Simicska örök, de jönnek föl a többiek, egyre aktívabb szerepet vállalva az ország gazdasági újrafelosztásában – derül ki a HVG oligarchatérképéből. Összesen 130 milliárd forintnyi vagyonnak bukkantunk a nyomára – a legfőbb bevételi forrás az állam.
Az alternatív államrend mellé alternatív gazdaságot épít gőzerővel a Fidesz-hatalom a 2010-es kormányváltás óta, és nagyon úgy fest, hogy a térfoglalás nem fejeződik be április 6-án.
A HVG gyorsmérlegéből kitetszik: a propagandaiparban (a reklám- és médiapiacon) a kilencvenes évek eleje óta tartó terjeszkedés, a közműberuházások einstandja, illetve az agrárium szép szeletének elfoglalása után most a cizelláltabb „szakmunkát” igénylő ágazatok újrafelosztása zajlik. A rezsicsökkentéssel kivéreztetett energiaipar és a különadókkal padlóra küldött, démonizált pénzügyi szektor mellett szorgalmasan növöget ezek „nemzeti” változata – egyelőre mellérendelt szerepben, de a végső cél aligha kétséges.
Az új műsorhoz új férfiak kellettek; így válhatott a gazdaság egyik legfontosabb új szereplőjévé az OTP Bank volt második embere, Spéder Zoltán. A lassan „ellen-Csányivá” erősödő Spéder ötletének tartja a pénzügyi világ a takarékszövetkezet-államosítást, amellyel a hatalom egyetlen mozdulattal két régi vágású befolyásos üzletember, a gazdagtoplisták két állandó éllovasa, a Lázár János miniszterelnökségi államtitkár által leoligarcházott Csányi Sándor, valamint a takarékszövetkezeti szövetséget vezető Demján Sándor orra alá is borsot tudott törni. Mindezt úgy, hogy a Magyar Nemzet 2007-ben még egy Orbán-ellenes politikai puccs kulcsfigurájaként emlegette Spédert – aligha az érintett pártelnök legszűkebb körének tudomása nélkül. Vagyis Spédernek van mit vezekelnie a „nemzeti együttműködés” érdekében, bár a jelek szerint személyesen sem jár rosszul a küldetéssel.
Szintén megfordult az OTP-ben az új gazdasági generáció másik oszlopos tagja, a ma már bankot és erőművet is birtokló Garancsi István, aki formálisan csak értékpapírügyi főelőadó volt ugyan a kilencvenes évek elején, ám az OTP-vel közösen hozta tető alá az egyik legjelentősebb és legalább annyira homályos hazai ingatlanbizniszt, a diplomatalakások 2001-es magánosítását. A CD Hungary-üzlet harmadik szereplője Garancsi barátja, az általa tulajdonolt Videoton futballklub VIP-páholyának – Orbán Viktor melletti – törzsvendége, Hernádi Zsolt. A Zágrábban tízmillió eurós vesztegetéssel vádolt Mol-elnök ma a kegyvesztettség határán van. Hogy ennek oka az egyre kínosabb nemzetközi botrány-e, vagy az, hogy Hernádira mindig is Csányi-bizalmasként tekintett a hatalom, azt nem tudni, mindenesetre a kimutatható 3 milliárd forintos, zömében Mol-részvényből álló vagyona alapján Hernádi akár fel is kéredzkedhetne a lista sereghajtói közé.
A politika oldalvizén evező régi és új pénzemberekről további részleteket a HVG e heti számában olvashatnak.
