Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget? Visszapasszolták-e a problémát a kormánynak, mit tehet a jogalkotó, miért az Európai Unió Bíróságától várják a megoldást? A nagy vitát gerjesztett jogegységi határozatról Darák Péter főbíró és Wellmann György kollégiumelnök beszélt a hvg.hu-nak.
hvg.hu: Főbíró úr, önnek van devizahitele?
Darák Péter: Ez nem tartozik a nyilvánosságra.
hvg.hu: Hogyan értékeli, a december 16-i határozattal a devizahitelesek vagy a bankok nyertek?
D. P.: Amikor egy bíró egy jogi probléma elméleti feldolgozását elvégzi, és bizonyos végkövetkeztetéseket megfogalmaz, akkor nem az alapján teszi ezt, hogy melyik félnek használ. Megpróbálja a jogi problémát megoldani.
hvg.hu: Egy ítéletből lehet tudni, hogy a felperes vagy az alperes nyert, ha nem másból, hát abból, hogy kinek kell a perköltséget állni. A jogegységi határozat pedig a devizahiteles perek ítéleteit összegezte, értékelte ki és vont le következtetéseket.
D. P.: Ez a határozat nem konkrét ügyekben hozott ítélet, nincs perköltség. Elvi tételeket rögzítettünk.
Wellmann György: Nekem az a véleményem, hogy ha egy helyzet – ha nem is minden kérdésben, de a kérdések jó részében – tisztázódik, azzal mindkét fél nyer.
hvg.hu: A határozat óta számtalan reakció született. A Bankszövetség örült, a tőzsde jól teljesített a döntést követően, a politikusok – különösen a kormánypárti politikusok – szerint a Kúria „a bankok oldalára állt”. Ennek fényében sem akarja értékelni a döntést?
D. P.: Mindenkinek szíve joga interpretálni a Kúria döntéseit, nyilván ez attól is függ, hogy ki hol áll egy jogi konfliktusban. De egy bírónak nem dolga a döntésével kapcsolatos álláspontokat értékelni, nem lehet tekintettel azokra. A mi feladatunk az volt, hogy egy jogi problémát eldöntsünk, ezt mi megtettük.
hvg.hu: Milyen hatása lesz a határozatnak az ítélkezésére?
D. P.: A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra, tehát az abban megfogalmazott tételeket az ítélkezés során követniük kell. A legfontosabb tételei: a devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződést devizaszerződésnek tekinti. E szerződéstípus lényegi sajátossága, hogy a pénztartozást devizában határozták meg – ez jogi szakkifejezéssel a „kirovó pénznemet” jelenti –, és ezt követően a felek forintban teljesítettek. Ugyanakkor az adós forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el. Ebből az következett, hogy az árfolyam változásait az adósnak kell viselnie. Ha a devizahiteles konstrukció lényeges elemei alapján arra hivatkozik valaki a bíróságon, hogy a szerződés jó erkölcsbe ütközik, uzsoraszerződés, vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul, esetleg színlelt szerződés, akkor erre vonatkozóan azt az állásponton foglalja el a jogegységi határozat, hogy emiatt a szerződés nem ütközik jogszabályba.
hvg.hu: Miként vezették le a Kúrián, hogy az adóst terhelő kockázat – ami a törlesztőrészleteket egekbe emelkedésekor be is következett – nem ütközik jó erkölcsbe?
W. Gy.: Az érvénytelenségi okoknak a szerződés megkötésekor kell fennállniuk. Az utóbb bekövetkezett változások – márpedig itt elsősorban az árfolyamváltozás miatt van probléma – az érvénytelenség körében nem értékelhetők. Ugyanis, amikor valaki azt mondja, hogy ezek a szerződések jó erkölcsbe ütköznek, akkor arra gondol, hogy most ütköznek bele, mert így eltolódtak a szerződéses terhek. Lehet azt mondani, hogy köznapi szóhasználatban erkölcstelen, de a jog fogalmai szerint a szerződés megkötésekor kellett volna jó erkölcsbe ütközniük.
hvg.hu: Mit jelent a jog fogalmai szerint a jó erkölcsbe ütközés?
W. Gy.: Ebben több évtizedes tapasztalata van a bíróságoknak, hiszen már a régi magánjogunk is ismerte ezt a fogalmat. A jó erkölcsbe ütközés azt jelenti, hogy a szerződés kikötései a szerződés megkötésének időpontjában a társadalmi értékítélet szerint elítélendőek. Kérdem én, 2001 és 2008 között – amikor ezeket a szerződéseket megkötötték – ki ítélte el ezeket a szerződéseket? Akik felvették, nagyon örültek neki, úgyszintén a bankok, hogy hitelezhettek, illetve a politika is örült neki, hogy fejlődik a gazdaság. Ugyanezért nem lehet uzsorás szerződésnek sem tekinteni ezeket: a jog azt tekinti uzsorának, ha valaki a másik ember gazdaságilag szorult helyzetét a saját előnyszerzésére használja ki, de a hitelt felvevők a szerződéskötéskor nem voltak szorult helyzetben. Ráadásul azért sem beszélhetünk uzsoráról, mert a bankok általános szerződési feltételek alkalmaztak, nem az adott állampolgárra írták a feltételeket. Azt egyetlen alsóbb fokú bíróság sem mondta ki soha, hogy a szerződések jó erkölcsbe ütköztek volna, vagy uzsorás szerződések lennének. Ezt azért kellett rögzíteni a jogegységi határozatban, hogy megkönnyítsük a bírák indokolását, ha erre vonatkozó keresetlevél kerül eléjük.
hvg.hu: Lehet, hogy akkoriban mindenki örült ennek a banki terméknek, de attól függetlenül, hogy az árfolyambomba csak 2008-ban robbant, a bank már a szerződés megkötésékor minden kockázatot az adósra terhelt.
D. P.: Ki gondolta a szerződés megkötésekor, hogy ez a kockázat be fog következni, és ilyen mértékű lesz?
hvg.hu: A bankok viszont úgy állították össze ezeket a szerződéseket, hogy a módosítási jogot csakis maguknak tartották fenn.
D. P.: Amikor a bírónak egy érvénytelenségi kérelemről kell a döntenie, akkor nem azt vizsgálja, hogy szerencsés vagy kevésbé szerencsés volt-e egy konstrukció. Ahogy a kollégiumvezető úr az imént megállapította, az érvénytelenség jogintézményének megvan a szerződéskori pillanathoz való kötöttsége. A Kúria 39 fős jogegységi tanácsa arra a többségi álláspontra helyezkedett, hogy a szerződés megkötésekor a kedvező kamatmértékért cserében kikötött árfolyamkockázat nem ütközött jogszabályba.
hvg.hu: A határozat úgy fogalmaz, hogy önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat nem ütközik jó erkölcsbe. Elképzelhető, hogy a bíróságok találnak olyan új szempontokat, amelyek alapján mégis megállapítják a jó erkölcsbe ütközést?
D. P.: Én arról tudok beszélni, hogy a jogegységi határozat miről szól. Az pedig leszögezi, hogy ebből az okból nem jogszabálysértő. Ebből következhet persze az is, hogy más okból kifolyólag akár lehet jogszabálysértő.
hvg.hu: Tavaly a polgári jogi kollégium megfogalmazott egy véleményt, mely szerint a bankok betartottak ugyan minden jogszabályt, de a kikötések egyoldalúsága alapján akár tisztességtelenek is lehettek ezek a szerződések.
W. Gy.: A 2/2012. PK számú vélemény az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozott. A mostani határozat magáról a szerződéses konstrukcióról beszél. Azt most nem mondtuk ki, hogy ez nem tisztességtelen, mert ezt még vizsgálja az Európai Unió Bírósága. De engedjék meg, hogy visszatérjék még az árfolyamkockázatra, amiről tájékoztattak a szerződéskötéskor a kockázatfeltáró nyilatkozatok. Az ügyfelek olyan dokumentumot írtak alá, ami tartalmazta: „a devizában megállapított törlesztőrészletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet”. Az benne van a jogegységi határozatunkban is, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás pontos mértékére. Annak idején lehetetlen volt megjósolni, hogy milyen mértékben erősödik/gyengül a forint. Idén júniusban leírta nekünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete – most azt megerősítette a Nemzeti Bank is –, hogy akkoriban a konvergenciavárakozások miatt a forint erősödésére számítottak, hiszen ki volt tűzve már az euróövezethez való csatlakozás dátuma is.
Ilyen szituáció – ahol az árfolyamváltozás utólag ennyire eltolta a szerződéses terheket – korábban soha nem merült fel. Korábban a kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perek úgy néztek ki, hogy valaki kölcsönadott 2 millió forintot, majd azzal szembesült, hogy nem kapja vissza, ezért bíróságra ment. Ilyenkor egyszerű volt az ítélkezés: a bíróság kimondta, hogy vissza kell adni a kölcsönt, és meg kell fizetni a megfelelő kamatot. Ilyen problematika, mint most, korábban nem volt, utoljára az 1920-as években volt kúriai gyakorlat ilyen témában.
hvg.hu: Összesen hány per van folyamatban?
W. Gy.: Közel 1500.
hvg.hu: Mit tapasztalnak, mennyi idő alatt zárul le egy ilyen per a bíróságon?
D. P.: Pontosan nem lehet megmondani, és nem lehet átlagot vonni. Ha 20-25 jogcímen támadják a szerződéseket, akkor egy bírónak mind a 20-25 jogcímet végig kell vennie, végig kell bizonyítania. Ha valaki egy jogcímre hivatkozik, akkor nagyon gyorsan elbírálható - akár egy tárgyalás alatt.
hvg.hu: Ha csak a bíróságon múlik ennek a társadalmi jelenségnek a kezelése, akkor évekig folyhatnak még ezek a perek?
D. P.: Valószínűleg igen.
hvg.hu: Hogyan születik egy ilyen jogegységi határozat? Átnézték az összes devizahiteles per anyagát, a bírósághoz érkezett keresetleveleket, kifogásokat?
D. P.: A devizaszerződéses ügyekben kevés jogerős ítélet született még. 130 ítéletet kaptunk az alsó fokú bíróságoktól novemberben, amikor a kollégiumvezető úr megkereste őket. Ezeket tekintette át a Kúria.
hvg.hu: Mi van, ha az eddig lezárt perek nem érintették a szerződések összes problémás részét, és azzal, hogy a jogegységi határozat kötelező a bíróságokra nézve, a Kúria elébe ment a problémáknak, kötelező erejénél fogva megkötötte a bírók kezét?
D. P.: A Kúria olyat nem mondott, hogy általában a szerződések nem semmisek. Hanem azt állapította meg, hogy abból az okból nem lehet semmis a szerződés, hogy az árfolyamkockázat az adósnál keletkezik. Számtalan más okból érvénytelen lehet, és számtalan konkrét szerződésnél ezernyi ok merülhet fel, amiért az érvénytelenség még megállapítható.
Mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy súlyos és tömeges jelenségről van szó. Ez a gazdasági és társadalmi probléma nem tegnap kezdődött, de az utóbbi időben jutott el a bíróságokra, az utóbbi években transzformálódott jogi dilemmává. A Kúria a probléma súlyánál fogva a kezdettől fogva figyelemmel kíséri a pereket, ugyanis láttuk, hogy a szerződések volumene nagyon nagy számú pert indukálhat. Azért született a kollégiumvezető által aláírt adatkérő levél, hogy legyünk tisztában azzal, mi történik a devizahiteles perekben. De már korábban is igyekeztünk minél több segítséget megadni az alsóbb bíróságoknak: így 2010-ben a polgári kollégium véleményben foglalkozott az érvénytelenség jogkövetkezményeivel, 2012-ben az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességéről/tisztességtelenségről született PK-vélemény. Önök is említették a nyári Kúria-döntést. A december 16-i jogegységi határozat nem zárt le minden kérdést. További adatokra lesz szükség a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatáról, amelyek alapján ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria.
hvg.hu: Az egyoldalú szerződésmódosítás izgatja a leginkább a devizahiteleseket. Mikor várható ebben kúriai döntés?
D. P.: Miután az Európai Unió Bíróság a tavaly januárban feltett kérdésünket márciusban fogja megválaszolni, a jogegységi ülést ezt követően fogjuk összehívni.
hvg.hu: Miért volt szükség arra, hogy az EU Bíróságához forduljanak?
D. P.: Ezt eldöntheti a végzés elolvasásával, vagy azt a tanácselnök asszonyt kell megkérdezni, aki az EU Bíróságához fordult. A Kúriának, mint végsőfokú bíróságnak kötelessége a luxembourgi bírósághoz fordulnia, ha kétsége merül föl egy uniós jogszabály tartalmát illetően. Az eljáró tanács nagy valószínűséggel ennek a feltételnek a meglétét észlelte, és ezért függesztette fel az eljárását. Hozzá kell tennem, hogy a Kúria gyorsított eljárást kért Luxembourgtól, a kérésünket nem teljesítették, ezért állhatott elő az a helyzet, hogy csak jövő márciusban várható döntés.
hvg.hu: Volt önökön nyomás, hogy minél hamarabb készítsék el a jogegységi határozatot?
D. P.: Ha a Kúria észleli, hogy egy pertípusban van olyan kérdés, amiben segítheti az alsó fokú bírókat, akkor a Kúria dönt. Éppen ezért a jogegységi határozat legnagyobb hozadéka, hogy azon bírók számára, akik azzal küzdenek, hogy 20-25 pontban megfogalmazott keresetlevelek alapján kell állást foglalniuk egy-egy ügyben, most néhány kérdésben könnyebb az ügy lezárása. Hiszen nem kell végigkondulniuk az ítélet indoklásában mindent, néhány kérdéskörben mondhatják azt, hogy a Kúria 6/2013-as PJE határozata – ami rájuk nézve kötelező – erre és erre a konklúzióra jutott.
W. Gy.: Ezek a keresetlevelek a magyar polgári törvénykönyvben található összes érvénytelenségi okot fölsorolják. A bírók minden egyes ügyben hosszan, oldalakon keresztül cáfolták ezeket az okokat. Ezentúl elég lesz azt az egy mondatot leírni, hogy a Kúria ezt kötelező erővel eldöntötte.
hvg.hu: Tavaly hónapokig dolgozott a Kúria a devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos probléma véleményezésén. Most három hét alatt összeállították a jogegységi határozatot – azután, hogy az igazságügyi miniszterrel is konzultáltak.
W. Gy.: Nagyon egyszerű erre a válasz: nem most találkoztunk először a problémával. Mint önök is említették, a Kúria már többször foglalkozott ezzel a kérdéskörrel. A három hét a jogegységi indítvány megtételétől a határozat meghozataláig telt el, de előtte is zajlott a munka. November 4-én kértem be 15-i határidővel az ítéleteket. Az ítéletek folyamatosan érkeztek, és folyamatosan elemeztük azokat. Amikor november 21-én a Szegedi Ítélőtáblán ülést tartottunk, már kész volt ez az elemzés. A szegedi ülésen lefolytatott vita eredményeként született meg a döntés, hogy valóban szükség van jogegységi határozat meghozatalára.
hvg.hu: A Kúria júliusban egy konkrét ügyben érvényessé nyilvánított egy szerződést, és a felek között elszámolásra elrendelte az eljárás folytatását. Hogyan lehetséges, hogy az elsőfokú bíróság nemrég ismét kimondta a szerződés semmisségét?
W. Gy.: Abban az ügyben a Kúria kimondta, hogy a szerződés érvénytelen, kiküszöbölte az érvénytelenségi okot, majd a szerződést érvényessé nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy az árfolyamrésnél az időközbeni módosulás kiesett, és maradt az eredeti, a szerződéskori egy százalékos árfolyamrés. Ennek fényében kellett volna átszámolni a feleknek a teljesítéseit. A felperes azonban a folytatódó eljárásban módosította a keresetét, és azt mondta, nem kér elszámolást, csak megállapításra tartotta fenn a keresetét. Ezt követően mondta azt az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés érvénytelen, holott ezt a kérdést a Kúria már eldöntötte.
hvg.hu: Megteheti ezt a Kúria döntése után egy alsóbb fokú bíróság?
W. Gy.: Nem.
hvg.hu: Szabálytalanul járt el a bíró?
W. Gy.: Ezért van a jogorvoslat lehetősége: ez egy elsőfokú, nem jogerős döntés volt.
hvg.hu: Megtörténhet-e, hogy ugyanígy figyelmen kívül hagyják a mostani jogegységi határozatot?
D. P.: Mondjon egy olyan példát az elmúlt 23 évben, amikor egy jogegységi határozatot szándékosan figyelmen kívül hagytak, vagy ellentétesen jártak el.
hvg.hu: Volt ilyen?
D. P.: Nem szokott előfordulni. A jogegységi döntésnek a formális kötelező erejétől eltekintve is tekintélye van.
hvg.hu: A hétfői közleményükben jelezték, hogy a bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy társadalmi mértékű változások következményeit orvosolja. Arra is utaltak, hogy a jogalkotónak – azaz a kormánynak, a parlamentnek – vannak még eszközei. Melyek lehetnek ezek?
D. P.: A jogegységi határozat hetes pontját az olvasók előszeretettel interpretálják úgy, ahogyan ön is megtette. A hetes pont azonban nem erről szól, hanem arról, hogy pontosan megállapítjuk, hogy mire alkalmas a bírói szerződésmódosítás eszköze. Ennek lényege az, hogy egy-egy konkrét szerződés esetében a bíróság a felek helyzetét, lényeges jogi érdekeit feltárva, a körülményváltozásoknak megfelelően módosítja a szerződést. Azonban, ha ilyen egyéni szerződésmódosítások tömegével történnek a bíróságokon, akkor ezt nyilvánvalóan mindig csak az adott perben szereplő szerződő felek konkrét körülményeinek a vizsgálata alapján, ehhez igazodva történhet.
Tehát ha ezekben a perekben az árfolyamváltozás folytán előállt helyzetet valamilyen módon rendezni kell, akkor rendkívül megnehezedik az egységes elbírálás biztosítása. Ezért van kedvezőbb helyzetben a jogalkotó, akit a Ptk. 226. szakasza felhatalmaz arra, hogy kivételes esetben akár jogszabállyal a szerződést hozzáigazítsa a megváltozott körülményekhez. Tulajdonképpen a hetes pont erre mutat rá, és nem tesz semmilyen javaslatot, mert a Kúriának nem feladata, hogy jogalkotási javaslatokat tegyen. A Kúria szívesen és készségesen ad szakmai véleményt már kialakult törvényjavaslatokról, ennél tovább nem léphet.
hvg.hu: Jogi értelemben milyen lehetőséget biztosít a Ptk. a jogalkotónak?
W. Gy.: Annyit mond, hogy jogszabály már megkötött szerződések tartalmát kivételesen érintheti, megváltoztathatja. Ez azt jelenti, hogy már megkötött szerződésnek meg lehet változtatni a feltételeit, de persze nem a szerződés megkötésére visszamenőleg, hanem csak a jogszabály meghozatalától. Például a végtörlesztésről vagy az árfolyamgátról szóló törvények ezen a paragrafuson alapultak. Azokban az esetekben a jogalkotó mérlegelt: azt mondta, hogy csak a lakáshitelesekre vonatkozhat a változás, azokra nem, akik fogyasztási kölcsönt vettek fel. Tehát, ha a jogalkotó így mérlegelt, akkor egy bíró egy eseti ügyben nem mondhatja azt, hogy fogyasztási kölcsönnél is megváltoztatja a szerződés feltételeit. A legmagasabb szintű mérlegelés a jogalkotót illeti meg.
hvg.hu: A jogegységi határozatot ezért is értékelték többen úgy a napokban, hogy visszadobták a labdát a kormánynak.
D. P.: Labdadobálásról szó sincs.
hvg.hu: Akkor fogalmazzunk úgy, hogy a döntést visszautalták...
D. P.: Nem utaltunk vissza semmilyen döntést, elmondtuk a jogegységi határozat hetes pontjában, hogy mire alkalmas a bírói szerződésmódosítás, és mire nem. A jogegységi határozat egyedüli célja, hogy segítse a bíróságok működését. Ez tette szükségessé a jogegységi határozat meghozatalát, és nem más.
hvg.hu: Látva a társadalmi feszültségeket devizahitel-ügyben a jogegységi döntés után érték-e önöket vagy más bírókat inzultusok?
D. P.: Nem tapasztaltunk ilyet.