Handó dönthetne a bírósági dolgozók létszámáról is
Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatták le kedd este a parlamentben.
A kormány szerint tovább növelhető a bíróságok működésének hatékonysága, ha elfogadják a 15 törvényt módosító salátatörvény-tervezetet - hangzott el a parlamenti vitában.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a javaslat expozéjában azt mondta, lehetővé tennék a bírósági titkárok beosztását az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), és a jövőben a hivatal elnöke, Handó Tünde meghatározhatja a bírói létszám mellett az igazságügyi alkalmazottak létszámát is.
Lehetőséget biztosítanának arra is, hogy a Kúrián szakirányú végzettséggel rendelkező tisztviselőket tanácsadói munkakörben is foglalkoztassanak. Emellett pontosítják és kiegészítik a bírákkal szembeni fegyelmi eljárást és az összeférhetetlenség szabályait is.
Répássy Róbert szerint a bírák jogállásáról szóló törvény módosításával kiküszöbölik az Alkotmánybíróság (Ab) egy korábbi határozatában foglalt mulasztásos alaptörvénysértést úgy, hogy meghatározzák azokat az esetköröket, amikor a Kúria érvénytelenné nyilváníthat egy bírói álláshely betöltésére kiírt pályázatot.
A honvédek jogállásáról szóló törvény alapján a rendelkezési állományba tartozó hivatásos állomány tagjai a közszolgálatban továbbfoglalkoztathatók lesznek a törvényi feltételek teljesítése esetén - közölte az államtitkár.
Kozma Péter, a Fidesz képviselője a vitában kiemelte, hogy a javaslat biztosítja a szolgálati jogviszonyok közötti átjárást, és lehetővé teszi, hogy az illetményhez költségmentesen férhet hozzá a közszolgálati munkavállaló. Emellett fontosnak tartotta azt a rendelkezést is, amely a mulasztásos alkotmánysértést küszöböli ki.
Bárándy Gergely, az MSZP képviselője azt mondta, a kormány "szemérmesen" hallgat arról, hogy az Ab bírói pályázatokkal kapcsolatos döntése miatt módosítják a törvényeket és "érdekes" módon akarják a helyzetet megoldani. Mint mondta, ötpontos kritériumrendszert alkottak, amelynek alapján eldönthető, hogy mikor eredménytelen egy pályázat, de ezeket úgy fogalmazták meg, hogy ne objektív döntés szülessen, "kijátszották" az Ab döntését.
Problémásnak nevezte, hogy a Kúria főtitkára a törvény alapján olyan hatásköröket kap, amelyek nagyobb hatalmat biztosítanak, mint a törvény alapján megválasztott elnökhelyettesnek. A főtanácsadók alkalmazását Bárándy Gergely támogatta, jelezte ugyanakkor, hogy számukat korlátozná.
Staudt Gábor, a Jobbik képviselője azt kifogásolta, hogy eltörlik a kétévnyi kivárási időt az egykori országgyűlési képviselők vagy polgármesterek számára, hogy bekerülhessenek a Független rendészeti panasztestületbe. Szerinte ez a parlamentből kieső káderek elhelyezését célozza.
A pénzügyi rezsicsökkentés mellett feleslegesnek tartotta, hogy támogatás nyújtható a bankszámlára kapott fizetés felvételéhez. Örömtelinek nevezte, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette az ügyáthelyezés alapjául szolgáló törvényt. Emellett úgy ítélte meg, hogy a bírói vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánításának kritériumait nem sikerült megteremteni.
Furcsának tartotta, hogy míg a Kúria elnökhelyetteseinek jogait gyengítik, a főtitkárból "helytartót" kreálnak. Schiffer András (LMP) szintén a bankszámlához nyújtandó hozzájárulást bírálta. Azt mondta, hogy bár egyszer eltörölték a munkáltató általi bankszámla-hozzájárulást, most mégis visszakerül ebben a jogszabályba.
Azt mondta, javaslatot terjesztenek be, hogy ne lehessen a Független rendészeti panasztestület tagja az, aki polgármester vagy országgyűlési képviselő volt a megelőző két évben, hogy meggátolják az Országgyűlésből kiesettek "ejtőernyőzését". Kifogásokat fogalmazott meg a bírói pályázati rendszerrel kapcsolatban, szerinte a vezetői pályázatok nyilvánosságát is biztosítani kell.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: jobban megfelel egy jogállami modellnek a magyarországi bírósági igazgatási megoldás, mint számos európai modell, ahol a miniszterre bízzák ezt a feladatot. Szerinte ha egy volt országgyűlési képviselő alkotmánybíróvá válhat - ez mindig is így volt, jegyezte meg -, akkor miért ne lehetne a Független rendészeti panasztestületnek is tagja.
Szerinte a főtitkári pozíció erősítése nem a bírósági vezetők akarata ellenére történik. Elgondolkodtatónak tartotta, hogy az ügyáthelyezésben érintettek jelentős része elégedetten fogadta, hogy ügye gyorsabban elintéződött.