Hétfőn megkezdődik az új parlament első, valódi munkanapja, amit mi mással is tisztelhetnének meg jobban, minthogy rögtön eltérnek a friss, ropogós, épp hogy hatályba lépett házszabálytól, és természetesen visszamenőleges hatályú törvénnyt alkotnak. Teszik mindezt a devizahitelesek érdekében, de már most látszik, hogy az új rendszer több pontos is finomhangolásra szorul.
„A jelenlegi parlamenti ciklus túlpörgetett törvényhozásának kritikájaként is értelmezhető az új házszabály tervezete” – írtuk tavaly év decemberben, amikor benyújtották a most megalakult Országgyűlés munkáját szabályozó határozati javaslatot. Az új parlament első, valódi munkát végző ülésének napirendjén azonban az látszik, hogy a kormánypártok nem tudnak leállni: rögtön el kell térni a házszabálytól, hogy egy nap alatt elfogadhassanak egy, még az előző ciklusból visszamaradt törvényjavaslatot.
A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter nyújtotta be április 30-án, vagyis már a választások után, de még az új parlament megalakulása előtt. A rövidke javaslat lényege, hogy határozatlan időre – „a devizahitelesek helyzetét rendező külön törvényben meghatározott időpontig” – elhalasztja a bedőlt devizahitelek ügyében indult végrehajtások során a jelzáloggal terhelt lakások kiürítését, vagyis az adósok kilakoltatását. Az előző ciklus hagyományait követve a törvény visszamenőleges hatályú lesz, vagyis a folyamatban lévő végrehajtásoknál is alkalmazni kell.
Ahhoz, hogy egy nap alatt végig lehessen hajtani a parlamenten a javaslatot, a képviselőknek el kell térniük a házszabálytól. Ehhez négyötödös többségre van szükség, vagyis az ellenzék támogatása is kell hozzá, de a devizahitelesek ügyében a korábbi tapasztalatok szerit egyik frakció sem mond majd nemet, így hétfőn kora estére törvény lesz a javaslatból, és bizonyos büntetőügyek kivételével bizonytalan ideig nem lesznek kilakoltatások.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken, a Hír TV műsorában azt mondta: a határozatlan idejű moratóriummal lényegében a Kúriát akarják sürgetni, hogy hozza meg azt a döntést, amely alapján a kormány és a parlament megalkothatja a devizahitelesek helyzetét véglegesen rendező jogszabályokat. A legfőbb bírói fórum még tavaly decemberben hozott úgynevezett jogegységi döntést a devizahitel-szerződésekről. Ebben kimondta, hogy ezek önmagukban nem ütköznek jogszabályba, és a jó erkölcsbe sem. Ugyanakkor a Kúria egy kérdést függőben hagyott.
A jogegységi tanács elhalasztotta a döntést egy, az Európai Unió Bírósága előtt levő eljárás lezárásáig. Az úgynevezett Kásler-ügyben a luxemburgi testület lényegében visszadobta a labdát a magyar bíróságnak: nem mondta ki a devizahitel-szerződés érvénytelenségét, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Időközben az Alkotmánybíróság is értelmezte az alaptörvényt, és kimondta: a devizahitel önmagában nem alkotmányellenes, de bizonyos, szigorú feltételek mellett az államnak joga van beavatkozni a korábban megkötött magánjogi szerződésekbe.
Finomhangolások
A keddi ülésnapra már csak egy nemzetközi szerződést – az Egyesült Államokkal „a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról” kötött megállapodást – kihirdető törvény általános vitája marad. Ugyanakkor már benyújtottak egy törvényjavaslatot, ami jelzi, hogy az új parlamenti rendszer máris korrekcióra szorul: Gulyás Gergely törvényalkotásért felelős alelnök javaslata egy sor törvényt módosítana, hogy tisztázza az új Országgyűlés működésével kapcsolatban fellépő kérdéseket.
Egy sor kérdést vet fel például, hogy milyen tevékenységet végezhetnek a parlamenti munkán túl az elvileg főállású képviselők. Korábban számos képviselő volt egyszerre ügyvéd is, amit az új rendszer nem tesz lehetővé. Az ügyvédi törvény módosítása rögzíteni, hogy a képviselővé választott ügyvédeknek szüneteltetniük kell a tevékenységüket, amihez nem szükséges a kamara hozzájárulása, elég csak bejelenteni. Nem lesz összeférhetetlen viszont egyebek mellett az őstermelői tevékenység, feltéve, hogy a képviselő évi négymillió forintnál kevesebbet keres gazdálkodóként.
Egy másik módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy а képviselő ne vegye igénybe a számára a törvény szerint biztosítandó bérelt irodát, hanem lemondjon róla, az erre szánt összeget pedig a frakciója kapja meg. Ugyanígy megtehetné egy képviselő, hogy nem vesz fel asszisztenst, és az erre szánt pénzt is a frakciónak adja. Pontosítanák azt is, hogy a választókerületekben bérelt irodákra szánt összegből kell fedezni nem csak a bérleti díjat, a telefont és az internetet, hanem minden felmerülő rezsiköltséget is.
A Gulyás-féle salátatörvény egyik érdekessége, hogy felmentést adna a közbeszerzés alól az Országgyűlés Hivatala, a frakciók, illetve bizonyos körben a pártalapítványok számára, feltéve, hogy a szerződések nem érik el az uniós értékhatárt (szolgáltatások esetében jelenleg 60 millió forintot). Ez megnehezíti annak nyomon követését, hogy kivel, mire szerződnek a képviselőcsoportok, hiszen nem kerül majd be a Közbeszerzési Értesítőbe, így akit érdekel, annak közérdekű adatigénylést kell benyújtania, majd adott esetben még pereskedhet is az információkért.
Ha érdekli az Országgyűlés munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol az új ciklusban is rendszeresen talál friss híreket a törvényhozás munkájáról.
