Magyarország 2013 végére végletesen megtépázott, gazdaságilag labilis, szociálisan meggyalázott, erkölcsileg elbizonytalanodott, külpolitikailag elszigetelt országgá vált - összegezte véleményét Gyurcsány Ferenc csütörtöki évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke azt mondta: ennek oka nem az emberek kisszerűsége, hanem a hatalom embertelensége, ámokfutása. Hozzátette, míg az ország lecsúszik, kiépült "Orbán Viktor maffiaállama".

A gazdaságról azt mondta, a nemzeti jövedelem a 7-8, a fogyasztás a 10-11, a beruházások szintje a 14-15 évvel ezelőtti szinten lesz jövőre. Négymillióan szegények, másfél millióan mélyszegénységben élnek - hangoztatta, sürgetve a hajléktalanok "üldözésének" megszüntetését, a rokkantak méltóságának helyreállítását és a cigányság kirekesztésének megszüntetését.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az erkölcsi elbizonytalanodás jele a DK-elnök szerint, hogy soha ilyen sokan nem féltek kimondani a véleményüket. Példaként hozta, hogy az egykori trafikosok, állami földet használók után a takarékszövetkezetek tagjai is eltűrik, amit velük tesz a kormány. Gyurcsány Ferenc csavaros eszű disznóságnak minősítette, hogy a kormány néhány hónappal az államosítás után eladni készül a TakarékBankban meglévő állami részesedést. Szerinte ez bárhol máshol őrült felháborodáshoz vezetne.

Az ország elszigetelődését Gyurcsány Ferenc azzal támasztotta alá, hogy ebben a ciklusban példátlanul kevés befolyásos nyugati politikus látogatott Magyarországra, amit szégyennek nevezett. A DK mindezek miatt engesztelhetetlenül küzd a jelenlegi rendszer bukásáért - mondta. Kitért arra, hogy április 6-ai parlamenti választásra készülnek, "bátor és szókimondó" kampányukat február 15-én egy kongresszussal kezdik.

Nem sok pénzt, hanem több nyugalmat és az emberi méltóság tiszteletben tartását ígérik, valamint azt, hogy nem fogják barátaik, politikai hátországuk érdekében újraosztani az ország javait - jelentette ki.

Az MTI kérdésére arról is beszélt, bár optimizmus uralkodik a DK-ban, biztosra veszik parlamentbe jutásukat - amiben szerinte ma már senki sem kételkedik -, úgy látják, az ellenzéki győzelemhez teljes összefogás kell, különben a baloldal alig nyer egyéni választókerületeket, pártja pedig egyet sem fog.

Egy másik kérdésre azt mondta, a Medián adatai szerint a DK és az Együtt-PM szövetség támogatottsága között nincs érdemi különbség, a szocialista párté pedig nagyjából háromszor akkora. Ebből kiindulva az lenne arányos, ha az MSZP 60-70 körzetben állítana jelöltet, a másik két párt pedig a fennmaradó 35-40-ben körülbelül egyenlő arányban - mondta.

Jelezte azonban, hogy jelenleg nincsenek ilyen tárgyalások, és elismerte, hogy vannak számukra ennél kedvezőtlenebb közvélemény-kutatások is. Nem fontos, hogy a DK 10 vagy 15 képviselővel lesz ott a következő Országgyűlésben, fontosabb a baloldali győzelem - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hol hibáztak idén, elmondta: nem kellett volna engedniük, hogy az MSZP és az Együtt-PM hónapokig nélkülük tárgyaljon az ellenzéki összefogásról, mert ez azt a látszatot kelthette, hogy a DK beéri megalázó mellékszereppel. Ma úgy látja, az elejétől ott kellett volna lenniük, egyértelműsítve, hogy nem ők akarják megnevezni a miniszterelnök-jelöltet.

Gyurcsány Ferenc több kérdést is kapott a rezsicsökkentésről, arról, hogy megszüntetnék-e. Azt mondta, 2014-ben az árakat - akár gázról, kenyérről, dauervízről vagy mosogatószerről van szó - adottságnak kell tekinteni, a rezsicsökkentés politikája pedig előbb-utóbb önmagát fogja felszámolni, mert nem lehet a végtelenségig újabb és újabb 10 százalékokkal mérsékelni a közüzemi kiadásokat.

A közszolgáltatásoknál, ahol az államnak szabályozó feladata van, arra kell törekedni, hogy az árak a lehető legalacsonyabbak legyenek, de tartalmazzák az indokolt költségeket és a fejlesztéshez szükséges nyereséget - mondta. Hozzátette, a kormány egyetlen elemzést sem mutatott még be arról, hogy a rezsicsökkentés mértéke átlépte-e már a fenntarthatóság határát, pedig a folytatásról ez alapján kellene dönteni.

Azt is mondta, a legnagyobb mértékben a jómódúakat segítő rezsicsökkentésnél helyesebb lenne a szociális tarifa alkalmazása, vagyis hogy a fogyasztás nagysága alapján, sávosan határozzák meg az árakat, így kevesebbe kerüljön az első 50 kilowattóra áramfogyasztás, mint az a feletti.