Nehéz dolga volt Antall Józsefnek, mert "a politikáról leszoktatott" emberek sokáig nem fogták fel, hogy mit jelent a rendszerváltás – értékelte az 1990 és 1993 közötti miniszterelnök tevékenységét Orbán Viktor a volt kormányfő tiszteletére rendezett országgyűlési emlékülésen. Orbán úgy vélte, elődjét méltánytalanul támadták a szocialista és a liberális politikusok, szavait kiforgatták, lejáratni igyekeztek. Kövér László szerint Antall hitt abban, hogy a politika szereplői között egy minimális együttműködésnek lennie kell. A 20 évvel ezelőtt elhunyt miniszterelnökre emlékeztek a parlamentben.
Nehéz eldönteni, hogy egyféle gyászülésen vagy egy sikeres államférfi méltatásán vagyunk – jelentette ki Orbán Viktor pénteken a volt miniszterelnök, Antall József emlékére az Országház felsőházi termében tartott emlékülésen. A miniszterelnök szerint Antallal elkezdődött egy korszak, amely az új alaptörvény megalkotásával zárult le.
Antall József 1990 és 1993 között az MDF, a KDNP és a Független Kisgazdapárt koalíciója élén állt, hosszan tartó betegség után 1993. december 12-én hunyt el. (Az antalli örökségről, a volt kormányfő mai megítéléséről található összes – többek között az Orbán és Antall viszonyát felidéző – írásunkat itt találja.) A rendezvényt a Nemzeti Örökség Intézete, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Antall József Baráti Társaság szervezte, az eseményen részt vettek az Antall-kormány és a jelenlegi kormány tagjai, a közjogi méltóságok, így Áder János államfő is. A beszédek előtt levetítettek egy filmösszeállítást, amit a síremléknél szervezett megemlékezésen készítettek csütörtökön.
"Átutazni egy hűtőszekrényért Ausztriába"
Orbán Viktor szerint a választók azzal bízták meg az Antall-kormányt, hogy vezesse át a puha diktatúrából a demokráciába, miközben a kormányfő szerint az előző rendszer emberei "kitakarították a kincstárat", "csak adósságot hagytak hátra", az egyszerű polgárok pedig úgy vélték, olyan egyszerű a rendszerváltás, mint "átutazni egy hűtőszekrényért Ausztriába".
Visszatekintve ki lehet mondani – hangsúlyozta Orbán –, hogy a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József tevékenységének köszönhetően szilárdultak meg. A kormányfő szerint az előző rendszer szereplői csak romokat hagytak maguk után, így a volt kormányfőnek nehéz dolga volt. Szerinte a Varsói Szerződésből vagy a KGST-ből való kilépés az emberek számára akkor kisebb jelentőségűnek tűnt, mint egy benzináremelés (amely 1990-ben az országot megbénító taxisblokádhoz vezetett – a szerk.). Orbán úgy vélte, ez azzal is magyarázható, hogy az embereket 40 év alatt leszoktatták a politikáról, és arra tanították őket, hogy "legjobb nem kilógni a sorból", szürkének lenni. A rendszerváltoztatásnak a közgondolkodásnak is meg kellett történnie – vélte Orbán.
Szerint " konfliktusok kiélezésében érdekeltek" – külföldön és idehaza – akkoriba kiforgatták Antall szavait, és szélsőséges politikusként állították be – itt utalt arra, hogy a volt kormányfő azt mondta az 1990-es választások után, „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke akar lenni”. Orbán azt mondta, a szociális és liberális politikusok le akarták járatni, de ma már pozitívan ítélik meg a tevékenységét. A miniszterelnök szerint "életében gúnyolták", de ma már méltatják. Orbán azzal az ironikus megjegyzéssel zárta beszédét, hogy ezt a fordulatot tekintve arra lehet következtetni, hogy szerintük, "csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali. Látható, számunkra is van remény.”
"Keresztény Magyarországot akart"
Tudatosan keresztény, felelősen nemzeti és a demokrácia iránt elkötelezett politikát folytatott – mondta Antallról Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Felkészült, realista és lényeglátó politikus volt a házelnök szerint, akire nagy szükség volt miután az ország a rendszerváltással kilépett „a hazugság zsákutcájából”.
Kövér azt mondta, a volt miniszterelnök keresztény Magyarországot akart, majd felidézte, hogy Antall az euroatlanti integráció híveként 15 millió magyar miniszterelnöke akart lenni, mert Kövér szerint tudta, hogy erős nemzet nélkül nincs erős integráció. Kövér szerint a volt kormányfő hitt abban – "a politikai ellenfeleivel ellentétben" –, hogy a politika szereplői között egy minimális együttműködésnek lennie kell.
A házelnök szerint a történészek fognak majd távolságtartó értékelést végezni, mert Kövér szerint a politika szereplői erre most még nem képesek. Szerinte nem lehet tudni, hogy milyenné vált volna az ország, ha nem csak ilyen kevés idő adatott volna meg neki a „politikai cselekvésre”, de az a három év meghatározó volt az ország jövőjére vonatkozóan.
"Soha nem gondolta"
Antall József "a szabadság embere" volt, akinek sokan követték nyomdokait - így értékelte szerepét Bernhard Vogel volt német tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke. Boross Péter, az Antall-kabinet belügyminisztere, Antall utódja szerint: "ahol megjelent, a dolgok formát kaptak, egyéniségének kisugárzása és ereje rendet teremtett ott, ahol zűrzavar volt, kereszténydemokrata szellemiségű irányultsága egyértelművé vált". Szerinte az a meggyőződés vezette, hogy "eszményeink és elveink mellett tartsunk ki", majd Boros ezt ajánlotta a következő politikusnemzedéknek is.
Kónya Imre, az első MDF-frakció vezetője - aki ismertette Antall József feljegyzéseit a betegségével összefüggésben - azt hangoztatta, hogy ha Antall életben marad, másképp alakul az elmúlt húsz év. A tanácskozás özvegy Antall Józsefné zárszavával fejeződött be, aki megrendítőnek nevezte a mai napot. A néhai kormányfő az őt ért méltatlan támadások miatt soha nem gondolta, hogy ilyen sokan elismerik majd szolgálatát
Antall József özvegye is felszólal ma a parlamentben
Antall nem tudott 800 ezer párttagot kire lecserélni
