Pontosan harminc nappal a választások után, kedd délelőtt megalakul az új Országgyűlés. Az ünnepélyes ülést Áder János nyitja meg, majd eljön Turi-Kovács Béla nagy pillanata: korelnökként ülhet a pulpitusra, amíg meg nem választják a házelnököt. Az ülésterem már átalakult, de egy sor apróság a parlament működésében is megváltozik: például nem lesz titkos szavazás arról, hogy alelnök lehet-e egy egykori skinheadvezér, illetve valószínű, hogy mostantól már kormányprogramot sem írnak majd.
„Az Országgyűlés alakuló ülése ünnep. A fanfárok, zászlók és díszőrök csupán hozzájárulnak ahhoz, annak kifejezéséhez, amit ma itt mindnyájan átérzünk” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg négy évvel ezelőtt a parlament alakuló ülését Sólyom László akkori köztársasági elnök. Most kedden ez a feladat már Áder Jánosra hárul, de a rendszerváltás utáni hetedik parlament megalakulása nem csak ezért lesz különleges esemény.
Az előző ciklusban a kétharmados többség alaposan átszabta a politikai rendszert: új alaptörvény, országgyűlési törvény és házszabály alapján, a korábbiaknál kevesebb – 386 helyett csak 199 – képviselő, illetve 13 nemzetiségi szószóló kezdi meg a munkát, és ennek megfelelően megújult az ülésterem is. Ami nem változik, az a Fidesz-KDNP politikai túlsúlya: a kormánypártok ebben a ciklusban is a mandátumok kétharmadával, vagyis alkotmányozó többséggel rendelkeznek, így nem nagyon lesz előttük akadály.
Az államfő a hagyományoknak megfelelően javaslatot tesz majd a kormányfő személyére. Erről négyszemközti beszélgetésen Áder János hétfőn már egyeztetett a választásokon győztes párt vezetőjével, Orbán Viktorral, aki állítólag határozott igennel fogadta a felkérést. Az alakuló ülés vezetését a korelnök, vagyis a legidősebb képviselő veszi át. Ebben a ciklusban a megtiszteltetés a fideszes Turi-Kovács Bélát éri: a 79 éves politikus 1998 óta tagja az Országgyűlésnek, előbb még kisgazda színekben – egy ideig környezetvédelmi miniszter is volt –, majd a párt bomlása után fideszesként. A házelnök, az alelnökök és a jegyzők megválasztásáig a korelnök vezeti az ülést, illetve az őt segítő korjegyzőkkel – a legfiatalabb képviselőkkel – együtt rá hárul a mandátumigazolás feladata is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnökének beszámolója után a korelnök és a korjegyzők megvizsgálják a megválasztott képviselők és nemzetiségi szószólók által benyújtott iratokat: a választási irodáktól kapott megbízóleveleket, illetve az esetleges összeférhetetlenségről szóló nyilatkozataikat. A korelnök és a korjegyzők megbízóleveleit egy másik testület vizsgálja meg, amely a névsorban első öt képviselőből áll. Ha mindent rendben találnak, az Országgyűlés egy szavazással, vita nélkül igazolja a mandátumokat, a képviselők pedig leteszik az esküt.
Az eskütétellel hivatalosan is megalakul az új Országgyűlés, ez után következik az alakuló ülés legfontosabb része: az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása. Hétfőn délre a hvg.hu megtudta, a házelnöki széket újra Kövér László foglalhatja el. Vita legfeljebb az alelnökök megválasztásából lehet: a szocialisták ugyanis nehezményezik, hogy a Jobbik Sneider Tamás egykori egri skinheadvezért jelöli erre a posztra, és a szavazáson még a kormánypárti képviselőknek is megremeghet a keze. Ennek esélyét ugyanakkor csökkenti, hogy az új szabályok szerint csak a házelnököt választják titkosan, az alelnököket és a jegyzőket nyílt szavazással, vagyis hagyományos gombnyomással.
1990 óta csak egyszer fordult elő, hogy nem választottak meg egy országgyűlési tisztviselőt: 2001 végén, amikor a Független Kisgazdapárt bomlása miatt Gyimóthy Géza megbízatása megszűnt, a maradék frakció Bánk Attilát akarta a helyére ültetni. Az akkori ellenzék nem kívánt asszisztálni az általuk komédiának nevezett váltáshoz, ezért sokan nem szavaztak, miközben a kormánypártok táborán belül sem volt egység. Végül több nekifutásra sem sikerült megválasztani Bánkot, az alelnöki poszt a ciklus végéig betöltetlen maradt.
Az új szabályok szerint az Országgyűlés vita nélkül határoz arról, hogy elfogadja-e a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Nemzeti Választási Iroda beszámolójáról. Az NVB beszámolójának végén tesznek egy érdekes javaslatot: a visszaélések lehetősége miatt felülvizsgálandónak tartják a törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint egy polgár több jelöltet is ajánlhat. Az aláírások ellenőrzése viszont – a másolt ajánlóívek kiszűrése érdekében – továbbra sem merül fel lehetséges megoldásként.
Az alakuló ülésen jelentik be a pártok a frakciók megalakulását is. Bár voltak találgatások egy önálló DK-s, vagy Együtt-PM képviselőcsoport megalakulásáról (ehhez a házszabály szerint öt képviselőre lenne szükség), jelenleg úgy tűnik, hogy marad a korábbi felállás, és öt képviselőcsoport lesz a parlamentben: a Fidesz, a KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP frakciója. A DK-s és az Együtt-PM-es képviselők, illetve Fodor Gábor független képviselőként kezdik meg a ciklust, ennek minden hátrányával együtt: kevesebb pénz és megszólalási lehetőség jár majd nekik.
Bár a bizottsági struktúráról már a múlt héten megállapodás született – ennek értelmében 15 parlamenti bizottságból 10-nek lesz kormánypárti, 2-nek szocialista, 2-nek jobbikos és egynek LMP-s elnöke – a konkrét személyek miatt még lehetnek nézeteltérések. Ha például az MSZP-nek nem tetszik az oktatással is foglalkozó kulturális bizottság élére jelölt jobbikos politikus, vagy a Jobbiknak a nemzetbiztonsági bizottság élére szánt szocialista, akkor előfordulhat, hogy a pártok nem közös javaslatként, hanem külön-külön nyújtják be a jelöltek névsorát.
A korábbi hagyományokkal szemben várhatóan Orbán Viktor nem terjeszt kormányprogramot az Országgyűlés elé. Ehelyett egy legfeljebb háromoldalas, általános politikai célokat megfogalmazó nyilatkozat kerülhet a parlament elé, de még az is lehet, hogy ez is elmarad, az Országgyűlés – nem az alakuló ülésen, hanem az EP-választások után, május végén, június elején – vita nélkül, egy egyszerű szavazással megerősíti kormányfői posztján Orbánt. Információink szerint Orbán még azzal sem kívánja megkötni a saját kezét, hogy leír néhány célkitűzést, hiszen minden, a kormány összetétele vagy a következő időszak egyes lépései mind csak az ő fejében léteznek.
A korábbi egyeztetéseken a kormánypártok elutasították a Jobbik és az LMP ötletét, hogy a kormányalakítás előtt is legyen lehetőség napirend előtti és utáni felszólalásokra. Mivel a kormány várhatóan csak a május 25-i európai parlamenti választás után alakul meg, ez azt is jelenti, hogy az EP-választási kampányban kevesebb megszólalási lehetőséghez jutnak a pártok. Felmerül persze, hogy mit csinál majd az új parlament három hétig, amíg nincs új kormány: ha változtatnak a kormány szerkezetén, ahhoz szükség lehet törvénymódosításra. Esetleg előfordulhat, hogy fontos, szimbolikus témákról, mint például a devizahitelek, egyéni indítványként már a kormány megalakulása előtt törvényt hoznak.
| Történelmi javaslatok a kukába |
Az új házszabály praktikus előírása, hogy az egy ciklusnál régebben a parlament előtt lévő irományok automatikusan törlődnek. Ehhez az Országgyűlés Hivatala készített is egy kis segédletet, amelyből látszik, hogy 55 darab, részben ma már nem is létező intézményektől származó beszámoló, illetve 19 darab kormány-előterjesztés kallódott több mint négy éven át a tárgysorozatban. Van köztük két 2008-as törvényjavaslat is: Gráf József agrárminiszter előterjesztése az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről, amit még Sólyom László küldött az Alkotmánybírósághoz, ahol részben elvérzett, és már nem is vették elő többet. A másik Draskovics Tibor igazságügyi miniszter javaslata az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen, ami szintén az Ab elé került, de a testület végül nem határozott róla. |
Ha érdekli az Országgyűlés munkája, kövesse a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldalát, ahol az alakuló üléstől kezdve ismét rendszeresen talál friss híreket a törvényhozás munkájáról.
