Az ítélőtábla ezzel helybenhagyta a Tatabányai Törvényszék tavaly júliusi, elsőfokú döntését, amely nem látta megalapozottnak a vádat, amely szerint gazdaságilag indokolatlan volt, és a céget katasztrofális helyzetbe hozta az a 365 millió forintos szerződés, amelyben az MNV 2008-ban átvette a felszámolás alá került Bábolna Zrt. egyes tevékenységeit.

Az ügyészség szerint az átvétel jogalapja is hiányzott, az ítélőtábla viszont arra a következtetésre jutott, hogy a Bábolna Zrt. tevékenységének folytatása elszámolási viszonyt keletkeztetett a két cég között.

Arra a vádbeli felvetésre, hogy az ügylet kárt okozott a kft.-nek, az ítélet úgy reagált, hogy "gyakorlatilag piaci alapon" szabták meg a kényszer-vagyonkezelés díjait, emellett a hűtlen kezelés tényállásának egyik elemét sem látta megvalósulni a bíróság.

A vádak alól felmentett egykori vezetők és védőik a tárgyaláson egyebek mellett azzal érveltek, valóban profilidegen volt a kft. számára a gabonaágazat, de sokkal nagyobb kárt okozott volna, ha nem vetetik át vele ezt a tevékenységet.

Tátrai Miklós és Mezei László ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség emelt vádat Budai Gyula akkori Magosz-szövetségi igazgató és Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő 2009. áprilisi feljelentése alapján.

Az első fokon tárgyalt vádirat szerint Mezei László tettesként, Tátrai Miklós mint felbujtó utasítására fiktív megállapodás és számla alapján utalt át 365 millió forintot a felszámolás alatt álló Bábolna Zrt.-nek.

Az elsőfokú ítélet indoklása szerint nem állja meg a helyét a főügyészség álláspontja, mert a megállapodást valós gazdasági érdekek alapján kötötték, mindkét állami tulajdonú cégnek hasznot hajtott, és semmilyen kárt nem okozott.