Megígérték, mégsem adták. Majd arra jutottak, hogy a saját embereikből álló bizottság döntsön – nagyjából itt tartunk abban a huzavonában, ami azóta zajlik, hogy kikértük Rogán Antal testvérének vagyonnyilatkozatát a szakonyfalui polgármesteri hivataltól. A húg a Vas megyei település első embere. Rogán Antal a vele kötött szerződéssel igazolta, hogy a lellei nyaralója valós méretét adta meg a vagyonnyilatkozatában, így szerettük volna megtudni, hogy mindez ugyanígy szerepel-e Rogán Valériáéban is. Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint a polgármesterek vagyonbevallásai nyilvánosak, ezeket bárki megnézheti.
Először ugyan kapásból megígérték, azóta viszont még mindig hiába várjuk a szakonyfalui önkormányzattól Rogán Valéria polgármester, Rogán Antal fideszes politikus testvérének vagyonnyilatkozatát. A múlt héten számoltunk be arról, hogy nem stimmelnek a négyzetméterek Rogán Antal balatonlellei villájában, mert a Fidesz frakcióvezetőjének vagyonbevallásában egy 875 négyzetméteres partközeli telken álló „130 négyzetméteres” lakóház forrásaink szerint ennél jóval nagyobb. Szakértőink számítása szerint a fő- és melléképületből álló ingatlan több mint 200 négyzetméter lehet, a földhivatali digitális nyilvántartás meg nem erősített adatai szerint pedig több mint 220 négyzetméter.
Rogán Antal a hvg.hu-nak ezt azzal magyarázta, hogy a tulajdoni lap szerint fele részben az ő, fele részben a húga tulajdonát képező ingatlanon álló épületet „használati szempontból”, egymással „szerződéssel rendezve” megosztották. „Így helyesen tüntette fel a szerződés alapján használatában lévő épületrész nagyságát” – közölte, így szerinte azért írt "helyesen" csak 130 négyzetmétert a bevallásba, mert ennyit használ a villából.
Ez alapján viszont nem világos, hogy ha a vagyonnyilatkozatban a házból csak a saját használatú részt tüntette fel megjegyzés nélkül, akkor a teleknél miért a teljes alapterület szerepelt, illetve az sem derült ki, hogy a villa végeredményben mekkora, mert kérdésünk ellenére azt nem erősítették meg, hogy az összterület több mint 200 négyzetméter lenne. Mivel azonban az ingatlan 50 százalékos társtulajdonosa, Rogán Valéria is közszereplő Szakonyfalu polgármestereként, illetve együtt örökölték a villát, az ő vagyonnyilatkozatának mindenképpen összhangban kellene lenni a fideszes politikus testvérének állításaival.
Ezért már cikkünk megjelenésének napján megkerestük a szakonyfalui polgármesteri hivatalt, ahol a telefont kezelő munkatárs elsőre csodálkozott észrevételünkön, hogy a honlapjukon sehol nem találjuk a község vezetőjének vagyonára vonatkozó kimutatást. Szóban azt ígérte, hogy a megadott e-mail címre egy órán belül átküldik, de erre hiába vártunk. Többszöri érdeklődésünkre utána már lerázó válaszokat kaptunk, míg végül szerda délelőtt sikerült elérnünk a település jegyzőjét.
Szukicsné Skaper Mónika jegyző a 2011-es információszabadságról szóló törvényre hivatkozva azt állította, hogy a polgármester vagyonnyilatkozata nem nyilvános, csak akkor ismerhetjük meg, ha ez megfelel a „célhoz kötöttség” jogszabályi kritériumának, vagyis megfelelő cél érdekében kérjük. Erről az önkormányzat ügyrendi bizottsága dönt, amely három helyi önkormányzati képviselőből áll – tudatta. Mikor visszakérdeztünk, hogy ezek szerint a mindössze ötfős – Rogán Valéria plusz négy képviselő – testület három tagjának kéne saját polgármesterük vagyonbevallását kiadni, és ez így mennyire független döntés, annyit válaszolt: ez a törvény.
A szakonyfalui jegyző mellesleg hivatkozott is egy bírósági döntésre, ami nem engedte a felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatának megismerését, de végül azzal zárult a beszélgetés, hogy azért csak keressük meg az ügyrendi bizottságot. (A 444.hu valóban próbálta kikérni Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármesterének bevallását, sikertelenül.)
Miközben ezt megtettük, sikerült elérnünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, Péterfalvi Attilát. Előre leszögezte, hogy konkrét ügyben nem nyilváníthat véleményt, viszont kérésünkre értelmezte a polgármesterek vagyonnyilatkozatának megismerhetőségét szabályozó törvényeket.
Közérdekből nyilvános, vissza sem kérdezhetnének
A hatóság elnöke szerint a települések vezetőinek vagyonára vonatkozó adatok úgynevezett közérdekből nyilvános adatok, amelyek a törvény értelmében megismerhetőek. Mint mondta, valóban fontos a hivatkozott célhoz kötöttség elve, vagyis az, hogy csak bizonyos indokkal ismerhetőek meg egyes információk, csakhogy nem az ilyen közérdekből nyilvános adatoknál. „Akárcsak közérdekű adatoknál, ilyenkor nincs joga az adat kezelőjének a célhoz kötöttségre hivatkozva megtagadni a közzétételt, vagyis nem számít, hogy miért szeretnénk ezeket megismerni, betekintést kell engednie, anélkül, hogy egyáltalán megkérdezné ennek célját” – mondta.
„A polgármester vagyona ugyan az ő személyes adata, de törvény mondja ki, hogy ezek megismerhetőségére ugyanaz vonatkozik, mint az önkormányzati képviselőknél. Ezért is kell a polgármesternek a megválasztásukkor, majd évente vagyonnyilatkozatot készíteni” – magyarázta Péterfalvi. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ennek a honlapra is ki kell kerülnie, ezt a törvények nem írják elő kötelezően úgy, mint ahogy az országgyűlési képviselő esetén a parlament honlapján közzétételt, vagy akár az én vagyonnyilatkozatom nyilvánosságát a honlapunkon – mondta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője. Hozzátette, ennek ellenére sok önkormányzat van, ahol kötelezés nélkül is nyilvánosságra hozzák a vezetők vagyonnyilatkozatát.
