Itthon Csikász Brigitta 2013. december. 19. 18:35

"Nagy általánosságban a három gyerek a kívánatos" – életvezetési útmutató miskolci rendőröktől

Sértő, szakmaiatlan, a valós mélyszegénységben élők helyzetét nem ismerő az a rendőrségi tananyag, amelyet a napokban tettek ki a testület internetes oldalára, állítja az Autonómia Alapítvány jogvédő szervezet munkatársa, aki szerint a borsodi rendőrök által kiadott életvezetési útmutató valamit nagyon félreérthetett.

„A kenyérkosarat szalvétával béleljük úgy ki, hogy le is tudjuk takarni. A vizes kancsót is fedjük le és mindig friss vizet öntsünk bele! Szalvétáról és sószóróról se felejtkezzünk meg!” – ez és ehhez hasonló tanácsok szerepelnek abban az Életvezetési útmutató elnevezésű tananyagban, melyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság tett közzé nemrég a honlapján, és amelynek állítólagos célja a mélyszegénységben élők mindennapjainak megértése és helyzetük javítása. A kiadvány egyike a "Nehéz út" településbiztonsági programban megjelent tananyagoknak.

Az anyagot a borsodi szakiskoláknak, általános és középiskoláknak, valamint az összes rendőr-főkapitányságnak megküldték. Olyanoknak szól, akiknek támogató feladataik lehetnek a halmozottan hátrányos helyzetűek ellátásában. Mint írják, a dokumentum azt követően készült el, hogy a főkapitányság felmérte azokat a feladatokat, amelyekkel az állampolgárok biztonsága, a közrend és közbiztonság javítható. A dokumentum fejezetekre tagolódik, és a gazdálkodás, a háztartás, az életvezetés és a népegészségügy témaköreit tartalmazza. A kiadvány elméleti ismereteket és gyakorló feladatokat ismertet. Az anyagot a megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztálya. valamint a bűnmegelőzési alapítvány munkatársai jegyzik, a tematikát egy ide vonatkozó szakiskolai OKJ-s képzés alapján a Diósgyőr-Vasgyár Szakközépiskola és Szakiskola (Miskolc) pedagógusai, illetve a népegészségügyi részt e témában képzett szakember állították össze.

Az életvezetési sillabuszt Dudás Péter alezredes, a bűnmegelőzési osztály vezetője ajánlja a felhasználók figyelmébe, aki a 3h-sok („halmozottan hátrányos helyzetűek”) világából is közöl kedvcsinálóként, ahogy írja, "néhány morzsát". Például, hogy „lakóházaikon esetenként a nyílászárók sem zárhatóak, vagy nincsenek, de a parabola antenna jelenléte tükrözi speciális élethelyzetüket. Egyszerre van jelen a mentális probléma és a jogos kulturális igény. A mélyszegénység jelenléte vizuálisan is érzékelhető, viszont szemmel látható a szenvedélybetegségek állandó jelenléte, az alkoholos állapot, fiataltól az időskorig, szinte minden családtagra kiterjedő dohányzás." MIndez, már a tankönyv elején, igen erős előítéleteknek enged teret.

Gyermekek Bódvalenkén
Stiller Ákos

A gazdálkodástól a háztartási ismeretekig

A gazdálkodási ismereteken belül felhívják a tananyag készítői a figyelmet a megtakarítások és a befektetések fontosságára. A könnyebb boldogulás érdekében megismertetik a bevétellel és kiadásokkal való egyensúlyteremtés módszereit, így, hogy a boltban hogyan érdemes vásárolni, milyen termékeket kell keresni kerülve a lejárt szavatosságú élelmiszereket. A bérrel és juttatásokkal való gazdálkodás mellett olyan „trükköt” is tanítanak, mint például a két pénztárcás módszer: a szükséges és alkalmi kiadásokra szánt összeg felhasználása elkülönítve. A tananyag kiokosít a hitellel és a kölcsönnel kapcsolatos tudnivalókról is.  

Az életvezetési ismeretekben az egészséges életmód és a családtervezés mellett hangsúlyozzák a szenvedélybetegségek – drog, alkohol, játékgép, mobiltelefon – káros hatásait, és hogy mit kell tenni a függőség leküzdésére, valamint az otthonteremtés fontosságát, a lakókörnyezet tisztántartásának fontosságát és elmagyarázza azt is, mi a teendő betegség esetén. Hasznos tanácsokat adnak arra, hogy higiénés okokból hogyan haladva érdemes a lakás takarítását elvégezni, és részletesen kifejtik még azt is, hogy mely kártevők – így hangyák, csótányok, ruhamolyok – a háztartás ellenségei, s hogy kell megszabadulni tőlük.

A népegészségtanról szóló részt meglepő módon a szöveg az egészségtudomány funkcióival, a népegészségtan történetével, majd az uniós és a hazai népegészségügyi programmal kezdi. Csak ezután, a hazai népegészségügyi hálózat bemutatásán keresztül jutunk el a praktikus ismeretekig, a fertőző és nem fertőző betegségek típusaiig és azok kezeléséig.

A háztartási ismeretek keretében többek között bemutatják, mi van egy jól felszerelt konyhában, mi az ételhigiénia, mik az ételkészítés alaplépései, hogyan kell teríteni és helyesen viselkedni az asztalnál, és hogyan kell kezelni a háztartási hulladékot. Emellett táplálkozási ismeretekről is olvashatunk.

„Az apa kora biológiai szempontból nem jelentős”

A füzet meglehetősen furcsán értelmezi azt a szerepet, amit felvállal. Nem egyszerű eldönteni, hogy szimplán bugyuta, kioktató vagy egyenesen a méltóságot sértő a szöveg bizonyos passzusainál. De lehet, hogy egyszerre mind a három kritériumot teljesíti. „Hány gyermek legyen egy családban? A kérdésre nem lehet egy konkrét számmal válaszolni”, írják például a családalapításról. „A gyermekek számát a család körülményei határozzák meg. Nagy általánosságban a három gyermek a kívánatos. Családtervezéshez tartozik a születések idejének kijelölése is. Kívánatos lenne, ha az első szülés az anya 25 éves kora körül következne be. Az apa kora biológia szempontból nem jelentős.”

A megélhetésről szóló részben pedig ez áll: „Jobb a helyzet, ha a családban több felnőtt dolgozik. Ha a családi kasszát egy fizetésre alapozzuk, az mindig nagyobb kockázatot jelent. Hasznos cél lehet úgy szervezni a pénzügyeinket, hogy növeljük a biztos jövedelemforrások arányát.” Konkrét javaslatuk, hogy „találjuk meg, melyek a „költséges szokásaink”. Lehet, hogy ahelyett, hogy uzsonnát készítenénk magunknak, a vállalati büfében vesszük meg a kész szendvicset két vekni kenyér áráért? Lehet, hogy az a kis rendszeres kávézgatás az ismerőseinkkel csapolja meg a pénztárcánkat? Ha dohányzunk, számoljuk ki, egy hónapra ez mennyi pénzt visz el.”

Különös nyelvezet

A háztartástani javaslatok hangneme is hasonló: „A konyhában elkészíthetjük az ételeket, tárolhatjuk az élelmiszereket, elvégezhetjük a mosást, szárítást, vasalást, a varrást, a tisztogatást, elhelyezhetjük a háztartási gépeket.” Azzal kapcsolatban, hogy az érintettek körében milyen komoly életvezetési problémák lehetnek, a szöveg nem kertel, még ha magával a megfogalmazással hadilábon áll is: „Egyszerre van jelen a mentális probléma és a jogos kulturális igény. A mélyszegénység jelenléte vizuálisan is érzékelhető, viszont szemmel látható a szenvedélybetegségek állandó jelenléte, az alkoholos állapot, fiataltól az időskorig, szinte minden családtagra kiterjedő dohányzás. Érzékelhető, hogy a bűncselekmények megelőzését a gyökereknél a szociális, mentális problémák kezelésénél kell kezdeni… a helyes életvitel, a nevelés, a foglalkoztatás tartást ad és csökkentheti a bűnözői életmód, a bűnelkövetővé válás kialakulását.”

Az életvezetési hibák pedig a leírás szerint természetesen szoros összefüggésben vannak a család költségvetésével: „Gondoljunk arra, hogy az alkoholra fordított kiadások milyen mértékben terhelik meg a család költségvetését. Mindig legyen szem előtt, hogy az alkohol nagyon drága és az arra fordított összegek gyerekeinktől veszi el a pénzt. Ráadásul az alkohol nem old meg semmit, az csak egyfajta menekülés a mindennapok problémái elől, de a problémát magát nem oldja meg. Mutassunk jó példát gyermekeinknek, osszuk be pénzünket a család szükségleteinek megfelelően és soha ne mutatkozzunk előttük alkoholos befolyásoltsággal.”

A konkrét célcsoportnak szóló, egyfajta erkölcstan-tankönyvnek is felfogható életvezetési tanácsadó a Bibliát is felhozza helyes iránytűnek: „A népegészségtan gyökereit vizsgálva vissza kell nyúlnunk a Bibliához és Hippokratész tanaihoz. Már a Bibliában is megtalálhatók voltak olyan fontos tudnivalók, melyek az egészséget jó irányba befolyásolták. Olvashatunk a Bibliában a helyes táplálkozásról, tisztálkodásról, arról, hogyan kell a különböző betegségben szenvedőket elkülöníteni. Hippokratész pedig a levegőnek, a földnek és a víznek az egészségre gyakorolt hatásai figyelte meg már i.e. V.-VI. században.” (sic!)

Megkérdeztük a kiadvánnyal kapcsolatban a BAZ-megyei Rendőr-főkapitányságot, hogy milyen minta alapján, mennyi pénzből és milyen forrásból készítették el a dokumentumot. Mihelyt megkapjuk a választ, rögtön közöljük. Egyelőre az sem világos, mennyi ideig dolgozhattak a 130 oldalas füzeten, azon ugyanis az áll, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium céltámogatásával készült, ám az az "elmúltnyolcévben" létezett csak. Az utolsó oldalból pedig kiderül, a kiadvány a TVK Nyrt. támogatásával készült.

Stiller Ákos

A szegények sem egyformák

„Akik írták, azok nem voltak még halmozottan hátrányos, mélyszegénységben élők között, nem jártak terepen” – közölte a hvg.hu-val Lukács György, az Autonómia Alapítvány munkatársa, akinek megmutattuk az útmutatót. Úgy vélte, azzal sincsenek tisztában a program készítői, hogy a hátrányos helyzetűek sem egyformák, hanem a vállalhatatlan körülmények közt tengődő családok mellett akadnak olyanok is, akik a szegénység ellenére igyekeznek tisztán tartani otthonukat.

Paternalista, abszolutista, feudalista a tananyag Lukács György szerint, amely arról szól, hogy a helyi középosztály mit tegyen a helyi szegényekkel. „Nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetűekkel foglalkozók kezébe szánják az útmutatót, de az, aki nem szociális munkás, nem ezen a területen dolgozó szakember, az ettől még nem fogja megérteni a mélyszegénységben lévők problémáját, és nem is tud majd velük mit kezdeni.” A program munkatársa hangsúlyozta, a tananyag készítői azt sugallják, ők tudják, hogy kell segíteni a szegényeken, köztük a cigányokon, és ezt kell tűzön-vízen át keresztülvinni.

Kicsivel többől, mint a bangladesi átlag

„Egy tavaly és idén végzett kutatásunk eredménye szerint egy helyi család durván havi 115 ezer forinttal gazdálkodhat, ami egy főre vetítve kevesebb, mint húszezer forint, és ez független attól, hogy cigányokról van-e szó, vagy sem.” Hangsúlyozta, a nemzetközi felmérésekkel összehasonlítva ez azt jelenti, hogy a magyarországi mélyszegénységben lévőknek napi 3-4 dollárból kell megélniük, ami kicsivel magasabb, mint a bangladesi átlag.

Lukács György szerint a Start munkaprogram javított valamicskét a halmozottan hátrányos helyzetű emberek megélhetési gondjain. „Ezek az emberek havi bevételük negyven százalékát költik élelmiszerre. Dohányra és italra pénzük mintegy tíz százalékát költik, illetve a rendelkezésükre álló összeg húsz-harminc százalékából törlesztik kölcsöneiket, hiteleiket. Télen a fűtés a havi bevétel körülbelül harminc százalékát viszi el, és a háztartások a hónap első felében pénzük nagy részét már el is költik.” A mélyszegénységben élők körülbelül tíz százaléka került olyan adósságspirálba, ami miatt árverezik otthonukat, igaz azok eladhatatlanok – szerepel a kutatások megállapításai között.

Az alkohollal kapcsolatos kiadások a középosztálybelieknél többet tesznek ki ennél – hangsúlyozta az Autonómia Alapítvány munkatársa. Egyébként meg az alkoholizmus megszüntetése addiktológiai módszereket igényel, és attól, hogy valaki elmondja egy alkoholistának, milyen sok haszna van annak, ha leszokik, attól még semmi nem történik – jegyezte meg Lukács György. Hangsúlyozta: „ez egy szakma, amit nem lehet egy-két mondattal elintézni”.

A szakember közölte azt is, hogy furcsa az állam hozzáállása az uzsorakölcsönökhöz. „Megpróbálják jogszabályokkal rendezni a helyzetet, ugyanakkor ami ott helyben elérhető, az az uzsorakölcsön.” Az alapítvány kutatásai szerint a mélyszegénységben élők egyharmada szorul arra, hogy a hó vége felé kölcsönkérjen. Ennek összege egy éve 20-22 ezer forint volt, míg most – a Start munkaprogram révén – lecsökkent 12-15 ezer forintra – osztotta meg a javulást Lukács György. „Sokat jelentett a játékgépek betiltása” – tette hozzá –, „így a kormánynak ezzel a lépésével teljesen egyetértek. Jelentősen elvitték ugyanis a háztartások bevételeit. Igaz, a függőségi viszonyban a félkarúrablók helyét átvette a cigi, de ez kisebb kiadást jelent.”

Az Autonómia Alapítvány munkatársa mindezek mellett értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy miért a rendőrség kéri fel a szociális munkásokat a halmozottan hátrányos helyzetűekkel való foglalkozásra, hiszen az nem a testület feladata. „A szerencsés az volna, ha a szociális ellátórendszer munkatársai és a rendőrök tréningeken, beszélgetéseken adnák át egymásnak a tapasztalataikat” – hangsúlyozta Lukács György.

„Ugyan, ki fog röhögni!”

Szintén a szociális és nem rendőri feladat részt emelte ki a hvg.hu-nak egy kábítószeres ügyek, rablások felderítésén dolgozó volt fővárosi nyomozó a hvg.hu-nak az Életvezetési útmutatóval kapcsolatban. „Nem értem, mit akarnak vele, azon túl, hogy képzési anyagnak szánták. Aki olyan szegénységben él, hogy a napi betevő falatját alig tudja előteremteni, annak nem az lesz a legfontosabb, hogyan van megterítve az asztal, illetve hogy a kenyértartóban lévő kenyérszeleteken alul és felül is legyen szalvéta, de azt is hiába magyaráznám neki havi költségvetése tervezésekor, hogy mennyit spórolhat azon, ha nem vesz alkoholt. Ugyan, ki fog röhögni!” – mondta a volt rendőr.

Országosan alkalmazzák a tananyagot (képünk Esztergomban készült)
Fülöp Máté

Hangsúlyozta, tényleg nem érti, hogy ebbe a programba miként keveredik bele a testület, amelynek tagjai nem szociális munkások, és nem védőnők. „Ezen a nyelven, ilyen módon, biztosan nem tudnak segíteni a halmozottan hátrányos helyzetű embereken” – fogalmazta meg véleményét.

Egy 2012-es ombudsmani jelentés a „Nehéz út” településbiztonsági program egy korábbi kiadványát, a 2009-es uzsoranaptárat már kritizálta. A naptár a „veszélyeztetett írni, olvasni nehezen tudó potenciális sértetti körnek az uzsorakölcsön következményeit” kívánta képregény formájában feldolgozni. "A naptár egyes képei ugyanakkor figyelemfelhívás helyett sokkal inkább az uzsora áldozataival szembeni előítéleteket erősítették. Az uzsora felvételére kényszerülőket úgy állították be, mintha luxuscikkekre (aranylánc, plazma-televízió) illetve a mindennapi életvitelhez nem szükséges élvezeti cikkekre vennék fel a kölcsönt." – állt az ombudsmani jelentésben.

BAZ megyei bűnügyi adatok és gazdasági mutatók

A megyében közel 28 ezer nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú él csaknem 14 ezer családban. Az elmúlt évben, megyénkben több fiatalkorú került szembe a törvénnyel, mint az 1,8 millió lakosú fővárosban (1294-en, szemben a budapesti 838-cal). A százezer lakosra jutó bűnelkövetők száma az országban itt az egyik legmagasabb (1474,2). A körülbelül 17 000 hazai szabadságvesztésre elítélt elkövetőnek több mint negyede Észak-Magyarországról származik.
A régió és ezen belül a kistérségekben élők többségének humán-fejlettség indexe aggasztóan alacsony – írja a rendőrség.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a főbb gazdasági, foglalkoztatási mutatók tekintetében hosszabb ideje a megyék rangsorában az utolsók között van. A gazdasági teljesítményt átfogóan jellemző GDP értékéből 2010-ben az ország egészének 4,3 százalékát tette ki a megye részesedése, ami az előző évtized közepétől csökkenő tendenciát mutat.

Hirdetés