Hetekig sikertelenül próbáltuk felkutatni, hová lett Mészáros Lőrinc – vélhetően ezres nagyságrendű – disznóállománya, amelyre tavaly 7,4 millió állami támogatást kapott a cége. A felcsúti polgármester két év alatt virágzó agrárbirodalmat épített ki, melynek termékeit már nagy áruházláncokban értékesíti. Az is lehet, hogy a sertéseket már levágták Mészárosék húsüzemében, ám arra nem találtunk magyarázatot, hogy az állami nyilvántartásban miért nem látunk egyetlen kocát sem.
„Nagyon gondolkodom a sertéstartásban is, de a sertéstartás nem a csúcsközelben van. (…) Ha a sertésüzletág plusz nullás állapotban van, akkor általában azt mondják a parasztemberek, hogy össze lehet tenni a kezünket” – magyarázta 2012 májusában Felcsút polgármestere, hogy miért tartja jobb befektetésnek a szarvasmarha-tenyésztést a disznótartásnál. Minden jel arra utal, hogy kevesebb mint egy év alatt gyökeresen megváltozott a véleménye: 2013-ban belevágott a „sertésüzletbe” is, sőt a veszprémi vágóhídján keresztül ma már multinacionális láncoknak is szállít felvágottat, kolbászt, szalonnát.
Az Orbán Viktor alapította Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Mészáros Lőrinc három év alatt kisbirtokosból igazi nagygazda lett: komoly birtokkomplexumot tudhat magáénak, amely a gabonatermesztéstől az állattenyésztésen keresztül az élelmiszeriparig ível. Míg 2011-ben – ahogy az interjúban kifejtette – valamivel több mint 100 hektár szántója volt (formálisan egy gazda 300 hektárt tulajdonolhat – a szerk.), egy évvel később cége, rokonai révén már 1327 hektárt bérelt az államtól. A földpályázatok körüli ügyletek ellen tiltakozva az államtitkárságról 2012-ben lemondott Ángyán József kimutatta, Mészárosék nyerték el a legtöbb földet Fejér megyében egy részvénytársaság, a Csákvári Mezőgazdasági Termelő után.
Mészáros és felesége tavaly felkerült a Népszabadság által összeállított, leggazdagabb magyarokat tartalmazó listára is. Vagyonát 6,9 milliárd forintra becsülik, ezzel a 88. helyet szerezte meg a 150-es listán. A felcsúti polgármesternek sikerült a csoda: míg egy gazdaságnak rendszerint hosszú évekbe telik, mire olyan szintre jut, hogy rendszeres beszállítója tud lenni egy hipermarketnek, neki kevesebb mint két év alatt összejött.
A rejtélyes konda nyomában
Míg a 2012-es földosztás idején még hezitált rajta, 2013-ban már nagyüzemben foglalkozott a sertéstartással is – legalábbis az állami nyilvántartások szerint. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) adatai szerint cége, a Búzakalász 66. Kft. 7,4 millió forint sertésjóléti támogatást kapott a kormány által biztosított keretből. A Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) kapott információk alapján ez akár 3,4 ezer disznót is jelenthet, ugyanis a VM szerint tavaly hozzávetőlegesen, átlagosan 2150 forintnyi támogatás jutott egy sertésre (a támogatás összege változó, mert több mindenre igényelhető, például férőhelybővítésre vagy az ivóvíz minőségének javítására is – a szerző).
Hasonlóan jól jövedelmezett az államtól bérelt föld is: 2011-ben még 8 milliós földalapú támogatást kapott, 2013-ban már ennek 7,5-szeresét, több mint 60 milliót. Ugyanakkor Mészáros cége az állatjóléti állami pályázaton is jól szerepelt: az MVH szerint egy sertéstenyésztő évente 11,6 millió támogatást vehetett igénybe, a Búzakalász ennek a 63 százalékát kapta meg rögtön az első évben. Az sem zárható ki, hogy a végösszeg ennél nagyobb lesz, mert a minisztérium a hvg.hu-val azt közölte, az utolsó „negyedéves kérelmekben foglalt támogatások feldolgozása még folyamatban van”.
„Főleg Csákvárról érkeznek a disznók” – mondták Mészáros veszprémi húsüzemében, amikor először inkognitóban, vásárlóként érdeklődtünk arról, hol tartják a vágóhídon feldolgozandó sertéseket. Mészárosnak az országos nyilvántartásban szerepel egy Móricnak nevezett majorja Csákváron. Ott elviekben egy 7200 négyzetméternyi telep van lejelentve, de amikor február közepén a településen jártunk, több helybéli azt mondta, legfeljebb 15-20 sertésről tudnak. Hasonlót tapasztaltunk az Alcsútdoboz melletti Göbölöspusztán is, ahol az egyik alkalmazott azt mondta, „pár tucat disznót” tartanak. Több alcsútdobozi lakos is azt mondta a hvg.hu-nak, nem tudnak arról, hogy a környékükön lenne nagyobb sertéstelep. Jártunk a veszprémi húsüzemben is, ám ott csak vágják, nem tartják a sertést. (A hvg.hu a nyilvános cégadatbázisban bejelentett telephelyeket és az állami állat-nyilvántartási rendszerben szereplő gazdaságokat kereste fel, kivéve a székesfehérvári címet, mert az egy panelben található.)
Hova tűnhettek a disznók?
Még furcsább adatokat kapunk, ha megnézzük a központi Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert (ENAR). Ugyanis a mezőgazdasági hivatal a hvg.hu kérdésére leszögezte, az állatjóléti támogatás csakis „az egyes telepeken már meglévő vágósertésre és tenyészkocasüldőre vehető igénybe”, amelyek szerepelnek az ENAR-ban (kizárt, hogy valaki csak az üzleti terveiben szereplő, megvásárolandó sertésekre kérjen pénzt). Ebben a rendszerben az általunk megnézett három Mészáros-telep közül kettőt még 2011-ben jelentettek be, egyet 2012. május elsején. Viszont a 2012. májusi interjúban a polgármester még azt mondta, egyelőre „csak gondolkodik a sertéstartásban”, az MVH-adatbázis pedig 2012-re nem jelez kifizetett támogatást. Idén február 18-án nem láttunk egyetlen sertést sem lejelentve az ENAR-ban, Mészáros pedig szarvasmarhák tartását vállalta be a földpályázataiban, amit a Nemzeti Földalap hvg.hu-nak küldött tájékoztatása szerint a helyszíni vizsgálatuk szerint "maradéktalanul betart".
„A nyilvántartási rendszer nem a legmegbízhatóbb, lehet, hogy a disznókat már levágták. Mondjuk, az furcsa, hogy egyetlen koca vagy kan sincs lejelentve egy olyan tenyészetben, amely a hivatalos adatok szerint ezres állományra vett fel támogatást” – magyarázta az ENAR működését egy, az ügy politikai vonatkozásai miatt neve elhallgatását kérő hatósági állatorvos. Szerinte nem mindegyik sertést kell fülszámmal ellátni, ám a tenyészkocákat rendszerint igen, különösen, ha a tenyésztés nem a háziaknak történik, hanem eladásra, feldolgozásra. Az állatorvos szerint persze az sem zárható ki, hogy Mészárosék csak megveszik és felhizlalják, nem tenyésztik a sertéseket – ám mint fentebb írtuk, amikor hvg.hu végigjárta a telepeit, nem látott nagy létszámú kondákat.
Importhús?
Annak ellenére, hogy az ENAR-ban február közepén nem láttunk lejelentett sertést, a veszprémi húsüzem jól megy. Ottjártunkkor egy óra alatt több hűtőkocsi állt be az udvarra, a mintabolt tele volt áruval, az egyik alkalmazott azt mondta, most akarják bővíteni.
Tavaly szilveszter előtt egy nappal Mészáros cégbirodalma is tovább bővült. A pályáját eredetileg gázszerelőként kezdő, a Mészáros és Mészáros nevű cégével főleg az építőiparban jeleskedő polgármester a földekre pályázó Búzakalász mellett elindította a Bakony Hús Kft.-t is. Ezzel a névvel futnak a termékei az Auchan és a Penny Market áruházláncokban is. Az előbbiben májast, pritaminos párizsit, az utóbbiban kolbászt és baconszalonnát találtunk. Mindkét áruházban azt mondták az árufeltöltő dolgozók, hogy hetente kapnak a cégtől termékeket. A Penny egyébként is szoros kapcsolatban áll Mészárossal, ugyanis támogatják a Puskás-akadémiát, a futballisták mezén szerepel a logójuk.
A termékeikre védjegyet is igényeltek már: 38 húsárujuk viseli a „Hazai termék” címkét. A védjegyek odaítélésével foglalkozó Magyar Termék Nonprofit Kft. (MTN) szerint azok az áruk kapják meg ezt, melyek nem 100 százalékban magyar húsból készülnek, feltétel a legalább 50 százalékos hazai termék arány. (Arról, hogy még a legnagyobb húsipari cégek, így a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Pick Zrt. is importált húst, itt olvashat.) „Előfordulhat, hogy egy húsipari terméket a pályázó a Hazai Termék védjegyre nevezi, bár a Magyar Termék kategóriának teljes mértékben megfelelne. Ez az ún. biztonsági játék például olyan esetekben fordul elő, mikor a gyártó nem tudja garantálni, hogy az év minden szakában 100 százalék magyar alapanyaggal dolgozzon” – közölte az MTN Kft. titkára, Borza Martina a hvg.hu-val.
Szerettük volna megkérdezni, hogy pontosan hány sertésre kapták a 7,4 milliós állami támogatást, most miért nincs nyoma a nyilvántartásban a kondáknak, és importálnak-e, de a Búzakalász 66 a cikk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre. Amikor a veszprémi húsüzemről készítettünk a cikkünkhöz fényképet, a Bakony Hús ügyvezetője, Gavrucza Zsuzsa – a Felcsúti honlapja szerint egyben az önkormányzat pénzügyi bizottságának tagja – azt mondta, nem járul hozzá a képek közléséhez, és közölte, hogy azonnal hívni fogja az ügyvédüket. Miután elmondtuk, hogy Mészáros Lőrinc húsipari érdekeltségeiről írunk cikket, késznek mutatkozott, hogy írásban feltett kérdéseinkre válaszoljon, de hangsúlyozta, előbb egyeztetnie kell a főnökével. (A kérdéseket múlt hétfőn elküldtük e-mailben, azóta válasz nem érkezett, telefonos megkeresésünkre sem reagáltak.)
Jutányos áron jó vétel |
„A mi időnkben 120 disznót vágtunk naponta, úgy tudom, most akár 200-at is vágnak” – mondta a veszprémi húsüzem egyik korábbi tulajdonosa. A vágóhíd – amely a hivatalos nyilvántartás szerint heti 2000 disznó vágására van berendezkedve – egy felszámolási eljárás végeredményeként kerülhetett Mészárosék tulajdonába 2011-ben. (Korábban jelentek meg olyan hírek is a sajtóban, hogy érdeklődik a csődbe ment Kapuvári Húsüzem iránt is, ám ez az üzlet végül nem valósult meg.) A felszámolóbiztos, Börcsök Sándor a hvg.hu-nak azt mondta, miután a Balaton Húsipari Kft. csődbe ment, 2009-ben 1,6 milliárdért hirdették meg eladásra a vágóhidat, amiből minden hitelezőt ki tudtak volna fizetni. Ám a válság után annyira nyomott volt az élelmiszeripar, hogy le kellett vinni az árat, végül 2010-ben egyik hónapról a másikra 470 millió lett a kikiáltási ár. A vevő a csődbe került cég jelzálog-hitelezője, a Kinizsi Bank lett, amely Börcsök szerint vélhetően továbbadta a Búzakalásznak. (Mint a hvg.hu tavaly megírta, a Kinizsi 2013-ban lemondott elnök-vezérigazgatója, Lakatos Antal nagyon jó kormánypárti kapcsolatokkal rendelkezik – a szerk.) Természetesen azt is szerettük volna megkérdezni Mészáros Lőrinctől, hogyan vette meg a veszprémi húsüzemet, miért látott fantáziát az élelmiszeriparban akkor, amikor sorra mentek csődbe a magyarországi cégek, de ezekre a kérdésekre sem kaptunk választ. |
Ki fizeti a révészt?
„Kóstoltatni kéne és reklámozni, mert egyelőre nincs nagy kereslet rá” – állította a hvg.hu-nak az egyik áruházlánc munkatársa. Ő azt állította, nem igazán fogynak a főváros melletti áruházukban a Bakony Hús termékei, amit részben arra vezetett vissza, hogy túl magas az áruk is. Szintén gyenge fogyásra panaszkodott a másik cég egyik névtelenséget kérő munkatársa is. Szerinte a lassú fogyás és a szavatossági idő miatt gyakran kell akciózni, az árkülönbözetet – azaz a veszteséget – pedig a lánc állja.
Mindkét céget megkerestük, hogy mi alapján választják ki a beszállítóikat. Az Auchan válaszlevelében azt írta, ha megfelel a minőségi követelményeknek, akkor befogadják az árut. A lánc annyit fizet nekik, amennyiben megállapodtak a szállításkor, és kifizetik a teljes beszállított árumennyiség utáni összeget, ha akciózni kell, „a kiárusítást az áruházi árrésből oldják meg minden esetben”, tehát ők állják a különbözetet. A Penny későbbre ígért választ a hvg.hu-nak. (Az Auchan és a Mészáros család közt más téren is volt kapcsolat: a Népszabadság tavaly júniusban számolt be arról, hogy a polgármester testvére és Felcsút alpolgármestere trafikkoncessziót kapott a francia lánc áruházaiban.)
Ahogy Mészáros Lőrinc többi cége, úgy a Búzakalász is szárnyal. A 2011-ben alapított vállalkozás egyik évről a másikra 276 millióról 1,1 milliárdra növelte az árbevételét. A mezőgazdasági cégéből még nem vett ki osztalékot, az építőipari cégéből – amely 2010-hez képest 2012-re megötszörözte a bevételét – viszont 800 milliót vett fel a feleségével tavaly.
