Klebelsberg Kunó egyik legnagyobb alkotása az volt, hogy elméletben és gyakorlatban bebizonyította, miként lehet "egy kivérzett, a sír szélén tántorgó" vesztes háború utáni országot talpra állítani, ha van hit, remény, és ha az oktatás, valamint a kultúra kiemelt szerepet kap a közpolitikában – mondta Hoffmann Rózsa.

Olyan nehéz helyzetet, mint az első világháború után volt, 2010-ben ugyan nem éltünk át, de gondok sokaságát örököltük - tette hozzá. Szerinte az új kormánynak többek között azzal kellett szembesülnie, hogy számtalan területen megújulásra szorul az oktatásügy, mint ahogy az egész ország.

Hogy van-e esély a kedvező változásra, erre is Klebelsbergtől kaphatunk választ, amikor azt 1927-ben írta: a magyarság ereje abban áll, hogy a legnagyobb katasztrófákat is ki tudja állni, és utána belső megújulásra képes - mondta Hoffmann Rózsa.

Az államtitkár előadásában részletesen felsorolta, hogy mit tettek az oktatás jobbításáért. Így szólt többek között a nevelés térnyeréséről, az alapvető értékek, így a hazaszeretet és a munka iránti tisztelet fontosságáról valamint a minden tanulót megillető esélyről a tudás megszerzéséért.

Kitért arra, hogy az idei tanévtől erkölcs és hittan órákra járhatnak a tanulók, amelyet az első felmérések szerint fiatalok szívesen tesznek. Jelentős eredményként említette a mindennapos testnevelés iskolai bevezetését. Hozzátette, a kormány a közelmúltban arról is döntött, hogy a testmozgásra serkentés újabb lehetőségeként minden járásban legyen uszoda.           

A 150 ezer pedagógus és a közel másfél millió diák világának megváltoztatására több mint 100 jogszabályt alkottak az elmúlt három és fél év alatt - idézte fel Hoffmann.