Sorbarendezte a 106 egyéni választókerületet a Republikon Intézet abból a szempontból, hogy az ellenzéknek hol a legkönnyebb és hol a legnehezebb nyernie.
Hiszékeny Dezsőnek, az MSZP által jelölt indulónak van a legnagyobb esélye a győzelemre az ellenzéki jelöltek közül a XIII. kerületi 7. számú választókörzetben – derül ki abból a listából, amelyet az Összefogás választási szövetség indulóinak esélyeiről állított össze a Republikon Intézet.
Második helyen áll a szintén MSZP-s Kiss Péter, akit a IV. kerület 11. választókerületében indul, a dobogó harmadik helyén végzett az Együtt-PM XXI. kerületi jelöltje, Szabó Szabolcs. A Republikon Intézet szerint a lista segítségével nem egyszerűen azt lehet megmondani, melyik körzet billen inkább balra vagy jobbra, hanem a körzetek egymáshoz viszonyított helye is vizsgálható.
Az első 10 helyen egyébként szinte csak budapesti jelölt áll, egyetlen kivétel Lukács Zoltán tatabányai szocialista jelölt, aki a 7. helyet szerezte meg a legesélyesebb ellenzékiek listáján. A legesélytelenebbnek Kránitz Lászlót, az MSZP csornai indulóját tartja a Republikon Intézet, de szintén a lista végén kullog Wrzava Pál, az Együtt-PM körmendi indulója, illetve Király József kecskeméti MSZP-s jelölt.
A választókerületek részletes listája a közös ellenzéki jelöltek várható szereplését mutatja, a lista sorrendje egyben „nyerhetőségi” lista: minél előbb szerepel egy körzet a listán, annál nagyobb az esély arra, hogy ott az ellenzéki jelölt fog győzni. A lista sorrendjét a közös jelölt és a Fidesz-jelöltje közötti várható támogatottság-különbség alapján állították össze – az egyéni körzet mandátuma ugyanis e két induló között fog eldőlni, a Jobbik jelenlegi támogatottsága alapján nem szól bele az egyéni mandátumok küzdelmébe – közölte a Republikon Intézet.
A táblázat alsó, narancssárga színű harmada mutatja azokat a körzeteket, amiket valószínűleg még egy stabil győzelem – 47 százalék a közös listára, 38 százalék a Fidesznek – esetén sem tudna megnyerni a baloldal. Mindazonáltal a sorrend becslés, ami a pártok területi támogatottságán alapul, az egyéni jelöltek személye – vagy más, egyelőre nem ismert politikai esemény – hozhat olyan változást, mely a sorrendet módosíthatja és így a végső eredmény a fentiektől eltérően alakulhat – tették hozzá.
