Jövő évi választások, gyorsan elköltendő uniós pénz, ellátás nélküli munkanélküliek: minden egybevág ahhoz, hogy a téli közfoglalkoztatási programot 24 milliárdos képzési projekttel stafírozzák ki, melyből az adóssággal küszködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is némileg megtámasztható. Arról, hogy mit jelenthet az alapkompetencia-képzés, a legtöbb embernek most a napocska, a felhő és a hópihe jut eszébe. A hvg.hu utánajárt, hogy mi van még ezen kívül az extra költségvetésű képzési program hátterében.
„Már egy hete el kellett volna indulni a tanfolyamoknak, de máig semmit sem tudtunk róla: mit, milyen könyvből, hol, kiknek, mekkora csoportban kellene majd tanítanunk” – mondta a hvg.hu-nak múlt héten az egyik kőbányai iskola tanára, aki úgy tudta, a helyi pedagógusoknak kizárólag a 7-8. osztályt pótló felzárkóztató tanfolyamok lennének a feladatuk a kormány által meghirdetett téli közfoglalkoztatási programban. „Sem tankönyveket, sem instrukciókat nem kaptunk a közmunkások tanítására.” Mint mondta, a képzéseket tartó tanárok önként vállalkozhattak a munkára. Sokan azért vállalták el, mert attól tartottak, úgyis kijelölnek majd embereket, ha nem lesz önként jelentkező.
A szakmai és alapkompetencia-képzéseket szervező Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) honlapjára azóta (december 11-én, a cikk megjelenése napján) felkerült, hogy mi lehet a 7. és 8. osztályos felzárkóztató tanfolyam képzési menete. (Lásd erről Belső értékek felismerése című keretes írásunk.) Emellett megtudható az is, hogy mit jelent az alapkompetencia-oktatás, melyet a rendszeres munkából régen kiesett közfoglalkoztatottaknak vezényelne a TKKI. Ez utóbbi képzésnek az egyik tesztjét osztotta meg a Facebookon múlt pénteken Jakab Péter, a Jobbik miskolci önkormányzati képviselője. A jelentkezőknek többek között napot, felhőt, hópelyhet kell rajzolniuk, és megadott szavakat kellett egy rövid szövegben megtalálniuk, de még a nevük és adataik leírásáért is tíz pontot kaptak.
50 ezer kompetens
„A téli közfoglalkoztatásban részt vevő kétszázezer embernek nagyjából fele decembertől március végéig képzésben vesz részt, 20 ezren szakirányú OKJ-s képzést, 29 ezren betanító jellegű képzést, 48 ezren készségfejlesztést kapnak. Körülbelül négyezren pedig – akiknek nincs meg a nyolc általánosuk – felzárkóztató képzést, ismertette pénteken Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az egy héttel korábban indult „közmunkás” képzési program kereteit.
Feltehetően minden idők leggyorsabb indítású képzési programjáról van szó: máskor hosszú időn át terveznek egy ekkora költségvetésű projektet, ebben az esetben viszont két hónap telt el aközött, hogy a kormány átirányította a szükséges uniós forrást, és belevágtak 50 ezer érintett (azok, akik alapkompetencia- és felzárkóztató képzésben részesülnek) oktatásába. A kormány szeptember végén emelte meg az Újra tanulok kiemelt program keretét 24 milliárd forinttal (ami több mint fele az eddig szakmai továbbképzésre szánt keretnek), hogy jusson az alapkompetencia-fejlesztésre, valamint a 7-8. osztály gyorsított elvégzésére.
Belső értékek felismerése |
A TKKI honlapjára kikerült dokumentum szerint az első tréningeken nem várnak kézzel fogható eredményeket a résztvevőktől, hanem, hogy „képessé váljanak önmaguk és csoporttársaik belső értékeinek felismerésére”, vagy „bizalomérzet kialakítására, együttműködés elősegítésére, mélyüljön a felelősségtudata”. A tanfolyam öt szakaszából csak a második szól hagyományos, iskolákban tanított ismeretek átadásáról: az „Alapozó/megújító fejlesztés” során elvárják, hogy képes legyen olvashatóan írni, folyékonyan olvasni, számológép segítségével számolni, ismerje az alapvető mértékegységeket. Részben az ekkor tanultak alkalmazásáról szól a harmadik, „Tanulási készségek fejlesztése” című szakasz. A képzés utolsó két szakasza a helyes életvitelt hivatott megtanítani: az „Életviteli kompetenciák fejlesztése” és a „Mentálhigiéniás fejlesztés” során elvárás például, hogy a résztvevő „képes legyen a reális gondolkodásra”, „toleráns legyen mások nézeteivel szemben, erőszak nélkül képes legyen konfliktusokat kezelni”, sőt, „képes legyen felismerni különböző lelki eredetű megbetegedéseket és azok kezelési lehetőségeit”. Szintén itt sajátíthatják el az egyszerűbb dokumentumok, például önéletrajz kiállítását. |
Rosszul mértek
Az, hogy a közfoglalkoztatottak közül ki, milyen – alapkompetencia, szakmai vagy informatikai – képzésre menjen, a munkaügyi központok felmérései, valamint a helyi munkaerő-piaci igények alapján választották ki. Ez szakmailag teljesen indokolt és elfogadható, más kérdés, hogy ez, a tapasztalatok alapján nem minden esetben sikerült. Így fordulhatott elő, hogy rossz eszközzel, rosszul mértek alapkészségeket, és olyanokkal is kitöltették a nagy visszhangot kiváltó tesztet, akiknek nem kellett volna – mondta a hvg.hu-nak Rákosi Szilvia, a Felnőttképzési Figyelő (FeFi) online szakmai hírportál szakértője, aki azt is elmondta, hogy a hozzá eljutott visszajelzések alapján elég sok olyan esetről hall, ami az előkészítetlenséget igazolja. "Látszik, hogy nagyon gyorsan kellett megszervezni a képzéseket, és biztosítani hozzá a személyi és tárgyi feltételeket" – tette hozzá.
Ez utóbbi olyannyira igaz, hogy míg egy októberi kormányhatározat szerint a nemzetgazdasági miniszter a Türr István Képző és Kutató Intézetet (TKKI) jelölte ki a téli közfoglalkoztatás keretében megvalósítandó alapkompetencia-fejlesztő képzések lebonyolítására, egy héttel az indulást követően – múlt szombaton – kapta meg a jogszabályi felhatalmazást az állami iskolákat felügyelő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, hogy nyújtson segítséget mind az alapkompetencia, mind pedig a 7–8. osztályos felzárkóztató képzések feltételeinek a biztosításában. (Vagyis a törvényi háttér megteremtése már a tanfolyamok elindulása után történt meg. ) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a TKKI fizet a Kliknek, miután az rendelkezésre bocsátja a pedagógusokat és a szükséges eszközöket.
Mindenki megelégedése
Egy neve elhallgatását kérő oktatási szakértő szerint a téli közfoglalkoztatási program képzési részében több minden találkozik. Egy: gyorsan kell elkölteni az idén véget érő uniós ciklusból még felhasználható pénzeket. Kettő: a Klik jelentős belső és külső adósságot halmozott fel, és egy ilyen programban való részvétel jól jön a bevételei szempontjából. Három: a négy hónapos programban télvíz idején megélhetéshez jutnak a hátrányos helyzetűek, ami közvetlenül a választások előtt nyilvánvaló politikai célokat is szolgál.
„Ez így voltaképpen egy segély – mondta egy másik oktatási szakértő. – Annak lehet egyedül örülni, hogy három-öt hónapig, télvíz idején az érintettek valamennyi pénzhez jutnak. De ezek az emberek már a hátuk közepére sem kívánják a sok képzést, annyit végeztek, munkájuk meg még sincs. Sokkal jobb lenne, ha már végre továbblépnénk egyet, és ’nagyot ígérő, de keveset fogó’ programok helyett megnéznék, milyen projektek működnek kicsiben eredményesen, és azokat vinnék tovább jó gyakorlatként és dotálnák rendesen.”
A szakértő szerint akkor lenne évről évre pár száz ember – ami ugyanannyi családot jelent –, akinek megint volna piacképes munkája. Vagy működhetnének fenntartható módon azok a szociális szövetkezetek, melyek tudnának annyi terméket előállítani, hogy abból a benne dolgozók is jövedelemhez jussanak, és a szövetkezetek is ki tudjanak jönni legalább nullszaldóra. A helyi közösségeken az ilyen projektek segítenének a legtöbbet – mondta.
Elég nagy a káosz
Az alapkompetencia és felzárkóztató képzésekkel kapcsolatban elég nagy a káosz, erősítették meg többen a hvg.hu-nak Rákosi Szilvia felnőttképzési szakértő szavait. Több tanár, szociális munkás és önkormányzati vezető is elismerte, hogy a településükön tapasztalható tiltakozás hatására elérték azt, hogy ezeket a képzéseket ne az iskolákban tartsák, és hogy „a legpolgáriasultabb helyi lakosoknak nem nevezhető felnőtteket bevigyék a gyerekek közé”. Így sok helyütt az utolsó pillanatban nyitottak meg helyi közösségi házakat a tanfolyamok megtartására. Az alapkompetencia-képzések egyébként a legtöbb helyen nagy létszámmal indultak meg (22, 30, 50 fős csoportokról is hallottunk), míg a felzárkóztató osztályokba nehezebben gyűlnek a hallgatók. Egy Békés megyei és egy Tisza-menti kisvárosban sem jött össze a csoport indulásához kellő létszám.
A már idézett budapesti tanár arról számolt be, hogy bárki jelentkezhetett a képzés megtartására, alsó tagozatos tanítók (annak ellenére, hogy elvileg a 7-8. osztályos tananyagot kell tanítani), szaktanárok, vagy napközis tanárok is, de sokan még azt sem tudták, hogy mennyi pénzt fognak keresni. Egy kelet-magyarországi iskolában a tanárok úgy tudják, ha elindul a képzés, egy osztálynak napi hat órája lenne, és a tanárok 2500 forintos órabérért dolgoznak majd. A hvg.hu értesülése szerint egy elméleti óráért bruttó 2000, egy gyakorlati óráért bruttó 1000 forintot fizetnének.
Rákosi Szilvia szerint lényeges lenne, hogy differenciáltan kezeljék a közfoglalkoztatottakat: vannak közöttük olyanok, akik érettségivel rendelkeznek, és szívesen tanulnának informatikát és szereznének ECDL bizonyítványt, ami az elhelyezkedési esélyeiket növelné, de vannak olyan résztvevők is, akik pusztán a segély miatt vannak jelen a képzéseken. Esetükben abban lehet bízni, hogy az oktatók elég elhivatottak ahhoz, hogy valamit a "fejükbe verjenek", hiszen mégiscsak valamiféle tudást magukra tudnak szedni.
Mire lehet költeni a támogatást? |
A téli közfoglalkozatási programhoz kapcsolódó keretösszeggel (24 milliárd forint) összesen 68 milliárd forintra emelkedett az „Újra tanulok!” című program (TÁMOP-2.1.6-12/1) finanszírozási kerete. Ebből nemcsak képzőkre, tananyagra, a résztvevők utazási támogatására jut, hanem a program lebonyolítói számára gépkocsibérletre, és a támogató szervezet irodáinak a berendezésére. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vonatkozó pályázati kiírása szerint vásárolhatnak a szervezők nyomtatót (egy darabot) egymillió forintig, laptopot, PC-t, monitort, legfeljebb 300 ezer forintért darabját. A Gyurcsány-kormány idején a halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatására költött milliárdokkal kapcsolatban az egyik fő probléma az volt, hogy nagyon sok pénz folyt el a támogató szervezetek kezei között, és mire az egyes résztvevőkhöz ért a támogatás, az már jóval kisebb volt az eredeti összegnél. „Kompetenciaképzések korábban is voltak egy-egy meghirdetett uniós szakirányú továbbképzéshez kapcsolódóan. Nagyon is jól éltek belőle egyes képzési tanácsadók – mondta egy neve elhallgatását kérő oktatási szakértő. A különbség az, hogy a szektort lényegében államosították, most az állami rendszeren belül terítődnek szét a pénzek, illetve osztják el meglehetősen kétes hatékonysággal” – mondta a szakértő, utalva arra, hogy a területen a kis magáncégek helyett átvette az uralmat a Türr István Képzési Központ (TIKK). |