Lép az ügyészség a Magyar Nemzet állításai miatt
Vizsgálatot indít a Központi Nyomozó Főügyészség a Magyar Nemzet szerdai számában megjelentek miatt – közölték a hvg.hu megkeresésére, amelyben arról érdeklődtünk, hogy a Simon Gábor ügyével kapcsolatos írás állításai felvetik-e a minősített adattal való visszaélés gyanúját. A szervezet szóvivője megjegyezte, a hivatalos közléseiken túl megjelenő hírek nem tőlük származnak.
„Az ügyészség minden körülményre kiterjedően a szükséges és törvényes lépéseket megteszi, és ennek eredményéről – a jogszabályi keretek között – tájékoztatni fogja a közvéleményt” – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szóvivője a hvg.hu azon megkeresésére, amelyben a Magyar Nemzet Megvan a Simon-pénzek egyik forrása című cikkel kapcsolatban érdeklődött. Ha igazak az abban közöltek, a lap is gyanúba keveredhet minősített adattal való visszaélés miatt
A Magyar Nemzet szerdai számában azt írja, hogy Simon a zárkatársa előtt bemártotta Gyurcsány Ferencet és Mesterházy Attilát, és erről a napilap is tudomást szerzett. Emellett nyomozók állítólag egy 2001-es ingatlanügylet iratait is lefoglalták Simon Gábornál, és a lap szerint az ennek keretében kapott forgó pénz egy része vándorolt a volt MSZP-s elnökhelyettes számláira.
A nyomozók által lefoglalt iratok között találhatók olyan későbbi megállapodások is, amelyeket Mesterházy Attila pártelnök vagy Simon Gábor elnökhelyettes írt alá. A Magyar Nemzet úgy tudja, a nemrég elhunyt Welsz Tamás beszámolt a hatóságoknak arról, hogy Simon Gábor legalizálni szerette volna vagyonát, és ehhez az ő segítségét kérte. A cikk legmeredekebb állítása egyébként az, hogy Simon Gábor a zárkában elfecsegte a besúgási céllal mellé ültetett cellatársának, hogy Mesterházy Attila jelenlegi és Gyurcsány Ferenc volt MSZP-pártelnök is tudott az ő százmillióiról. A napilap pedig a zárkaügynök jelentéséről is értesült és azt a cikkel nyilvánosságra hozta.
A minősített adattal visszaélés gyanúja is megállhat?
A cikkben írtak súlyos dolgokat vetnek fel, ugyanis a fogdaügynök lebuktatása, és az általa elmondottak kiadása, nyilvánosságra hozása államtitoksértésnek, az új Büntető törvénykönyv szerint egész pontosan minősített adattal való visszaélésnek számít. A fogdaügynök anyaga ráadásul nyílt eljárásban fel sem használható. Az államtitoksértésért, ha gondatlanságból történik, egy év szabadságvesztés járhat, ha szándékosan követik el, akár egytől akár öt év is kiszabható, a legsúlyosabb büntetése pedig nyolc évig terjedő rácsok mögötti időtöltés lehet. A zárkatárs akkor is veszélyben lehet a rácsok mögött, ha valóban ügynök és akkor is, ha nem az, hanem egy sima fogvatartott, akit betettek Simon Gábor mellé, hiszen a spicliket nem szeretik a rabok, és fel is lépnek velük szemben.
A KNYF szóvivője hangsúlyozta, hogy „minden körülményre kiterjedően a szükséges és törvényes lépéseket megteszi, és ennek eredményéről – a jogszabályi keretek között – tájékoztatni fogja a közvéleményt”. Azt azonban, hogy milyen lépéseket tesznek, Nagy Andrea nem közölte ezért erről további tájékoztatást kértünk. Erre cikkünk megjelenéséig nem jött válasz. A szóvivő hozzátette: „olyan hír egyébként, amelyre vonatkozó adat kizárólag az ügyészség birtokában van, egyetlen médiumban sem jelent meg. A sajtóban megjelent információk egy részéről pedig nincs az ügyészségnek tudomása”. Hogy mely részéről, ez sem derült ki az ügyészségi válaszból.
A Magyar Nemzet cikkének megjelenését követően az MSZP budapesti, XVIII. kerületi szervezete közölte: beperli és feljelenti a Magyar Nemzetet, mert a a Simon-ügyben közölteket „rágalomáradatnak” tartják, amely szerintük fideszes megrendelésre készült.
