Nem kell figyelembe venni a hatályos fővárosi építési szabályokat a Városligetben megvalósuló új múzeumi negyed építésénél, ha elfogadja a parlament Papcsák Ferenc vasárnapi kerettörvény-javaslatát. Az indítvány létrehozna egy százszázalékos állami tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő céget, amely 99 évre kapná meg hasznosításra a területet a törvény hatályánál fogva. A kiemelt jelentőségű beruházás gyakorlatilag még átláthatatlanabb lehet az építész szakma kontrollja nélkül, mondta egy urbanista.
Vasárnap terjesztette be a parlament elé Papcsák Ferenc, Zugló polgármestere, országgyűlési képviselő (Fidesz) azt a törvényjavaslatot, amely a Ligetet 99 éves időtartamra egy újonnan létrehozandó, százszázalékosan állami tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és vagyonkezelő cég, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kezébe adná.
A törvényjavaslat szerint nincs is szükség vagyonkezelői szerződés megkötésére, a törvény hatályba lépésével (2014. január 31.) automatikusan és ingyenesen az addigra felálló vagyonkezelő kezébe kerülne a Városliget.
Minden egy kézben
A törvényjavaslatban csak városligeti ingatlanként nevezett területen a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt., mint építtető lenne jogosult az ingatlan fejlesztésével kapcsolatos összes intézkedés (tervdokumentáció elkészítése, engedélyek beszerzése, közbeszerzési eljárások lefolytatása, szerződések megkötése a kivitelezőkkel, műszaki ellenőri feladatok ellátása stb.) megtételére. A fejlesztéseket követően a kész építmények nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek, és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (az állami vagyon kezelője) tulajdonát fogja képezni.
A kerettörvény szabályozza, hogy milyen funkciókat lehet a Városligetben kialakítani: ezek szerint kulturális, oktatási-nevelési, sport-szabadidő, közösségi szórakoztató, valamint turisztikai, kiskereskedelmi és vendéglátó funkciók mellett hitéleti, közlekedési és biztonsági célú épületeket lehet felhúzni.
Nem érdekes, mi áll a városfejlesztési tervekben
A kerettörvény szavatolná azt is, hogy a mindenkor hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait (Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepciójától kezdve a településszerkezeti terven és a szabályozási keretterven át a városrendezési és építési keretszabályzatig) ne kelljen a fejlesztés során figyelembe venni. A törvény ezzel a kitétellel hatalmazza fel a fővárost arra, hogy a területre jövő év június végéig alkossa meg a kerületi építési szabályzatot.
„Ez azt jelenti, hogy a fejlesztőnek nem kell törődnie azzal, hogy az ingatlan miképp illeszkedik a város szövetébe. Ha a kiemelt jelentőségű beruházások innentől kezdve úgy valósulnak meg, hogy a hatályos várostervezési- és rendezési szabályok felfüggeszthetőek lesznek, illetve ezt a jogot bármely kiemelt jelentőségű beruházás indikálhatja magának, akkor Budapest előbb-utóbb szétrobban. Egymással párhuzamosan élő építészeti valóságok lesznek, melyeknek semmi köze nem lesz a másikhoz” – mondta a hvg.hu-nak Szemerey Samu építész, urbanista, aki szerint a kontinens egyik legrégebbi közparkja építészettörténeti jelentőségű. „Már eddig is keveset lehetett tudni arról, hogy mit terveznek, de ha ki lehet iktatni az ingatlanfejlesztési folyamatból az építészszakmai kontrollt, akkor az egész beruházás még kevésbé lesz transzparens.”
150 milliárdos kiemelés
A Városligetben az egykori Felvonulási téren valósulna meg Budapest új múzeumi negyede, melyet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója koordinál. A Liget Budapest-projektet jelenleg 150 milliárdos költségvetéssel tervezik. Mint ahogy korábban írtunk róla, építészek, urbanisták és helyi civilek is ellenzik a beruházást, mert véleményük szerint a három százalékos beépítettséget engedő közpark már így is túlterhelt, és a körbeépítés helyett a park rendbetételével kellene foglalkozni.
A Múzeumi Negyed ötletpályázatának bíráló bizottságába korábban bevonták volna a Magyar Urbanisztikai Társaságot (MUT) is, amely azt visszautasította. Körmendy Imre, a MUT elnöke ezt azzal indokolta, kész tények elé állították őket, amikor a kormány döntött, hogy a helyszín csak a Városliget lehet.
Az urbanisták és az építészek nem értenek egyet a városi szintű közparknak a további terhelésével, s elhibázottnak tartják a város egy már frekventált, az idegenforgalomban ismert helyének erősítését. Ők inkább funkcióvesztett épületeket látnák el kulturális funkcióval. Bár az építészkamara maga támogatta a beruházást, az egyik tagozatvezető arra kérte az építészeket, hogy az ötletpályázaton is „saját erkölcsi belátásuk szerint fontolják meg részvételüket”. Ennek ellenére 47 pályamű érkezett.
| A Szépművészeti Múzeum álláspontja |
A Szépművészeti Múzeum lapunknak a cikk megjelenése után eljuttatott állásfoglalásában azt írja, hogy az Építészkamara sosem mondta, hogy az ötletpályázaton „saját erkölcsi belátásuk szerint fontolják meg részvételüket”. Ezt az egyik tagozat-vezetőjük mondta, a Kamara maga pedig támogatta a pályázatot, olyannyira, hogy az ötletpályázatokat elbíráló zsűribe is delegáltak tagot. A közlemény továbbá leszögezi, hogy „a miniszteri biztos soha nem mondta, hogy "Budapest megmentését" várja a megaberuházástól". |
