„Lehet ezt cizellálni, de a lényeg, hogy mindenki rosszul fog járni, ha nyernek” – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerda este egy karcagi fórumon a baloldal esetleges választási győzelméről. Mióta a fideszes politikus 2002-ben az elhíresült köteles beszédét tartotta, nyilvános fellépései röviddel a választások előtt jelentős eseménynek számítanak. A házelnök szerint, aki rabságban született, az 40 évig nem léphet az ígéret földjére, utalva ezzel arra, hogy még mindig nem ért véget a rendszerváltás.
„Nagyon szeretnénk, ha nem kellene újra megnöveszteni a haját!” – üzent kérdés helyett egy papírcetlin Kövér László házelnöknek egy karcagi polgár szerda este, a Déryné Művelődési Központ zsúfolásig megtelt nagytermében, utalva arra, hogy a Fidesz választmányi elnöke 2006-tól kezdve úgy jelezte ellenszenvét a hatalmon lévő baloldali kormánnyal szemben, hogy nem vágatta le a haját. A 2010 óta ismét rövid frizurát hordó Kövér erre csak úgy reagált: „Hát, még én!”.
Bár a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvénye – legalábbis a szervezet elnöke, Lanczendorfer Erzsébet KDNP-s képviselő szerint – nem kampányesemény, szerda este, a művelődési ház zsúfolásig megtelt színháztermében mindenkit az április 6-i választás foglalkoztatott. Ezen belül is a leginkább a baloldali ellenzék helyzete, és a „Mi lesz, ha visszajönnek?”-kérdése foglalkoztatta a vélhetően elkötelezett jobboldali szavazókból álló közönséget. A meghívott vendégek pedig igyekeztek megfelelni a kérdésre.
„Senki ne gondolja, hogy nem lesz szoros a választás!” – ijesztette meg a hallgatóságot Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője, aki szerint ugyan a Fidesz jelenleg komoly előnnyel vezet, fennáll a veszély, hogy a jobboldali szavazók a biztos győzelem tudatában otthon maradnak majd. Kövér László egyenesen a 2002-es vereség rémét vetítette az összegyűltek elé, amikor a közvélemény-kutatások a Fidesz előnyét jósolták, de aztán mégis az MSZP–SZDSZ-szövetség győzött. „Ne csak sokan legyünk, hanem elegen is” – buzdította szavazásra a szimpatizánsokat a házelnök.
„Meg kell védenünk az országot Gyurcsány Ferenctől, amire a baloldal nem volt képes” – mondta Rétvári Bence államtitkár, utalva arra, hogy az ellenzéki összefogás listáján a volt miniszterelnök eggyel előkelőbb helyen szerepel, mint a 2010-esen. A karcagi művházban ugyanis minden megszólaló egyetértett azzal, hogy Gyurcsány a baloldal „valódi vezetője, szellemi inspirálója”, márpedig ő semmiért nem kért bocsánatot, semmire nem mondta, hogy másképp csinálná, vagyis senki nem gondolhatja, hogy győzelmük esetén bármit is másképp csinálna.
„A baloldali összefogás csak látszategyezség” – mondta Fodor Csaba, aki szerint a baloldali ellenzéknek sem egyértelmű vezetője, sem mondanivalója nincs. Rétvári szerint az egész csak arról szól, hogy a választás után ki áll a baloldal élére: április 6. után tehát egymás torkának fognak esni, Gyurcsány megpróbálja majd lenyomni Mesterházy Attila MSZP-elnököt, akinek a kampánya máris mintha arról szólna, hogy bebizonyítsa, ő a baloldal igazi vezetője.
Kövér László szerint „nem bonyolult dolog a politika”, és arra biztatta az egybegyűlteket, hogy ne bújják a pártprogramokat. Ugyanis minden komoly erő volt már kormányon, mérlegre lehet és kell tenni a teljesítményüket. A 2002-es kormányváltás szerinte azért következett be, mert a szocialisták azt mondták, olyan jól megy az ország szekere, hogy többet lehetne osztogatni, de aztán jött a csőd. „Lehet ezt cizellálni, de a lényeg, hogy mindenki rosszul fog járni, ha nyernek” – jelentette ki Kövér, aki szerint a jelenlegi kormány 2010-ben a sírból hozta vissza az országot.
Rétvári egyenesen azt állította: csak a jobboldal tud emberközpontú politikát csinálni, a szocialisták inkább „cégközpontúak”. Példaként azt említette, hogy nyolcszázalékos hasznot garantáltak a közműszolgáltatóknak az emberek rovására, bezzeg a jelenlegi kormány a rezsicsökkentéssel mindenki terhein könnyít. Lanczendorfer Erzsébet meg is említette, hogy Brüsszelben már készülnek a kötelezettségszegési eljárásra a harmadik rezsicsökkentés miatt, vagyis nem értek véget azok a nemzetközi támadások, amelyekkel a kormánynak folyamatosan meg kellett küzdenie.
„Európa vezetői vigyázó szemüket Magyarországra vetik – ha a Fidesz nyer, végleg megdőlnek a tabuk, és szerte Európában be fogják vezetni az unortodox intézkedéseket” – magyarázta a második Orbán-kormány rossz nemzetközi megítélését Fodor Csaba, aki szerint a szocialisták azért kértek külföldi segítséget, mert itthon „minimálisra csökkent az érdekérvényesítő képességük”. Hasonlóan fogalmazott Kövér László, aki korábban soha nem gondolta volna, hogy egyszer a brit parlamentben majd a rezsicsökkentésről fognak vitatkozni, a magyar példára hivatkozva.
A KÉSZ elnökének felvetésére Kövér beismerte, hogy a 2010-ben megígért elszámoltatás nem tartozik a kormány sikertörténeteihez, „hanem ha úgy tetszik, kudarcnak is tekinthető”. Ennek oka szerinte egyrészt az, hogy „nem minden bűncselekmény, ami egyébként svindli”, másrészt viszont épp az, hogy ragaszkodtak a jogállami keretek betartásához. Amikor ugyanis a kormány felelősségi köréből kikerült egy-egy ügy, vagyis eljut az ügyészségre és a bíróságra, szembetalálták magukat azzal, hogy az igazságszolgáltatás átlagos színvonala sem jobb, mint például a focié, a politikáé vagy az egészségügyé.
„Aki rabságban született, nem léphet be az ígéret földjére, ezért 40 évig kell a pusztában bolyongani” – fogalmazott Kövér kissé pesszimistán a rendszerváltás utáni Magyarország állapotáról. Szerinte ugyanis ez a társadalom még korántsem hasonlít arra, amit 1990-ben elképzeltek, ahhoz, hogy a posztkommunizmussal végleg leszámoljanak, még sok időnek el kell telnie. A kommunista bűnösök felelősségre vonására utalva azt mondta: ma már nehéz lenne elvégezni azt a munkát, amit 1990-ben elmulasztottunk, de ha őszinték vagyunk, be kell vallani, a nyolcmillió választópolgárból már akkor is csak kevesen akartak felelősségre vonást.
„Nem az oroszok ültették a nyakunkba Horn Gyulát, hanem mi, magyar emberek szavaztunk rá, és hoztuk vissza 1994-ben” – mondta a házelnök, aki szerint az egész posztszovjet térségben tapasztalható volt már 1992-ben, hogy az embereket nem érdekli a múlt. Önkritikusan úgy fogalmazott, akkor, fiatal korukban, ők, a Fidesz politikusai is így gondolkodtak, de ez történelmi hiba volt. A társadalom feledékenységének lesz a következménye Kövér szerint az is, hogy a szavazók áprilisban visszajuttatják a parlamentbe Gyurcsányt, Kuncze Gábort és Fodor Gábort, hiszen sokan arra a listára fognak szavazni, amelyen ők szerepelnek.
Kövér szerda este egy kérdésben engedett meg magának a jelenlegi kormánnyal szemben óvatosan kritikus megjegyzést. Egy kérdező azon lelkendezett, hogy mennyire rokonszenves neki Vlagyimir Putyin orosz elnök politikája, mire a házelnök azt mondta: óvatosságra intene ebben a kérdésben. Bár szerinte is rokonszenves a következetes kiállás a nemzeti érdekekért, Putyin azért mégiscsak egy nagyhatalom érdekeit érvényesíti, például megszállva tartja Grúzia területének 20 százalékát. És Kövér egyébként sem szeretne olyan állapotokat, mint amik Oroszországban vannak.
A paksi bővítés a házelnök szerint racionális érvekkel védhető, érdemes is vitatkozni róla, de nem azokkal, akik az egészet elindították. Ezzel arra utalt, hogy 2009-ben a szocialisták nyújtották be az erről szóló első határozati javaslatot, csak most épp meglátták a lehetőséget arra, hogy ezzel támadják a kormányt. „Ez jó hír” – mondta Kövér, szerinte ugyanis ez azt jelenti, hogy „ennél magvasabb mondanivaló nem jut eszükbe, és még az sem érdekli őket, hogy mit mondtak öt évvel ezelőtt”.
