"A rossz kommunikáció a valós intézkedéseknél rosszabb képet feltételez" - hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, melyet a Magyarország barátai konferencia nyitónapján tartottak, és amely többek között azt a kérdést járta körül, hogy Magyarország milyen brand-nek számít. A beszélgetésben Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Roska Tamás akadémikus és Oplatka András történész, újságíró vett részt..
"Hiba Nyugat-Európával szembemenni vagy legalábbis kommunikációnkkal azt a látszatot kelteni, hogy elvetjük a nyugat-európai értékeket és válságkezelési módokat. Hiba ideologizálni, elegendő lenne a szükségszerűségükkel indokolni az olyan lépéseket, mint a bankadó" – mondta Oplatka András történész és újságíró, a Magyarország barátai háromnapos budapesti konferencia nyitó kerekasztal-beszélgetésén. Oplatka óva intett a meggondolatlan „lázadástól”: „Magyarország az utóbbi 300-400 évben elvesztette a szabadságharcokat. Nem éri meg újakat meghirdetni.”
A hibás kormányzati kommunikáció Oplatka szerint korszerűsítésre szorul, mert sokszor a rossz kommunikáció a valós intézkedéseknél rosszabb képet feltételez. Arra a kérdésre, hogy mennyiben kereshetjük magunkban a rossz vélemény kialakulásának okát, kifejtette, hogy a kormány ritkán és nem elégségesen indokolta meg mindazt, amit tett. Nálunk az a trend, hogy előbb születik meg egy törvény, és csak utána a kormányreakció. Mindig az első közlés az, ami a fő benyomást küldi, ezért ember legyen a talpán, aki az utókommunikációban bármit el tud érni.- fűzte hozzá.
Egy másik fontos megállapítása volt a beszélgetésnek, hogy a mindenkori ellenzéki kommunikációnak nem kellene kiteregetnie Magyarország szennyesét, ugyanis az tovább erősíti azt a second hand státuszt, amivel a nyugat-európai fiatalok azonosítják az országot. Roska Tamás akadémikus, egyetemi tanár szerint igyekszünk magunk mögött hagyni azt a berögződést, hogy Magyarország Európa hátsó udvara, és célunk elérni, hogy ne pusztán piacként, hanem partnerként is tekintsenek ránk. Fontos, hogy ne csak az olcsó turisták, hanem az üzletemberek számára is vonzóvá tegyük hazánkat.
Ennek az áhított képnek a megvalósítását fogalmazta meg céljául a Magyarország Barátai Alapítvány is, aminek alapgondolata, Vizi E. Szilveszter, az alapítvány elnökének szavaival élve a közösségszervezés és a magyar kulturális és szakmai örökség gondozása, valamint terjesztése.
A külföldön élő magyarokat sokszor érzékenyen érintik az országot érő kritikák, és bár nem feladatuk az ország politikai értelemben vett megvédése, a tagok szívügyüknek érzik a kulturális, tudományos és gazdasági szférában elért magyar sikerek megismertetését. Gondos László, az alapítvány igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy szigorúan politikamentes szerveződésről van szó, de tagjainak kötelező elfogadnia a megfogalmazott alapértékeket, többek között a szélsőségek elítélését. Szerinte ezek az emberek környezetükben individuális hősök, akik közösségbe vágynak, ez a szervezet pedig ehhez biztosít platformot. Tagdíj nincs és a Magyarország Barátai Alapítvány állami támogatásban sem részesült, kizárólag adományokból tartja fent magát. A legnagyobb hazai támogatók között van az OTP és a Richter Gedeon Zrt.
