A rendszerváltás óta idén szavazhatunk a legtöbbféle pártra, de valószínűleg ennyi csalásgyanú sem vetődött még fel egy választás előtt sem. A rendőrség több választókerületben is nyomozást indított az ajánlószelvényekkel kapcsolatos visszaélések miatt, a választási irodák azonban nem hajlandóak vizsgálódni, mivel az „túl nagy munka lenne”. Az általunk megkérdezett választási szakértő szerint a rendszer gyakorlatilag szabad utat enged a csalóknak.
Egyre szaporodnak a botrányok az új választási rendszer körül: Budapest belvárosban a Magyarországi Cigánypártot és Szili Katalinékat gyanúsítják ajánlószelvények hamisításával, Pakson és az egyik fővárosi választókerületben ajánlásokat érvénytelenítettek, a rendőrség több helyen nyomozást indított választási csalás gyanújával. A visszaélésekért elsősorban újonnan alakult, valódi politikai ambíciókkal nem rendelkező „bizniszpártokat” gyanúsítanak, akik az új kampánytámogatási rendszer igyekeznek kihasználni, de sokak szerint a Fidesz aktivistái is érintettek lehetnek egyes bizniszpártok sikerében.
A rendszerváltás óta az idei választáson állított a legtöbb párt országos listát: a szavazólapokon összesen 18 politikai formáció szerepel. Ennek oka az a tavaly elfogadott választójogi törvény, amely többek között eltörölte a kopogtatócédulákat, ehelyett a pártoknak elég jelöltenként 500 aláírást összegyűjteni az országos lista elindításához, egy személy ráadásul akármennyi jelölt indulását támogathatja aláírásával. Talán ennél fontosabb azonban az új kampányfinanszírozási rendszer: a pártok előre igényelhetnek több mint 500 millió forintnyi állami támogatást a kampányukra, amelyet, ha sikerül országos listát állítaniuk, nem kell visszafizetniük.
Az Átlátszó becslése szerint kilencmilliárd forintba kerül az adófizetőknek az összes, országos listát állító párt kampánytámogatása – egyelőre kérdéses, mennyire törvényesen.
Megmondták előre
A törvény bevezetésekor több civil szervezet is figyelmeztetett, hogy a rendszer még az eddigieknél is több visszaélésre ad lehetőséget. Az idézett Átlátszó.hu-s cikk szerzője szerint valószínű, hogy az országos listát indító pártok között "nem egy és nem kettő" olyan kis párt lesz, amely csak a több százmilliós támogatás miatt alakult, és a pénz felvétele után egyszerűen beszünteti majd működését.
A törvény megalkotásakor a Political Capital és a Transparency International is azt jósolta, hogy a szabályozás visszaélésekre ad lehetőséget, mert ha egy "kamuformáció" 106 jelöltet el tud indítani, máris 597 millió forint folyhat a zsebébe akkor is, ha nincsenek komoly politikai ambícióik. Mint mondták, míg az egyéni jelöltek állításáért járó fejenként egymilliós támogatással pontosan el kell számolni, az országos listákért járó jóval nagyobb összegek elköltését már nem ellenőrzik ilyen szigorúan, így könnyen ki lehet játszani a hatóságokat akár fiktív számlákkal is. Az országos listát állító pártok ráadásul készpénzben kaphatják meg a százmilliós támogatást, így még inkább nehezen ellenőrizhető, mire költik a pénzt.
Januárban a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet a közleményében egy másfajta, de szintén az ajánlószelvényekhez kapcsolódó csalási lehetőségre figyelmeztetett. Jelenleg a központi és szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket interneten, az előzetes személyazonosítást megkövetelő ügyfélkapu-hozzáférés nélkül is be lehet nyújtani. Így bárkinek lehetősége nyílik néhány, a lakcímkártyán szereplő személyazonosító adat birtokában arra, hogy az interneten bármiféle személyazonosítás nélkül valaki más nevében névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket nyújtson be. Ezekhez az adatokhoz pedig a pártok könnyen hozzáférnek, mivel ezeket kellett megadni az ajánlószelvények kitöltésekor is. Így a TASZ szerint a választás napján „bárkivel megeshet, hogy a szavazatszámláló bizottság közli vele: nem szavazhat, mert átjelentkezett az ország másik végében lévő szavazókörbe, vagy nem szavazhat pártlistára, mert a nemzetiségi névjegyzéken szerepel. Mindezt úgy, hogy a polgár nem tud erről és nem is tehet ellene semmit.”
Marek Bertram: elindult a nyomozás
A választások előtt alig több mint egy héttel úgy tűnik, az aggodalmak jogosnak bizonyultak. Március 14-én Mohácson kezdett nyomozásba a rendőrség, miután a helyi választási iroda egyik munkatársa öt olyan párt ajánlóívein is felfedezte a saját nevét, amelyet nem támogatott. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított nyomozást, azt viszont sem ők, sem a bejelentő nem árulta el, melyik pártok ívein szerepeltek a hamisított aláírások.
A paksi választási iroda egyik munkatársa szintén azt vette észre, hogy neve és aláírása egy általa nem támogatott párt ívén szerepel. A Teol.hu közlése szerint a választási iroda az adott aláírást érvénytelenítette, de az íveket bővebben nem vizsgálták át. „A választási irodák nem vizsgálják az aláírások valódiságát, csupán azt, hogy valós személyről van-e szó, illetve az adatok – például lakcím – helyesek-e” – mondták. Szintén nem indult vizsgálat egy budapesti választókerületben, ahol a 444.hu szerint durva hibát vétett az egyik jelölt: 40 olyan ívet (320 ajánlást) adott le, amelyeken (feltehetően hibás másolás miatt) végig egy sorral el volt csúszva egymáshoz képest az ajánló személy, valamint az édesanya neve. Az illető ennek ellenére indulhat a választásokon, a választási iroda egyszerűen csak nem vette figyelembe ezeket az ajánlásokat, de a jelölt ezeken túl is elég ajánlást tudott gyűjteni. Hasonlóan járt több, Gödöllőn induló jelölt, akik a gyanús körülmények között kitöltött ajánlóíveknek csak egy részét juttatták vissza a választási bizottságnak, amiért súlyos bírságot szabtak ki rájuk.
A budapesti első választókerületben történt visszaélések gyanújával tett feljelentést szombaton Marek Betram, aki politológushallgatóként végzett szakmai gyakorlatot a Magyarországi Cigány Párt kampánycsapatában. Hétfőn részletesen beszámolt a sajtónak azokról a módszerekről, amelyeket állítása szerint több kis párt is alkalmazott az ajánlóívek gyűjtése során. Mint mondta, a pártok egymásnak másolták az ajánlásokat: az ajánlóíveket többnyire szétvágták, és újra összeillesztve másolták le, hogy az aláírások sorrendje ne keltsen gyanút, de előfordult, hogy nem voltak ilyen alaposak, és teljes íveket másoltak le. Betram a hvg.hu-nak elmondta, szerdán további bizonyítékokat adott át a rendőrségnek, ahol arról tájékoztatták, hogy elindították a nyomozást ismeretlen tettes ellen, választási csalás gyanújával. Az ügyben szerinte érintetté vált a Szili Katalin-féle KTI, a JESZ, az MCP, a SZAVA és a Zöldek Pártja is.
A pártok cáfolnak, kitálal a kampányfőnök
A csalás érintettjeként megnevezett MCP elnöke, Horváth Aladár, valamint Szili Katalin is tagadta a vádakat, és azt mondták, rágalmazás miatt pert indítanak (ami egyelőre nem történt meg). Pár nappal később Hermann György, az MCP egyik jelöltjének kampányfőnöke az ATV-ben szintén arról beszélt, hogy a kispártok nagy számban, gyakran pénzért vásárolgatták az ajánlóíveket. „Ki lehet mondani: ez rendes tőzsde volt, az ívek cseréje üzemszerűen folyt.” Szerinte hol személyesen a párt vezetői bonyolították le a cseréket, máskor (általa ismeretlen) „külsős” közvetítőkön keresztül zajlottak az átadások.
A 444.hu információi szerint a jelölési időszak utolsó három napjában történtek a legdurvább csalások, a pártok (köztük nemcsak a "bizniszpártok", de a Fidesz aláírásgyűjtő aktivistái is) pénzért adták-vették, vagy cserélgették egymás között a gyűjtött aláírásokat. Legértékesebbnek az úgynevezett „telik” számítottak: így hívták azt, ha valaki összegyűjtötte az induláshoz szükséges 500 ajánlást. Ez – mivel az új rendszerben egy személy több pártnak is leadhatja az ajánlását – már elég is volt ahhoz, hogy egy embert a jelöltségig juttasson.
Tíz párt csalhatott
Volt, aki azzal igyekezett maximalizálni a begyűjthető kampánytámogatást, hogy két választókerületben, ráadásul két különböző párt színeiben is megpróbált elindulni. A Bama.hu szerint Csonka Eszter, a Rend, Szabadság, Jólét Párt baranyai jelöltje egy másik, Veszprém megyei választókerületben szintén leadta a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt a Határon Túli Magyarok Pártja (a HATMAP) jelöltjeként. Kettős jelöltségére azonban fény derült, ezért Veszprémben elutasították az indulását.
Az ajánlóív-hamisítások ügyében a Kormányváltás is feljelentés tett. Szigetvári Viktor, az Együtt-PM társelnöke a múlt héten azt mondta: a gyanú alapján a hamisítás tíz választókerületet és tíz pártot érint: az Új Magyarország Pártot, az Új Dimenzió Pártot, a Kisgazdapárt-MIÉP választási szövetséget, a Szabad Választók Párját, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Sportos és Egészséges Magyarországért Pártot, a Magyarországi Cigány Pártot, az Összefogás Pártot, az Elégedetlenek Pártját, valamint a Jólét és Szabadság Demokrata Közösséget. A visszaélések szerinte a budapesti, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megyei, szabolcsi, hevesi és zalai körzetekben történtek, ahol összesen 8-10 ezer aláírást hamisíthattak meg.
"Túl sok munka lenne"
A panaszok ellenére az Adatvédelmi Hatóság egyértelművé tette, hogy a választópolgároknak nincs joguk kikérni, melyik pártok ajánlóívein szerepel a nevük – a Péterfalvi Attila vezette hatóság szerint erre azért nincs lehetőség, mert az ajánlóívek csak papíron vannak meg, azokat ellenőrizni pedig túl sok időt venne igénybe, és a választás megtarthatóságát veszélyeztetné.
„Az ajánlási rendszer, úgy, ahogy van, megbukott” – mondta a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital (PC) választási szakértője. Mint mondta, az új rendszerben vannak jó irányba tett lépések is, mint például az aláírások számának csökkentése és az ajánlószelvények megszüntetése, de ezek is legfeljebb „ráncfelvarrással” érnek fel, ezeknél jóval átfogóbb reformokra lenne szükség. Más változtatások pedig szerinte épp, hogy visszalépést jelentenek. „A többes jelölés bevezetése és a szinte teljesen ellenőrizetlenül elkölthető több százmilliós kampánytámogatás szabad utat engedett a politikai opportunistáknak.”
László Róbert elmondta, a Political Capital már közel hét éve javasolja az ajánlási rendszer átfogó reformját, de mindeddig süket fülekre talált kezdeményezésük. Szerinte ennek az az oka, hogy a nagyobb pártoknak fontos a választói adatbázisuk frissítése, ennek pedig kiváló (igaz, illegális) eszköze a választók ajánlására épülő jelöltállítási rendszer. A Fideszt továbbá az is motiválhatta a feltételek könnyítésében, hogy így rajthoz állhatnak olyan formációk, amelyek – reménye szerint – szétaprózzák az ellenzék potenciális szavazatait. Ez persze kockázatos vállalkozás, mert akár az is előfordulhat, hogy jobboldali érzelmű szavazók találnak alternatívát valamelyik kispártnál.
Az ajánlási rendszer eltörlése lenne a megoldás?
„Az alapvető probléma a régi és az új rendszerrel is ugyanaz: a pártok kezelik a választói adatokat” – mondta László Róbert. „Ez már az előző szabályozás idején is visszaélésekhez vezetett, a kispártok gyakran megvették a nagyoktól az ajánlószelvényeket.” A PC ezért azt javasolja, hogy ne ajánlásra épüljön a jelöltállítás. Ehelyett a pártok a kampány előtt kauciót helyeznének letétbe, amelyet akkor kapnának vissza, ha a választáson elérnek legalább egy százalékot.
„Álszent az az érvelés, hogy a mostani finanszírozási rendszer a kevés tőkével induló kis pártoknak ad kitörési lehetőséget” – válaszolta László arra a kérdésre, hogy a javaslatuk nem juttatná-e túlzott hátrányba a kispénzű pártokat a hatalmas költségvetésből gazdálkodó nagyokkal szemben. „Az az igazság, hogy a jelöltállítás korábban és most sem volt ingyen. Az aláírásgyűjtő aktivistákat a legtöbben megfizették, összességében súlyos milliókért. A többes jelölés bevezetése előtt pedig a kispártok gyakran feketén vették meg a nagyoktól az ajánlószelvényeket. A kaucióval éppen hogy eltűnnének a rendszerből a fekete pénzek, és minden komoly politikai erő nullára hozná végül ki a jelöltállítási költségeit.” A szakértő nyitott más megoldásokra is, például az LMP által javasolt „morális kauciót” is jó kiindulási pontnak tartja: a javaslat szerint a jelölteknek a választások előtt közzé kéne tenni minden gazdasági érdekeltségüket, vagyonnyilatkozatot kellene tenniük, erkölcsi bizonyítványukat pedig ugyanúgy nyilvánosságra kellene hozniuk, mint esetleges állambiztonsági aktáikat.
László Róbert egyébként nem optimista azzal kapcsolatban, hogy bárkit felelősségre lehet majd vonni a visszaélések miatt. „A rendszer úgy lett kitalálva, hogy gyakorlatilag lehetetlen lebukni, legfeljebb azoknak van félnivalója, akik valamilyen nagyon buta hibát vétettek, például az ajánlások másolásakor összekeverték egy-egy személy adatait. A napokban nagy sajtóvisszhangot kapott ügyekben viszont aligha marasztalnak el bárkit is.”
Csalás miatt nyomoznak az SZDSZ tartozásának ügyében
DK: Súlyos választási csalásokat készítenek elő
Választási csalás gyanúja Mohácson
