A TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közösen tiltakozik amiatt a rendelet miatt, ami megtiltaná, hogy választási plakátokat utak mentén lehessen elhelyezni. Mint korábban megírtuk, kezdetben maga a felelős miniszter sem volt tisztában a rendelet hatályával. A tiltakozók szerint a jogszabály szűkíti a jelöltek, pártok politikai vitájának a lehetőségeit, és tovább rontja a választások tisztességességét.
A héten hatályba lépett az a kormányrendelet, ami a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályait kiterjeszti a választási plakátokra is. Mint korábban írtunk róla, a jogszabály megszületésekor még maga Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter sem tudta, hogy az vonatkozik-e majd politikai hirdetésekre is. A rendelet szerint nem lehet elhelyezni plakátot villanyoszlopon, közút felett vagy lakott területen kívül autópálya, autóút és főútvonaltól számított 100 méteren belül. A szabály más tartalmú hirdetésekre (ilyen lehet az ún. „kormányinformáció”) nem vonatkozik.
A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet közös véleménye szerint a választási eljárási törvénynek a választási plakátokra vonatkozó részletes szabályait lerontó rendelet a választási kampány szükségtelen, alkotmányellenes szűkítését eredményezi, és sérti a közügyekben megfogalmazott vélemények kinyilvánításának és azok vitathatóságának a szabadságát, a választói akarat kinyilvánításához szükséges információkhoz való hozzájutás szabadságát és a fair választások követelményét.
![](https://img.hvg.hu/Img/b2dea50fcee14f6eb810034566fbfb2e/51acbc70-3cd4-46dd-a98c-53122387e2e8.jpg)
Mint írják, „az országgyűlési választás az egyik legfontosabb közügy, hiszen ennek kimenetele dönti el, hogy kik irányítják az országot, kik alkotják meg és hajtják végre a ránk nézve kötelező törvényeket a következő parlamenti ciklusban. A választási kampány részét képező politikai plakátok pedig a választásokon versengő jelöltek és pártok alkalmassága, rátermettsége, céljai és ígéretei megvitatásának eszközei”. Emiatt a „választásokat övező politikai vita számára éppen a lehető legmagasabb védelmi szintet kellene biztosítani: ez a demokrácia alapvető követelménye, függetlenül a vita tartalmától és színvonalától. Ha a jogkorlátozás nem pontosan körülhatárolt és alkotmányosan igazolt, akkor az elfogadhatatlan, mert a demokrácia alapjait kérdőjelezi meg.”
A három szervezet emlékeztet arra is, hogy a választási kampány korlátozásával kapcsolatos problémákat ez a rendelet csak súlyosbítja. Az Alkotmánybíróság a választási kampánnyal kapcsolatban tavaly mondta ki azt, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása nemcsak a pártok, hanem minden személy és szervezet szólásszabadságát érinti, mert a közügyek megvitatásában mindenki részt vehet.
Hasonlóképpen azt is megfogalmazta a testület, hogy a politikai reklámok közzétételének korlátozása egyúttal az információszabadság alapjogának korlátozását is jelenti, amennyiben akadályt gördít a választópolgárok tájékozódáshoz való jogának zavartalan gyakorlása elé. Ennek ellenére az Alaptörvény tavalyi módosításai a politikai reklámok közzétételének ingyenessé tételével valószínűtlenné tették, hogy a legnagyobb közönséget elérő kereskedelmi médiában kampányolhassanak a képviselőjelöltek és pártjaik. A politikai reklámok közzétételének médiaszolgáltatásokra vonatkozó, tavalyi szigorítása mellett a mostani rendelet csak tovább nehezíti a kampányüzenetek választópolgárokhoz való eljuttatásának a lehetőségeit, anélkül, hogy ezzel bármiféle legitim, alkotmányos célt szolgálna.