozása esetén új választást kell kiírni. Ez pedig (főleg, ha esetleg a megyében máshol is aktuálissá válhat egy időközi választás) kockázatot jelenthet a Fidesz egyfős kétharmados többségére. A csütörtökön megjelent Figyelő ugyanakkor úgy tudja, "Péterhez kerül az Eximbank", vagyis már kész tény, hogy Navracsics Brüsszelbe távozik, és a helyét Szijjártó Péter veszi át, aki megkapja az exportfinanszírozással foglalkozó Eximbank, valamint a külgazdasági szakdiplomata hálózat felügyeletét.
Szijjártó hoppon marad?
A Külügyminisztériumban a legnagyobb horderejű és talán legnagyobb meglepetést okozó változás az lenne, ha valóra válna az a híresztelés, miszerint a Teva Gyógyszergyár jelenlegi vezérigazgatója, Szabó László lesz a harmadik Orbán-kormány kétoldalú külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára, amiről egyébként két, egymástól független külügyi forrás beszélt a hvg.hu-nak.
Ha ez beigazolódik, az egyik "legtutibb" befutónak hitt versenyző kapna kosarat, hiszen a cégekkel kötött stratégiai megállapodások létrehozásában, valamint az ún. keleti nyitás megkezdésében főszerepet vállaló Szijjártó Péter sorolódna hátrébb. Vagy legalábbis, mint ahogy megtudtuk, feltehetően parlamenti államtitkárként folytathatná. (Más kérdés persze, hogy ha Navracsics mégis megy Brüsszelbe, úgy Szijjártó az első számú jelölt a miniszteri posztra – legalábbis egyelőre.)
Pedig Szijjártó elképesztően aktív volt a pozíciójában: többet utazott, mint Martonyi János külügyminiszter, összesen 22 államközi vegyes bizottság élén áll (többek között a magyar-azeri, a magyar-türkmén, a magyar-belorusz, a magyar-jordániai, a magyar-katari), felügyeli a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t, valamint a nemzetgazdasági miniszter helyettese a kínai kormánybiztosi poszton. (A vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy ezekekért külön pénzt nem kap, mert abban csak a 997 ezer forintos államtitkári fizetését tüntette fel.)
Szabó környezetében tagadják
Azt, hogy Orbán kívülről hozna a politikában ismeretlen, a gazdasági életben nagy névnek számító jelöltet, meglehetősen szokatlan ettől a kormánytól. Imázsépítésnek, a kormány hitelességének erősítéséhez bizonyára nem lenne rossz húzás. Az egész konstrukciót azonban jelentősen gyengíti, hogy több oldalról is alaposan kikérdeztük Szabó László Teva-vezér közvetlen környezetét, de senki nem tudott ilyen felkérésről. Paplanos Péter, Szabó László sajtómunkatársa is azt mondta, hogy nincs tudomásuk semmilyen megkeresésről.
Pedig a külügyben Szabó neve meglehetősen erősen benne van a levegőben: azon kívül, hogy két külügyér forrás egymástól függetlenül róla beszélt a poszttal összefüggésben, egy harmadik, kormányzati ügyekre rálátó informátor is azt mondta, hogy "nem irreális" a kinevezése. A tevásokhoz hasonlóan nyilatkozott viszont a hvg.hu-nak egy miniszterelnökségi dolgozó, aki nem hallott arról, hogy a Teva-vezér neve felmerült volna. Mindez több dologra enged következtetni: ha a szivárogtatásnak van is alapja, a név nyilvánosságra kerülése inkább elrettentő erővel bír egy köztiszteletben álló, nem a politikából érkező ember számára – mint ahogy azt a Gyurcsány utáni kormányfői castingon láttuk, a gazdaság vagy a tudomány területéről érkezők is visszariadtak, és ha még lett is volna kicsi ambíciójuk, az egy pillanat alatt elmúlt. A kiszivárogtatás más, lehetséges olvasat szerint leginkább annak állhat érdekében, aki nem szeretné, hogy Szabó legyen az államtitkár.
Úgy tudjuk, Szabó László akkor került jó viszonyba Varga Mihállyal és Szijjártó Péterrel, amikor 2013 májusában stratégiai partneri megállapodást kötött a kormány a céggel. Varga egyébként példaképül állította minden hazai gazdasági szereplő elé a Tevát. Mint mondta, a gyógyszergyár sok tekintetben azt a gazdaságpolitikát valósítja meg, amit a magyar kormány is követ 2010 óta, „folyamatosan fejleszt, munkahelyeket teremt, termékei versenyképesek a nemzetközi piacon, és 2012-ben 172 milliárd forint értékben exportált Magyarországról”, így „példa lehet valamennyi itt működő multinacionális cég számára, mivel a profitot nem viszi ki az országból, hanem a hazai gyártásba, kutatás-fejlesztésbe forgatja vissza”.
| Az ideális gyáros |
| Az izraeli cég Debrecenben építette fel az egyik legmodernebb tablettacsomagoló és -gyártó üzemét, míg Gödöllőn szintén világszínvonalú steril üzem működik. Utóbbit 2012. október 2-án Orbán Viktor nyitotta meg, és azt mondta: a gyógyszeripar Magyarország számára is nagyon fontos szektor, mert az „ország is betegséggel küzd”, és ez az iparág gyógyírként járulhat hozzá a magyar gazdasághoz. A Teváról pedig úgy beszélt, hogy bár külföldi, része maradt a magyar életnek, és érzi, hogy az izraeli cég továbbra is a magyar élet része kíván maradni. A Teva arra is ígéretet tett, hogy a gödöllői üzemet még tovább bővíti majd.
A Teva és a vezérigazgató amúgy is mindenben beleillik a kormányfő által elképzelt „ideális gyáros” szerepébe: a cég „termelő tevékenységet” folytat, több mint 3000 embernek ad munkát, komoly innovációs eredményei vannak, és nem mellesleg a helyi focicsapat, a DVSC fő támogatója már régóta. Emellett ráadásul a Vasas vízilabdacsapatát és a Gödöllő női röplabdacsapatát is támogatják. |
Keleti nyitás: csakazértis
Ami az érintett pozíciót illeti, a külgazdasági államtitkár számára valóban a keleti nyitás lehet a fókusz. Ezt jelzi az is, hogy a diplomáciai partnereknek tartott tájékoztatókban következetesen State Secretariat for Eastern Opening fordítással emlegetik a leendő államtitkárságot, miközben magyarul információink szerint szemérmesen „kétoldalú gazdasági kapcsolatokért felelős” jelzővel illetik majd.
Mint ahogy az Varga Mihály egy tavalyi beszédéből kiderült, a kormány tervbe vette a külgazdasági intézményrendszer átalakítását, beszédes, hogy ez nem a nemzetgazdasági miniszter felügyelete alatt fog megtörténni – ami a támogatások hatékonyságát illetően vet fel kérdéseket (Lásd erről keretes írásunk.)
Külügyi források szerint a Kágébéla-ügy is kihathat a minisztérium személyi állományára: elkezdődhet a tárcánál dolgozó, Moszkvában végzett diplomaták kiszórása, akikből már nincs sok, ugyanakkor akik maradtak, azokat kifejezetten jó szakembereknek mondják.
| Az NGM-től került át a külgazdaság |
Szijjártó Péter államtitkár a parlamentben egy ízben arról beszélt, a magyar külkereskedelem szerkezetét a mai 80-20-as unión belüli/EU-n kívülre irányuló arányból 67-33-ra szeretné megváltoztatni, természetesen úgy, hogy az európai uniós forgalmunk közben nem csökken. Igaz, egy külügyis forrásunk szerint a feladat valójában jóval nehezebb annál, hogy a puszta politikai akarat elég legyen hozzá: „Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerei: Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia – tehát alapvetően a régiós partnerek, ez azért az egész gazdaság szerkezetére hat, ezen nem lehet könnyen változtatni” – mondta. A konkrét eredmények valószínűleg ezért is váratnak még magukra.
A Külügyminisztérium profiljában a keleti nyitás hangsúlyos megjelenése azért is meglepő, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy tavaly júliusi konferencián kijelentette, a stratégia egyes elemei felülvizsgálatra szorulnak. Így például kérdés, mennyire van szükség kereskedőházak létesítésére és fenntartására. Az NGM fontos feladatnak nevezte az intézményrendszer összehangolását, valamint az operatív szintű rendszerek menedzsmentjének javítását. „Ezen belül kulcsszerepe van a külgazdasági szakdiplomata rendszer üzletszerűbb működtetésének, de ugyanígy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és a többi szereplő munkájának hatékonyabb koordinációjának is.” – írta az NGM a hvg.hu-nak. Varga Mihály a konferencián azért is volt kritikus, mert ismertté váltak a 2012. éves külkereskedelmi forgalmi adatai, és kiderült, a hangos kommunikáció ellenére a magyar cégek keleti exportja visszaesett, kevés az olyan magyar cég, amely képes kellő volumenben exportálni. Persze az is lehet, hogy azért is került el tőle ez a terület, mert túlzottan kritikusan ítélte meg az irányt. |
