Miután több kormánypárti képviselő is elszólta magát, mintha tudomása volna a jövő évi választások – hivatalosan eddig nem közölt – időpontjáról, a szocialista Mesterházy Attila rákérdezett Áder János köztársasági elnöknél, hogy lehetséges-e, hogy ez az államfőt illető döntés már megszületett a Fideszben. Áder azt felelte, hogy ez egyedül hozzá tartozik, és reméli, senki nem igyekszik olyan döntéseket megelőlegezni neki, amelyhez nincs alkotmányos jogköre.
Mesterházy Attila szerdai nyílt levelében arra kérte az államfőt, tisztázza, hogy továbbra is igényt tart-e a pártokkal való konzultációra, mielőtt meghozza a jövő tavaszi parlamenti választás kiírásáról szóló döntését, vagy "ez a döntés a Fideszben már megszületett". Ezt azután írta, hogy több kormánypárti politikus, előbb Orbán Viktor, később Seszták Miklós, majd legutóbb Németh Szilárd is úgy beszélt, mintha pontosan tudná, hogy mikor lesznek a jövő évi parlamenti választások, holott erről az időpontot kitűző Áder János még nem közölt semmit.
Az alaptörvény a köztársasági elnök egyedüli és kizárólagos jogosítványaként határozza meg az országgyűlési képviselők választásának kitűzését, de erre legkorábban január elején biztosít lehetőséget az alkotmány – reagált Áder János csütörtökön Mesterházy Attila nyílt levelére. Az államfő ismertette: a törvényi szabályok szerint 2014-ben az országgyűlési választások első lehetséges időpontja április 6-a, az utolsó pedig május 25-e, és a törvényi tilalom miatt biztosan nem lehet választást tartani április 20-án, húsvét vasárnapján.
Áder János csütörtöki levelében úgy fogalmaz: Mesterházy Attila "levele szellemiségéből az olvasható ki", hogy helyteleníti, ha egyes pártpolitikusok – legyenek azok kormánypártiak vagy ellenzékiek – nyilatkozataikkal szűkíteni próbálják a köztársasági elnök alkotmányos jogköreit. "Azt azonban sajnálom, hogy nekem címzett nyílt levelével – nem vitatva jó szándékát – Ön ugyanazt teszi, amit másokban joggal rosszallhat" – írta az államfő.
Az alaptörvény kimondja, mondta, hogy az országgyűlési képviselők általános választását az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani. A választási eljárásról szóló törvény szerint pedig a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen, továbbá hogy a szavazást vasárnap kell megtartani. Emellett a szavazás napja nem eshet a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
Az alkotmányos szabályokból egyértelműen következik, hogy a köztársasági elnöknek nincs jogi felhatalmazása a választások ez évi kitűzésére. Erre legkorábban január elején lesz lehetőség – szögezte le Áder János, majd hozzátette: államfőként törvényes kötelezettségeivel összhangban fogja kiírni és kihirdetni a választások időpontját. "Épp úgy, mint eddig, nem véleményeknek és vélelmeknek, hanem eskümnek megfelelően fogok eljárni ebben a kérdésben is" – fogalmaz.
Végül a köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy mind Mesterházy Attila, mind az MSZP, mind pedig más politikusok "tartózkodni fognak attól, hogy olyan döntéseket előlegezzenek meg, amelyek meghozatalában semmiféle alkotmányos jogkörük nincs".
