Politikusok lakásai, pártszékházak, templomok – ezek voltak a célpontjai a magyarországi robbantásos támadásoknak, melyekkel az elkövetőik feltehetően valamilyen üzenetet akartak megfogalmazni. Az esetek többségében az ügyek felderítetlenek maradtak, a Budaházy György és a Hunnia Mozgalom tagjai ellen eljárás még bírósági szakban van.
Az első robbantásos merénylet hazánkban a rendszerváltás évében történt: 1989. február 17-én valaki egy házilagos kivitelezésű robbanószerkezetet hagyott hátra a kelet-nyugati metró egyik szerelvényének kocsijában az Astoria és a Deák Ferenc tér között. A kocsiban mintegy százan utaztak, de személyi sérülés nem történt.
A következő a Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet volt 1991. december 23-án. A repülőtérre vezető út mellett végrehajtott robbantás a Szovjetunióból kivándorló zsidók ellen irányult. A tettesek a merénylet előtt egy nappal autót béreltek és a pokolgépet helyeztek el a Ferihegy 1-es terminál bejárata közelében. Másnap, amikor a szovjet zsidók autóbusza – rendőri biztosítás mellett – odaért, felrobbantották a bombát. Ám mivel nem a tervezett pillanatban történt a detonáció, szerencsére a busz utasai és a rendőrök is halálos áldozat nélkül megúszták. Két rendőr súlyos égési és repeszek okozta sérüléseket szenvedett, a busz utasai közül pedig négyen könnyebben megsérültek. A merényletet elkövető szélsőbaloldali RAF-tagok – Horst Ludwig Meyer és Andrea Klump – a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) harmadik generációjához tartoztak.
Máig nem lehet tudni, hogy ki és milyen célból robbantott 1994-ben a Mátyás-templom Halászbástya felőli traktusánál, illetve az Országház 19-es kapujánál. A robbantásokban senki nem sérült meg.
Egyházi közintézmények ellen ebben az időszakban többször is volt robbantási kísérlet: Szegeden 1994-ben a Rókus templom ajtajában egy szemeteskukában robbant egy „csomag”, ami megsebesített egy nőt. Egy évvel később gyúlékony anyaggal töltött palackot dobtak be a szegedi Tátra téri római katolikus templom ablakán. 1996 októberében pedig a zsinagóga közelében, a Wesselényi utcában robbant fel egy műanyag szeméttároló.
Négyen sérültek meg, amikor 1996. október 5-én Piliscsabán egy Budapest–Esztergom között közlekedő Volánbuszon robbant fel egy bomba.
Szájer József, Torgyán József, MDF-székház
A '98-as választások előtt kezdődtek a pártok és politikusok elleni támadások. 1997. február 9-én csőbomba robbant a Rákosfalva park 1-5. szám alatti ház bejáratánál. A detonációban megrongálódott az épületben lévő MSZP-iroda és -könyvtár bejárata. Ezután márciusban az SZDSZ XVI. kerületi irodájának ablakában találtak csőbombát, amelyet a tűzszerészek még időben hatástalanítottak. Április 21-én pedig egy házilag készített, kisebb erejű pokolgép robbant Újpesten, az MSZP irodájának bejáratánál. A detonációban senki sem sérült meg.
1998 tavaszán és nyarán több robbantásos merénylet történt Budapesten, egyebek között a Fidesz Lendvay utcai székházánál, Szájer József fideszes politikus egyik nem használt lakásánál. Robbantást hajtottak végre az MDF XXII. kerületi irodája előtt is, ahol két ember könnyebben megsérült. Torgyán József kisgazda pártelnök lakása is „célpont” volt, illetve a párt székházánál is elhelyeztek egy robbanószerkezetet, amelyet még működésbe lépése előtt hatástalanítani tudtak. Vidéken, Baján nem politikusoknak akartak üzenni: 1999. január 11-én a városi bíróság előtti térre egy kézigránátot dobtak. Itt sem voltak sérültek.
Budaházy és társai Molotov-koktélos támadásai
A Ferihegyi úti buszrobbantás mellett a Budaházy György és társai által elkövetett bűncselekmények voltak azok, amelyekben terrorcselekmény miatt indult eljárás. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Budaházy 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia Mozgalom elnevezésű szervezetet. A vád szerint a célja az volt, hogy terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal az akkori szocialista-szabad demokrata kormánytöbbség politikusait és "a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket". A politikai motivációjú támadások célpontjai javarészt az akkori kormánypárti politikusok – Kóka János, Hiller István és Szilvásy György – otthonai, illetve az MSZP és az SZDSZ székházai voltak. De 2007. decemberében a Hunnia Mozgalom négy tagja verte meg Csintalan Sándort, a Hír Televízió műsorvezetőjét, mivel Csintalan a műsorában huligánoknak nevezte őket.
A Hunnia Mozgalom tagjait 2009. április 8-án fogták el, amikor egy miskolci országgyűlési képviselő, egy Szigetváron lakó országgyűlési képviselő és egy adonyi országgyűlési képviselő házánál kívántak elhelyezni – Budaházy utasítására – a csoport tagjai futball-labdába rejtett pokolgépeket. A bombákat egy időben akarták felrobbantani, amit a rendőrség akadályozott meg. A vádirat szerint Budaházy György és bűntársai a cselekmény elkövetésekor tudatában voltak annak, hogy a robbantásra használni kívánt anyag alkalmas az emberélet kioltására.
