Még a falusi lakossági fórumok is a Simon-ügytől hangosak. A szocialista politikusok kétféleképpen reagálnak: vagy megfutamodnak a kérdések elől, vagy mindent a volt elnökhelyettesre hárítanak. Egy nógrádi MSZP-s kampányrendezvényen jártunk, ahol a milliomos Boldvai László arra panaszkodott, hogy a Fidesz adópolitikája miatt havi 150 ezerrel többet „kell hazavigyen”. Persze meg is ígérte: ha kormányra kerülnek, másképp csinálják, ami neki biztos rossz lesz.
Hiába beszéltek szocialista politikusok majd’ két órán keresztül a „velejéig romlott” Fideszről, a nyugdíjakról, a munkanélküliségről az ország egyik legszegényebb vidékén, nem úszták meg, hogy a törzsszavazóik ne a Simon-ügyről faggassák őket. És akkor kapták a legnagyobb dicséretet, amikor az egyikük kimondta: Simon Gábort súlyos felelősség terheli, sőt „egy senkiházi”.
A szocialisták csütörtöki nógrádi kampányrendezvényét azt tette pikánssá, hogy a „senkiháziaknak nincs helye közöttünk”-dörgedelmet végül a volt elnökhelyettes egykori kollégája, Korózs Lajos mondta ki. Korózs évekig együtt ült a párt elnökségében Simonnal, 2008 és 2010 között pedig mindketten a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárai voltak. A Korózs mellette ülő Boldvai László pedig néhány éve azért került a bulvárlapok címlapjára, mert ezer négyzetméteres luxusvillát építetett a salgótarjáni Gorkij-lakótelep tetejére.
Nemcsak ebben az ügyben kapott hideget-meleget az MSZP salgótarjáni képviselőjelöltje, Boldvai és a vendégként fellépő – a hatvani körzetben indított – Korózs. „Hol voltak önök, amikor ilyen rossz irányba mentek a dolgok?”, „Van-e valamilyen elképzelésük, hogyan tovább?”, „Miért nem fegyelmezettebb az ellenzék?”, „Egyenesen kell beszélni!” A Salgótarjántól 20 kilométerre lévő Taron szervezett fórumon csak úgy záporoztak a kényelmetlen kérdések a két szocialista jelölthöz.
Egy MSZP-s, aki sokat köszönhet a Fidesznek
Pedig ahhoz nem férhetett kétség, hogy a kezdetben megszeppenten üldögélő, főleg idősebbekből álló 35-40 fős hallgatóság az MSZP törzsközönségéből verbuválódott. Ahogy szóba került a felcsúti stadionépítés vagy elhangzott Orbán Viktor neve, egy emberként mordultak fel, a közösségi ház több pontjáról is jött a szitkozódás: „gazember”. Korózs akkor is nagy tetszést váltott ki, amikor a fideszeseket „seftes bandának” nevezte, a kormány egyes intézkedéseit pedig „gazemberségnek”.
Ennek ellenére a közönség nem tűnt elégedettnek az MSZP tevékenységével. Érkezéskor aláírták ugyan a szocialisták aláírásgyűjtő ívét, eltették a „változás” feliratú szórólapokat, az ingyen osztogatott 168 órát, de rögtön az elsőként kérdező nő nekik szegezte: ha változást akarnak, „félre kell tenniük az egyéni érdekeiket a közösségért”.
A korábban vagyonnyilatkozata miatt szintén botrányba keveredett Boldvai értette a célzást. Mint mondta, van egy olyan híre, „ami rá nézve rossz”: az MSZP olyan gazdaságpolitikát fog folytatni kormányon, ami nem a gazdagoknak kedvez. Majd bevallotta, hogy a jelenlegi kormány adópolitikája miatt neki is „150 ezer forinttal kell többet hazavinnie a borítékban” havonta.
Ezen felül Boldvai nem igazán erőltette meg magát: ez volt az egyetlen kérdés, amire válaszolt. A parlamentbe 2010-ben a párt listájáról bekerült képviselő 10-15 percben felvázolt a falubelieknek egy salgótarjáni városfejlesztési tervet – ígért újabb ipari területet; kárhoztatta a fideszes vezetést, hogy bezárt a főiskola; továbbá megfogadta, hogy lobbizni fog a Mesterházy-kormánynál a térségért –, majd átengedte a terepet az Országgyűlésből négy éve kiesett Korózsnak. Aki így Boldvai helyett kampányolhatott annak választókerületében, majd a fórum végén magára is hagyta Korózst a szavazókkal. Rögtön az esemény végén – megszökve a hvg.hu kamerája elől – munkatársaival kocsiba vágódott, és elrobogott Salgótarján irányába. (A Salgótarján romlásával foglalkozó riportunkat itt olvashatja.)
| A vasgyári gyerek |
Boldvai Lászlótól azt szerettük volna megtudakolni, mit gondol a Simon-ügyről, különösen annak fényében, hogy korábban őt is elővette a sajtó a vagyona miatt. A 2008-ban leadott vagyonnyilatkozatában ugyanis feltűnt egy 1050 négyzetméteres ház, melynek hatalmas pincéje és garázsa is van, a lakótér pedig 608 négyzetméteres. A Bors arról cikkezett, hogy a háznak csak a rezsije 200-210 ezer forint körül lehet, tavaly pedig a napilap arról írt, hogy neki van a legnagyobb lakása a 386 képviselő közül. Miután a média elkezdett foglalkozni a házával, Boldvai azzal magyarázta a dolgot, hogy a megtakarításaiból vette a telket, építette a házat. Tény, hogy a 2005-ös évre vonatkozó nyilatkozatában a három ingatlana mellett még 51,4 millió forint félretett pénze volt, ami a telek vásárlásának évében 23 millióra, az építkezés évében pedig 18,5 millióra apadt, miközben megjelent egy 20 milliós tartozása is. Kérdés, hogy a több mint 30 milliós csökkenés és a tartozás fedezte-e az impozáns villa építési költségeit, a Bors ugyanis a nógrádi ingatlanpiaci árak alapján 209 millióra tartott a ház értékét. Ráadásul Boldvainak a 2000-es évek elejéről származó vagyonnyilatkozataiban nem tűnik fel más jövedelem a képviselői tiszteletdíjon felül (ez jelenleg bruttó egymillió). Felesége pedig pedagógus, ő pedig arra büszke – amit a mostani fórumon sem mulasztott el megjegyezni –, hogy vasgyári munkáscsaládból származik. 2013-as nyilatkozata szerint jelenleg is 21 milliónyi félretett pénze van. Boldvai neve korábban összekapcsolódott a Horn-kormány egyik legjelentősebb botrányával, a Tocsik-üggyel is. A tavaly elhunyt ügyvédről, Tocsik Mártáról 1996-ban derült ki, hogy 804 milliós sikerdíjért közvetített privatizációs ügyekben. Az akkori sajtóhírek szerint Boldvai volt az összekötő kapocs a politika felé, azt feltételezték, hogy a pénz egy részét visszakérte Tocsiktól bizonyos cégek számlájára. A politikust és társait befolyással üzérkedéssel és zsarolással vádolták, de a bíróság végül felmentette a vádak alól. |
Nemcsak a cigányok szegények
Míg Boldvai megkerülte, Korózs az első perctől beleállt a Simon-ügybe a fórumon. Már a rendezvény elején – amikor látta, hogy párt kampányfüzetjét nézegetjük – odaszólt a hvg.hu munkatársának: már elavult, a legszívesebben kisatírozná belőle Simon képét.
Majd arról beszélt, amiről a lyukas fogaik, a rossz kórház ellátás, az alacsony nyugdíj, a munkanélküliség miatt panaszkodó hallgatóság kíváncsi volt. Közel egy órán keresztül ecsetelte, hogy lett négy év alatt szegényebb az ország.
Mint mondta, szociológusként nem tud a statisztikáktól elszakadni: a 2009-es 3 millióról 2012-re 4,6 millióra emelkedett a társadalmi minimum alatt élők száma. Kifejtette, 2013-ra már több mint kilencszeres lett a jövedelmi különbség a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. Az Orbán-kormány által bevezetett egykulcsos adó miatt a költségvetésből kieső 444 milliárd a tehetősebbek zsebébe vándorolt – mondta. Szerinte már nemcsak a cigányok szegények: a nincstelenek kétharmada számításai szerint nem roma.
„Ezer éven keresztül lenéztük a tótokat”
Amit az Orbán-kabinet a nyugdíjakkal tett, az az „évszázad gazembersége” – mondta Korózs. Itt hosszasan sorolta, milyen nagy baj, hogy a korhatár alatt lévők nem mehetnek el nyugdíjba, pedig tud olyan esztergályosról, aki 12 éves kora óta dolgozik, és már 43 évet „nyomott le”. Szerinte a baleseti rokkantsági nyugellátás megszüntetésével „egy 130 éves rendszert vertek szét”. Korózs azt mondta, ezt nem tehették volna meg, ha „egy-két szakszervezeti vezető nem adja el a lelkét, hogy kávézhasson Orbánnal”.
A volt szociális államtitkár ezek után – láthatóan a közönségét is meglepve – hosszú védőbeszédet tartott a kapitalizmus mellett. Bokros Lajost is idézve arról beszélt, hogy a profit kell, mert az „a következő beruházás, munkahelyteremtés alapja”. „Ahol kapitalizmus van, nem lehet pénz nélkül élni” – fejtegette. Ebben Szlovákiát hozta példaként: „ezer éven keresztül lenéztük a tótokat, most lehagytak minket, hozzánk járnak vásárolni”. Jött is a hallgatóságból a válasz: „mi meg csak nézzük, hogy költik a pénzüket”.
Bár Boldvai szerint „20 éves politikai tapasztalat áll mögötte”, így tudja, nem lehet mindenkinek mindent megígérni, a kampányrendezvényen mindkét politikus fogadkozott. Elhangzott, ha kormányra kerülnek, nem 47 ezer forintot, hanem legalább minimálbért adnak a közmunkáért, valamilyen formában visszahozzák a szolgálati nyugdíjat, leállítják a stadionépítéseket, minimum 50 ezer lesz a legkisebb nyugdíj.
A volt államtitkár előadása után elhangzott kérdésekből kiderült, még a párt törzsszavazói sem látják át, mi zajlik az ellenzéki térfélen, nem értik a fő kampányüzeneteket. Egy idősebb férfi Együtt-MSZMP összefogást emlegetett, egy másik felpanaszolta, hogy amikor „kidobtuk” az oroszokat az országból (hang a közönségből: „én nem”), nem rendezték az adósságukat. Szerinte, ha megépült volna a nagymarosi erőmű a Dunán, akkor „most nem kéne félni, hogy felrobban Paks”, de az építkezést szerinte "Sólyom László akadályozta meg". „Az országot nem mi, hanem Antall József tette tönkre” – summázta véleményét az idős férfi, aki úgy vélte, az MSZP ott követi el a legnagyobb hibát, amikor "mindent magára vesz".
Az MSZP a Simon-ügyről: "mindent megtettünk, ami elvárható"
MSZP Paksról: "ezt így nem"
Mesterházy majdnem meghalt kiskorában - túláradó érzelmek az MSZP nagygyűlésén
