Kiemelt adózókat ellenőrző adóhatósági vizsgálat nem csak nagy forgalmú vállalkozásokra terjedhet ki, miképp az a Horváth András volt adóügyi munkatárs ügye nyomán nyilvánosságot kapott, hanem közpénzekkel gazdálkodó költségvetési szervre is. (A vonatkozó miniszteri rendelet szerint 3,25 milliárd forintos adóteljesítmény elérésével az adóalany kiemelt státuszt kap.) Ez történt a józsefvárosi önkormányzattal is, melynél az APEH 2009. novembertől 2010. június 25-ig tartott átfogó vizsgálatot. Három adóellenőr nyolc hónapon át nézte át az önkormányzat 2005–2007 közötti bevallásait, valamennyi adónemre.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogelődje figyelmét feltehetően egy sajtóhír kelthette fel, melyben az egyik, részben önkormányzati tulajdonban lévő céggel kapcsolatban 100 millió forintot meghaladó, be nem fizetett áfa lehetőségéről írtak. Ez a cég 1997-ben alakult Rév8 Zrt. ("Rév 8") volt, amely a Corvin-Szigony-projektet, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb városrehabilitációs projektjét menedzselte.

Banánhéj

2009 első felében egy pénzügyi tanácsadó, a Mikroorg Zrt. ("Mikroorg") átvilágította a Rév 8 2005 és 2008 közötti gazdálkodását, és két súlyos pénzügyi vonatkozású következményre mutatott rá. Egyrészt megállapította, hogy a Corvin-Szigony-beruházás rendelkezésére bocsátott önkormányzati ingatlanok értékbeszámításánál Józsefvárost 3 milliárd forintnál több kár érhette, amikor a tulajdonában lévő ingatlanokat a Rév 8 eladta a befektető által kijelölt vevői körnek. (A befektető a Futó Péter vezette Futureal-csoport volt, melynek tagja, a Corvin Ingatlanfejlesztési Építő és Városrehabilitációs Rt., valamint az általa kijelölt társaságok vették meg a szóban forgó ingatlanokat.)

Ami a későbbi adórevízió szempontjából döntő lehetett: a Mikroorg jelentős köztartozást is feltérképezett. Véleményük szerint ugyanis egy elrendelt adóellenőrzés 400 millió forint feletti adóalap-eltérést és 100 millió forint feletti adókülönbözetet állapított volna meg. A büntetés megelőzése érdekében ezért a Mikroorg 2009-ben önrevíziót javasolt a Rév 8-nak.

Kinő egy város: A Corvin-Szigony-projekt

MTI / Koszticsák Szilárd

Az önkormányzatnál az eredmény hírére nagy zavar támadt, az átvilágítást megrendelő gazdálkodási, kerületfejlesztési, költségvetési és pénzügyi ellenőrző bizottság (élén a fideszes Juharos Róberttel) olyannyira visszarettent, hogy Xantus Judit, akkori jegyző közreműködésével a jelentés tartalmát több hónapra titkosnak minősítette.

Az átvilágítás végkifejlete az lett, hogy elrendelték a vizsgálat kontrollvizsgálatát. Ezt magára a vizsgált cég – a Rév 8 – vezérigazgatójára, Alföldi Györgyre bízták.

Csakhogy ekkor a vizsgálat tényét már nem lehetett meg nem történtté tenni: miután a 100 milliós adóhiány lehetősége napvilágra került, az APEH revíziót rendelt el a józsefvárosi önkormányzatnál. Ez az ellenőrzés pedig már nemcsak a Rév 8, hanem az önkormányzat gazdálkodásának egészére nézve is hasonló következtetésekre jutott, mint a Mikroorg által lefolytatott átvilágítás. (Amint azt egyébként a hvg.hu a Mikroorgtól megtudta, az önkormányzat mai napig visszatartja a cég megbízási díjának a felét, hiába kérték többször a kifizetést, miután leigazolták a munka elvégzését.)

Egy számla mind helyett

A Corvin Sétány-projekt esetében több ingatlanértékesítés áfázási gyakorlatát tartották szabálytalannak. A vételárat, valamint az áfát nem az összterület alapján számították és fizették meg, hanem levonták a közterület céljára egy későbbi időpontban kiszabályozandó területeket. Pedig a vevő azokat is megvásárolta, és nem ajándékozással került a befektetőhöz. „Az önkormányzat a vevők részére helyrajzi szám és cím szerinti megbontásban az ingatlanértékesítéseket kiszámlázta. A számlák értéke nem tartalmazza a közterület részére leszabályozásra kerülő területek értékét, holott ez a területrész a szerződés szerint meghatározott négyzetméter áron szintén gazdát cserélt” – állapította meg az APEH-revízió.

Iván Roland, a vagyongazdálkodási osztály vezetője egy 2009. áprilisi megbeszélésen maga ismerte el, hogy levonták a telekárból a kialakítandó közterület értékét, mégpedig azért, hogy kevesebb kiadással járjon az adásvétel, és erről nem is készült számla. (Idézet a megbeszélés szó szerinti jegyzőkönyvéből: "Négyzetméterből lett az ár képezve, és a csökkentett négyzetméterről lett számlázva. Azért nincs róla számla." Továbbá: "Komoly veszteség lenne, ha még az áfázást oda-vissza alapon (…) amikor elkészül a leszabályozás, a telekalakítás, akkor gyakorlatilag pénzmozgás nélkül úgy írjuk alá a térrajzot, hogy az érintett tulajdonosnak alá kell írni, hogy közterületi tulajdonosként az önkormányzat ugye ezt térítésmentesen kapja meg." )

A revízió a Futó utca 33. szám értékesítésével mutatta be ezt a jogszerűtlennek minősített technikát. A 337 négyzetméteres ingatlan vételára a projektszerződés szerinti 62 ezer forint/négyzetméteres szorzót alkalmazva 21 millió forint lett volna, de csak 17 millió forint lett. A vételárat és a forgalmi adót nem az össznégyzetméter után fizették meg, hanem abból levontak 69 négyzetméternyi összeget, amelyből közterület lett volna, és a befektető egy későbbi időpontban amúgy is visszaadta volna az önkormányzatnak. Erről a kettős műveletről azonban nem kötöttek két külön adásvételi szerződést. A vételár (és az áfa) kevesebbről szólt, miközben a befektető a teljes területet átvette, és tulajdonjogát is ekkora nagyságban jegyezték be.

Az ellenőrzés szerint ezzel a felek voltaképpen két gazdasági eseményt foglaltak nettó módon egy szerződésbe. Az érintettek kiköthetik, hogy az egyik gazdasági esemény egy későbbi időpontban lép hatályba, de „az adóalapokat ilyenkor is bruttó módon, azaz az értékesített ingatlanok teljes forgalom alá eső alapterületére számított forgalmi értéken kell meghatározni” – szólt a határozat. Az adóellenőrök az áfatörvényre hivatkoztak, amely egyértelműen kimondja, hogy a forgalmi adót az értékesített termék egésze után kell befizetni, az adóalapot nem lehet csökkenteni, ami a teljes 337 négyzetméterből vezetendő le.

Ez az áfázási technika 2005-ben 823 négyzetméter, 2006-ban 3912 négyzetméternyi területet érintett a revizorok szerint: 2005. novemberben 13 millió, 2006. szeptemberben 7,5 millió, 2006. novemberben 42 millió forintot, mindösszesen 62,5 millió forintot tett ki ennek következtében a be nem fizetett áfa.

Még több hiány

A Futó utca 33. esetében az adóellenőrök azt is kifogásolták, hogy az ingatlant 85 millió forint bruttó értéken vezette ki a vagyonnyilvántartásából az önkormányzat, bekerülési értékként viszont 28 millió forintot tüntetett fel. Ez pedig 57 millió forint különbözet, ami után 14 millió 250 ezer forint áfát kellett volna befizetni az államkincstárba, de ezt elmulasztották, amit szintén adóhiányként értékeltek.

Hasonló problémára bukkantak az adóellenőrök a befektetési területbe vont más ingatlanok esetében, melyek összvételára a 288 millió forintot meghaladta, miközben az önkormányzat az áfabevallásában 163 millió forinton szerepeltette ezeket – ennyit számolt el bevételként ezen ingatlanok után. „A bekerülési ár és számlázott ár különbözete 125 millió 514 ezer forint, az erre jutó áfakülönbözet 32 millió forint volt, amelyről az önkormányzatnak 2005. szeptember 26-ai teljesítési időponttal számlát kellett volna kiállítani.” Erre azonban nem került sor, így az APEH 32 millió forintos áfahiányt állapított meg.

Az építkezés idején

MTI / Balaton József

Ezeket összesítve az APEH megállapította, hogy a befektetési terület kibővítésével kapcsolatban 46 millió forint áfával maradt a magyar állam adósa az önkormányzat, illetve a Rév 8.

Visszamenőleg

A revizorok nem csak a Corvin-Szigony-projekt, hanem egyéb ingatlanértékesítések kapcsán is áfahiányra bukkantak. Ilyen volt a Szentkirály utca 4. értékesítése, amit a Balusztrád Ingatlanfejlesztőnek adtak el 2007. májusban. Itt a vételár részletfizetési lehetőségét visszamenőlegesen 2003. augusztusától datálták: az áfatörvénnyel szintén ellentétes eljárásban emiatt 49 millió forintot meghaladó áfahiány keletkezett.

Az áfahiány ezzel összességében meghaladta a 157 millió forintot, és bár a felsoroltakon túl kulturális járulékból (507 ezer forint) és rehabilitációs hozzájárulásból (340 ezer forint) is állapítottak meg adóhiányt, a  jelentésből nem derül ki egyértelműen, hogy miből jött össze pontosan a fennmaradó nagyjából nyolcmillió forint a revizori jelentésben szereplő 166 millió 695 ezer forint adóhiányhoz képest.

Az ellenőrzés adóbírságot is kivetett az adóhiány 50 százalékához igazítva, továbbá késedelmi pótlékot is 146 millió forint adóhiány után, az esedékesség napjától felszámítva. A revízió enyhítő körülményt nem talált, súlyosbítókat viszont igen. Ilyen volt, hogy „a Szentkirályi utca 4. számú ingatlan elszámolása során az önkormányzat a helyes szakmai vélemény ellenére nem járt el helyesen”.

Elintézik

A 2010. június 25-i dátummal zárult vizsgálatnak azonban nem lett olyan következménye, ami az önkormányzat befizetésével járt volna. Bár a revízió miatt kisebb pánik tört ki a városházán, az ügy rövidesen elrendeződött. A józsefvárosi önkormányzat vezetésére akkoriban rálátó forrásunk a hvg.hu-nak az irányítás egyik magas rangú tagját idézet, aki a következő szavakkal csillapította a kedélyeket: „Nem lesz semmi gond. Bent voltam az APEH-ben, fellebbezést kell írni, és kész.”

Bár a kijelentésnek írásos nyomát nem találtuk, a valóságban ténylegesen ez történt: az önkormányzat észrevételeket fűzött az APEH-revízió megállapításaihoz. Érvei megerősítéséhez a K. G. L. Adószakértő és Tanácsadó Kft., valamint Bálint Tibor ügyvéd közreműködését kérte. Az észrevételeket az önkormányzat nevében Xantus Judit józsefvárosi jegyző küldte meg 2010. július 8-án. Ebben kifejtették, hogy miért nem értenek egyet az adóhivatal elmarasztaló észrevételeivel. Különösen fájó pontnak jelölték, hogy az ellenőrzés nem állapított meg enyhítő körülményt annak ellenére, hogy az önkormányzat évek óta jelentős összegű adót fizetett be, kiváló jogi és számviteli szakembereket alkalmaz.

Az észrevételek hatásosak voltak. Az APEH Közép-Magyarországi Regionális Igazgatósága Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztálya szűk egy hónapos munkával mintegy önrevíziót tartva felülbírálta kollégái nyolc hónapos munkájának következtetéseit. Az áfatartozásokat tartalmazó határozatokat (a Szentkirályi utca 4. eladásával, a Corvin Sétányon utólag kiszabályozott közterületekkel és a fejlesztés kiterjesztésével bevont ingatlanokkal összefüggésben) mind törölte. Ennek megfelelően az önkormányzat terhére megállapított 166 millió forint áfatartozás eltűnt, csak a rehabilitációs-, illetve a kulturálisjárulék-elmaradást hagyták változatlanul.

Az önkormányzat nem tett észrevételt az APEH-revízió első fejezete miatt, amely az általános forgalmi adófizetésre vonatkozott, ami 20 millió forint tartozást és 25 millió forint jóváírást is tartalmazott, vagyis az állam 5 millió forintos tartozását mutatta ki Józsefvárossal szemben.

Kész, koccintás

Horváth Szabolcs

Az adóhivatal egyébként nem nézte újra át azt a hatalmas mennyiségű aktát, amit a három kirendelt ellenőr, illetve korábban a Mikroorg ellenőrzött, mivel azok éppen zár alatt voltak. Az önrevízió jegyzőkönyvéből kiderült, hogy az APEH az indoklásban rendkívül szűkszavú, lényegében az önkormányzat álláspontját idézi, állásfoglalást a panasz megalapozottságáról és a határozat törléséről közöl. Feltűnő, hogy az önrevízió nem vezeti le a döntést, nem hivatkozik jogszabályokra, nem mutatja be, hogy az adóellenőrök mit hibáztak, illetve részleteket egyáltalán nem közöl, miért döntött a törlés mellett. A közterületek kifogásolt áfafizetési gyakorlatával kapcsolatban így foglalja össze a korábbi határozat megsemmisítésének indokát. „Összességében elmondható, hogy adózó észrevételeinek 2.1–2.3 pontjában foglaltak a fent rögzített indokok alapján nem bírnak relevanciával, így hatósági eljárásom során az abban foglaltakat figyelembe venni nem tudtam. A 2.4 pontban felhozott érvek jelentősége indokolja az érintett jegyzőkönyvi pont módosítását. Fentiek alapján a jegyzőkönyv III/3. pontjában foglalt megállapításokat törlöm.”

A Tóth Ferenc regionális igazgató által jegyzett 2010. augusztus 5-i határozatban a be nem fizetett áfát az APEH 166 millió forintról nulla forintra mérsékelte, adóbírságként 423 ezer forint, késedelmi pótlékként 380 ezer forint fizetésre kötelezte az önkormányzatot.

10 milliós sikerdíj

A happy enddel záruló történet végén nem maradt más hátra, mint megjutalmazni azt, aki segített. Kocsis Máté polgármester 2010. augusztus 27-én előterjesztést nyújtott be arról, hogy a 625 ezer forintért dolgozó K. G. L. Kft.-t 10 millió forint sikerdíj illesse meg szerződés szerint. Kocsis azzal indokolta a jutalmat, hogy sikerült mentesülni az áfafizetési kötelezettség alól, sőt, – mintegy a jövőbe látva megjegyezte – a tanácsadó nem csak a vitatott, hanem akár még egy bekövetkezendő vizsgálat kapcsán is segíthet majd. A polgármester javaslatát a józsefvárosi képviselő-testület 2010. szeptemberi ülésén megszavazta.

A hvg.hu megkérdezte az APEH helyébe lépő Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, újranyitja-e a józsefvárosi aktákat, tekintettel a kiemelt adózók áfafizetésére irányuló fokozott figyelemre, de az adóhivatal nem reagált megkeresésünkre. Hűtlen kezelés, adócsalás, számviteli rend megsértés bűncselekmények gyanújával a BRFK gazdaságvédelmi osztálya 2009-ben nyomozást indított a Rév 8-nál és az önkormányzatnál. Az adózással kapcsolatos eljárást illetékességből 2011-ben átadta a NAV-nak. A NAV tájékoztatása szerint az áfacsalási ügyben fokozott ügyészi felügyelet alatt tartott nyomozás nem vezetett eredményre, azt bűncselekmény hiányában 2012. július 17-én megszüntették.