2014. január. 24. 09:27 MTI Utolsó frissítés: 2014. január. 24. 09:25 Itthon

Kicsit kevésbé fogy a magyar

2013 első tizenegy hónapjának előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához képest a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, ennek következtében mérséklődött a természetes fogyás üteme - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

Az előzetes adatok szerint 2013-ban a születésszám az év első öt hónapjában és augusztusban elmaradt az előző évitől, a többi öt hónapban pedig emelkedett. 2013 november végéig 81 241 gyermek született, 2 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában. A halálozások száma nyolc hónapban csökkent, három hónapban viszont enyhén emelkedett az előző év azonos hónapjaihoz képest. Az év első tizenegy hónapjában 2,6 százalékkal csökkent az elhunytak száma az előző évhez képest. A természetes fogyás 33 641 volt, 1 433-mal kevesebb az egy évvel korábbinál. 

Az év első tizenegy hónapjában ezer élveszületésre több mint 5 csecsemőhalálozás jutott, 0,3 ezrelékponttal több, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 3,8 ezrelékes értéke nem változott az előző évhez képest.    

Mint írták: a házasságkötések havonkénti száma változóan alakult: hat hónapban több, öt hónapban viszont kevesebb frigyet regisztráltak, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb visszaesés februárban történt, amikor a házasságkötések szökőnaphatástól megtisztított száma több mint 10 százalékkal csökkent, míg augusztusban 11,6 százalékos emelkedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest. Összességében 2013 első tizenegy hónapjában 34 721 házasságot anyakönyveztek, 640-nel, 1,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál - olvasható a KSH tájékoztatásában.

Hirdetés
Címkék
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.