Finisbe érkezik az adózók személyi jövedelemadójának egy százalékáért folytatott kampány. Az adományok fogadására jogosult alapítványok, civil szervezetek május 20-ig biztathatják az adó egy százalékának felajánlására a magyar adózókat. Bár a felajánlást tevők körülbelül 28 ezer szervezet közül választhatnak, a célszervezeteknek idén valószínűleg jóval nehezebb lesz meggyőzniük a támogatókat, az egyes civil szervezeteket is érintő botrányok miatt.

A Gyermekrák Alapítvány akkor került legutóbb például a címlapokra, amikor 2013 decemberében az Index.hu arról írt, hogy Balogh István, az alapítvány elnöke naponta gyermekmentő-autóval furikázik munkahelyére, majd azt állította, hogy az önreklámra fordított összeghez képest arányaiban a Gyermekrák Alapítvány jóval kevesebbet fordított valódi segítségnyújtásra. Az alapítvány minden szabálytalanságot tagadott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részéről azonban Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szintén élesen bírálta az alapítványt, majd feljelentés született, ügyészségi vizsgálat is indult – utóbbi több szabálytalanságot megállapított. 

Jött a szigor

Az aggályok nyomán, kormányzati akarattal, azóta több jogszabályi változás is született: az alapítványok 1%-okból származó bevételüknek ezentúl maximum 10 százalékát (de nem több mint 10 millió forintot) költhetik hirdetésre, maximum 25 százalékát (de nem több mint 25 millió forintot) pedig működési kiadásokra. Emellett életbe lép az a szabályozás is, miszerint 1 évnél tovább nem lesz majd tartalékolható az szja egy százalékából befolyt összeg.

Az 1% felhasználásának szabályozása mellett más, a botrányhoz kevésbé köthető, jórészt a rendszer működésének átláthatóságára vonatkozó szabálymódosítás is történt: 2015-től például a felajánló megadhatja elérhetőségeit a támogatott alapítványnak. Ezzel lehetővé válik a két fél közötti kommunikáció, a felajánlás útja követhetővé, eredménye láthatóvá lesz.

Újdonság az is, hogy a következő egyszázalékos kampány előtt az adománygyűjtő szervezeteknek egy adatbázisba kell majd regisztrálniuk, amelybe csak azok kerülhetnek, akik biztosan jogosultak a felajánlások fogadására. Így az adományozó biztos lehet benne, hogy felajánlása célt ér, és az adománygyűjtők számára is kiszámíthatóbb, átláthatóbb lesz a rendszer. Eddig ugyanis sokszor az a szerencsétlen helyzet alakult ki, hogy az egyébként felajánlott egy százalékok vesztek el, azaz kerültek vissza az államkasszába, mert utólag derült ki, hogy a szervezet, amelyik a felajánlást kapta, nem is lett volna jogosult arra. A jogosultságot pedig nagyon könnyű elveszíteni: akár el nem számolt pár száz forint is elég hozzá.

A civil szféra összezár

„Mi szervezetként örülünk, hogy az egyszázalékos piac tisztul” – kommentálta a kialakult helyzetet Molnár Attila, a súlyosan beteg, főleg daganatos gyerekeknek terápiás, rekreációs programokat szervező Bátor Tábor Alapítvány ügyvezető igazgatója. Molnár a hvg.hu-nak hangsúlyozta: az elsődleges védekezési eszköz számukra és a többi tisztességesen működő alapítvány számára is, hogy igyekeznek működésüket minél átláthatóbbá tenni, és világosan kommunikálni az adózók felé, pontosan mire is fordítják majd a kapott támogatást.

„Az ilyen költségvetési limitek csak azoknak rosszak, akik kizárólag az 1 százalékból működnek, a tisztességesen működő alapítványok pedig jellemzően nem ilyenek” – vélekedik Molnár, aki szerint az egyszázalékos bevétel elköltésére vonatkozó szabályváltoztatások mindegyikének összességében pozitív hatása várható, mivel képes a visszaélések lehetőségét úgy kiszűrni a rendszerből, hogy közben nem lehetetlenít el fontos kezdeményezéseket.

„A legjobb fegyver a civilek rossz hírét keltő ügyek ellen az, hogy tesszük a dolgunkat” – mondta Gyura Barbara, a Szemem-Fénye Alapítvány elnöke. A Pécsett gyógyíthatatlan beteg gyerekek és családjaik számára térítésmentes ellátást biztosító, úgynevezett gyermekhospice házat üzemeltető szervezet saját honlapján és Facebook-oldalán folyamatosan nyomon követhetővé teszi munkáját, a segítettnek van neve, arca, története. „Az egyszázalékos kampány idején igyekszünk olyan rendezvényeket szervezni, amelyekkel van esélyünk a sajtóban is megjelenni, de egész évben megpróbálunk direkt módon (közösségimédia-platformokon, hírlevélben) kommunikálni” – magyarázta Gyura, hogyan érik el potenciális felajánlóikat.

Csak átmeneti megoldás?

Az 1%-os rendszer, noha nem magyar különlegesség, nem létezik mindenhol. „Ez egy jó eszköz arra, hogy rendszeres jótékonykodásra szoktassa a személyi jövedelemadót fizető lakosságot” – mondta a hvg.hu-nak Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) civil szervezeteket segítő alapítvány elnöke, az Etikus Adománygyűjtők Önszabályozó Testülete egyik alapítója. Ugyanakkor az 1%-os rendszer nem helyettesítheti egy az egyben az adományozást – tette hozzá –, hiszen az adózó így tulajdonképpen nem a saját pénzét, hanem az államét ajánlja fel jótékony célra. Szlovákiában például pár éve már kivezették a civil szervezetek támogatásának ezt a formáját, és Gerencsér szerint itthon is előbb-utóbb egy átmeneti megoldásként kell tekinteni az 1%-os rendszerre.

„A civil szférának kellene kitaszítania magából az adománygyűjtésből vállalkozást építőket” – vélekedik Balázs Anna, az Autista Alapítvány elnöke. Ő nem hisz benne, hogy a visszaéléses ügyek elhallgatása kevesebb kárt okozna a civil szféra szereplőinek, akik „az adakozók helyett is felhúzzák az orrukat”. Személy szerint nem aggódik amiatt sem, hogy idén kevesebb adomány érkezik majd 1 %-felajánlások útján. „Kampányra amúgy sem nagyon telik az alapítványnak, de számítunk azokra az állandó támogatóinkra, akik valahogy kötődnek hozzánk, vagy fontos nekik az ügyünk” – mondta.

Mennyit ér az 1%?

A legtöbb adománygyűjtő szervezet éves költségvetésében az egyszázalékos pénzek nem érik el a teljes bevétel egyharmadát sem. A megkérdezett alapítványok közül a Szemem-Fénye Alapítványnál volt a legmagasabb a befolyt egyszázalékos összeg aránya a büdzsében (évi 100 millió forintból körülbelül 20 millió forint), noha ez abszolút értékben kevesebb, mint a Bátor Tábor Alapítványé, ahol a teljes bevétel egyötödét kitevő egyszázalékos felajánlásokkal (évente körülbelül 77 millió forint) tavaly az ötödik helyen álltak a legsikeresebb gyűjtők rangsorában. Az Autista Alapítvány évi 120-140 milliójából csak körülbelül 2 százalék, átlag 2,4 millió forint szokott befolyni.

Csepp a tengerben a civileknek jutó egyszázalékos felajánlások értéke, de a jelentősége annál nagyobb, hiszen a magán- és céges adományokhoz képest elenyésző összeg mögött sokkal többen állnak. A legsikeresebb adománygyűjtők százas toplistán szerepelt 2012-ben a Bátor Tábor Alapítvány és a Szemem-Fénye Alapítvány is, akkor 14 907, illetve 5 935 fő „dobta össze” nekik az adó 1%-ból befolyt összeget.

Garanciát keresőknek

 „Ha minden évben van egy botrány, akkor az emberek kedve egyszerűen elmegy az adományozástól. Ilyen értelemben az államnak igenis van szerepe, ebben a kérdésben fel kell lépnie, hogy a visszaélések lehetőségét minimálisra csökkentse, a szervezetek függetlenségének megőrzése mellett” – mondta ugyanakkor a hvg.hu-nak Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) civil szervezeteket segítő alapítvány elnöke, az Etikus Adománygyűjtők Önszabályozó Testülete egyik alapítója.

2012-ben külföldi minták alapján hozták létre hazai civil szervezetek ezt az autonóm „klubot”, és megalkották saját Etikai Kódexüket is, melynek fő kritériumai a hitelesség, törvényesség, átláthatóság és nyilvánosság. A testület tagjai azok a szervezetek lehetnek, akik az Etikai Kódex aláírásával vállalják az abban foglalt szabályok betartását. Ők „etikus adománygyűjtő” minősítéssel rendelkeznek, tehát elvileg biztonsággal ajánlhatjuk nekik adónk 1 százalékát, ráadásul tesznek azért, hogy valós képet kapjunk a szervezetek adománygyűjtéssel kapcsolatos tevékenységéről. (Az „etikus adománygyűjtő” minősítést birtoklók közül itt böngészhet.)

A koncepció kidolgozásában a Bátor Tábor Alapítvány is együttműködött a NIOK-kal, később azonban mégsem csatlakozott az testülethez. Molnár Attila ezt azzal magyarázta: nem látták a garanciát, hogy a nem tisztességesen működő alapítványok teljes biztossággal a szervezeten kívül maradnak. Az adó 1% felajánlásokra szerinte is szükség van: „ezekkel a változtatásokkal egy olyan rendszer válhat működőképesebbé, amely nagyon fontos fenntartója a magyar civileknek” – fogalmazott.