Mit érez valaki, amikor a fejéhez fegyvert tartanak, és a bankban lévő pénz átadását követelik tőle? Mennyire sokkoló átélni egy rablótámadást, és elfelejthető-e egy idő után? Erről mesélt egy fővárosi kis fiók alkalmazottja a hvg.hu-nak, miután idén harmadik alkalommal törtek rájuk fegyveresek. A kis pénzintézetek gyakori célpontjai a rablótámadásoknak, igaz, a zsákmány sem olyan nagy.
„Sokkot kap az ember, amit néhány percig nem is tud kezelni, a fegyverest pedig évek múlva sem felejti el” – mondta a hvg.hu-nak egy fővárosi pénzintézet alkalmazottja, akinek szinte már rutinja van abban, hogy bankrablás áldozata lesz – eddig háromszor is átélt ilyen rablótámadást. Az 50 év körüli asszony szerint az ember ilyenkor a sokk és a félelem hatására csak magára figyel.
Fegyver és reakció
„Tizenegy évvel ezelőtt, 2002 márciusában még nem volt beléptetőrendszerünk. A rablók délelőtt 10 óra körül, az ajtót felrántva törtek ránk. Az egyik az ajtónál maradt, a másik belépett az ügyféltérbe, a harmadik pedig a pisztollyal megfenyegetve betuszkolt minket az irattárba. Ránk zárta az ajtót, de még előtte a pénztáros kolléganőmet kirángatta, hogy a fiókban lévő pénzt megszerezzék.” A hölgynek erős az idegrendszere, túl tudta magát tenni a támadáson, de akadt olyan munkatársa, akit annyira megviseltek az események, hogy elment a pénzintézetből, jegyezte meg a nő.
A második támadás 2008-ban volt: délután fél négy körül sétált be a rabló, amikor éppen nem volt bent ügyfél. Már az ajtóban maszkot vett föl, és mivel az asszony ült a bejárattal szemben, őt „találta meg”. "A fejemhez tartotta a fegyvert, és a kezében tartott zacskót odanyújtva nekem, követelte, hogy pakoljam meg azt pénzzel. Nekem közben majdnem kiugrott a szívem a torkomon” – idézte fel az eseményeket az alkalmazott. „A történtek után néhány nappal kijöttek a nyomozók, hogy fotókat mutassanak, hátha felismerjük a rablót. A képek nézegetése közben egyszer csak az egyik kolléganőm felkiáltott az ajtóra mutatva: „Úristen, ő az!” A rendőrök utána eredtek, és miután elfogták, kiderült valóban, ő rabolt ki minket” – mondta az asszony.
A harmadik rablótámadást néhány hete élték át a pénzintézetben dolgozók. „A fegyvert mutogatva azt közölte, hogy lövöldözni fog a társával együtt, ha bármit megpróbálunk. Hogy volt-e társa, nem derült ki, de nem is mertünk akadékoskodni, odaadtuk a pénzt.” A nő közölte, most tudta riasztani a rendőrséget, és az egyenruhások tíz perc alatt kint is voltak. A tettest a környéken mindenhol keresték, de nem ez a kutatómunka hozta meg az eredményét.
Ijedtség és emlékezet
Azt egyébként ő maga is érdekesnek találta, hogy a támadások után, amikor a rendőrök kikérdezték őket, mind a négyen különbözőképpen írták le a rablót. „Egyikünk szerint borostás volt, a másik kolléganőm szerint fekete hajú, egy harmadik pedig szőke hajú, barna szemű férfiként írta le a fegyverest. Másnap, amikor átbeszéltük a dolgot, meglepődtünk azon, hogy miként reagál az ember ilyen helyzetekben.
A pénzintézeti alkalmazott beszámolt arról is, hogy a rablások után főnökeik bankbiztonsági előadásokat szerveztek, s minden alkalommal felajánlották, pszichológust biztosítanak azoknak, akik szakember segítségét szeretnék kérni. „Nehéz feldolgozni ezeket a támadásokat, főleg, hogy a büntetőeljárások során évekig kérdezgetik az embert a hatóságok, a bíróságon is el kell mondani a történteket, miközben ott ül tőlem néhány méterre az, aki fegyvert tartott rám. Amikor az öt évvel ezelőtti rablás egyik tettese a bírósági tárgyaláson rám nézett, ugyanazt éreztem, mint a támadásnál. Nem volt annyira sokkoló, de nem volt kellemes sem.”
A pénzt át kell adni
Alapvető szabály, hogy bankrabláskor a pénzt át kell adni. Igaz, amikor a rablók szembesülnek azzal, hogy csak a kasszában lévő pénzt tudják elvinni, mert a trezor időzáras, és negyedóra után nyílik ki, nem akadékoskodnak. A leírt esetekben minden alkalommal megelégedtek azzal az összeggel, amit kaptak.
„Nyilván, azért esett ránk a választás többször is, mert biztonsági őrünk a mai napig nincs. A vezetők úgy gondolták, hogy arra nincs szükség, és mi se szerettük volna, hogy egy fegyveres őr miatt esetleg ki legyünk téve tűzpárbajnak.”
| A fegyveres őr is kockázati tényező? |
| A banki ügyféltérben tartózkodó biztonsági őrökről régóta komoly szakmai vita folyik Magyarországon. Egy volt nyomozó szerint régóta mondják, nem jó, ha az ügyféltérben demonstratívan áll egy fegyveres biztonsági őr. „Honnan tudna egyébként a leggyorsabban éles fegyvert szerezni a rabló, ha nem tőle?” – vetette fel. A "viszkis rabló" is úgy kezdte a rablást, hogy a gázpisztolyával lefegyverezte az őrt, és máris volt pisztolya. Más szakmabeliek szerint szerencsésebb, ha a biztonsági őr az ügyféltértől elkülönített, biztonsági üveggel ellátott helyről intézkedik bankrablás esetén. |
Bankbiztonság és fiókba került tervek
Míg a kisebb, biztonsági őrrel nem rendelkező takarékszövetkezetek elleni támadások száma emelkedett, a nagyobb pénzintézetek, a bankfiókok kevésbé kedveltek a bankrablók körében – mondta a hvg.hu-nak Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke a háromszor kirabolt pénzintézet történetét hallva. Hozzátette: a bankrablások száma összességében nem változott, a többi bűncselekményhez képest a számuk nem jelentős. A kamara adatai alapján 2009-ben 131, 2010-ben 121 rablás történt, míg 2011-ben és 2012-ben nagyjából a korábbiak felére esett vissza a pénzintézetek elleni támadások száma. Különösen a fővárosi pénzintézetek elleni rablások száma csökkent.
A bankfiókok, takarékszövetkezetek kirablása mellett, mindig akadnak a rablóknak slágerhelyszínei – tette hozzá a kamara elnöke –, így egy időben, sorozatban raboltak ki patikákat, majd kisboltokat, aztán jöttek az éjjel-nappali kisboltok, és elérte a trafikokat is a hullám. Német Ferenc szerint, a bűnözők az ötletet a médiában megjelent hírekből, riportokból veszik, főleg, ha azt látják, nincs nagy kockázata a rablásnak. „A biztonsági rendszer mellett egyébként az is megakaszthatja a bűnözőt, ha erőteljesen lépnek fel vele szemben. Így emlékezetes számomra az a néhány évvel ezelőtti eset" – jegyezte meg –, „amikor az egyik postán az alkalmazott, egy idősebb asszony a hamutállal futamította meg a késsel fenyegetőző rablót.”
Az SZVMSZK elnöke hangsúlyozta, hogy a 2002-ben történt, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás után összefogott a szakma. „A Bankszövetség, a takarékszövetkezetek és a rendőrség közösen elkészített egy vaskos anyagot arról, hogy miként lehetne biztonságosabbá tenni a bankokat az ügyfelek érdekében, ám a tervezet a fiókba került.” Német Ferenc szerint ennek az volt az oka, hogy a biztonság sok pénzbe kerül, és nem minden pénzintézet akart erre áldozni. A nagyobb bankok maguktól megtették, míg volt, amelyik azzal érvelt, hogy nincs akkora forgalma, hogy ez neki megérné.
Drága a biztonsági őr
„A takarékszövetkezetekből száz-kétszázezer forintot tud egy rabló elvinni, a kamerarendszer kiépítése ennek nagyjából a kétszerese. De még ez is jobban megéri, mint állandóan biztonsági őrt foglalkoztatni.” Német Ferenc megjegyezte, a karácsonyi ünnepek előtt mindig több támadást követnek el a pénzintézetek ellen, mint az év más időszakaiban, de erre felkészülnek a vagyonvédelmi cégek, és például a pénzszállító autók mellé több kísérőjárművet biztosítanak.
Német Ferenc korábban a hvg.hu-nak beszélt arról, hogy a rablók többsége felkészületlenül ront be a bankokba. Nem véletlen, hogy tavaly 61, 2011-ben pedig 50 támadót fogtak el, miközben mindkét évben egy tucat bankrablás volt a fővárosban.
Négyszer bankrablással próbálkozott a most elfogott férfi
Brutálissá vált és egyre többet ivott elfogása előtt a "Viszkis"
Lövés is eldördült egy veszprémi bankrablás során
