A jelek szerint az ellenzék annyira el van foglalva önmagával, hogy még a legmagasabb labdát sem csapja le, a játékgépek anélkül térhetnek vissza, hogy bárki egy szót szólna ellene. Az interpellációk közt is látszik, hogy kifulladt a kormánykritika, új ügyekben nem találnak fogást. Hétfőn viszont ismét eljön az ideje, hogy személyesen a miniszterelnöktől lehessen kérdezni, így kiderülhet például az is, mennyire jártas Orbán a biológiában.
„Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van” – kiáltotta kétségbeesetten az éterbe 57 évvel ezelőtt Nagy Imre miniszterelnök, miután 1956. november 4-én hajnalban megindult a forradalmat leverő támadás. November 4. az emlékezés napja, ezért hétfőn kora délután az Országgyűlés is megemlékezéssel kezdi munkáját.
Az interpellációk sorából úgy tűnik, az MSZP kifogyott a témákból, hiszen a sorban első Tukacs István képviselő kérdésének címe máris önismétlésre utal: „A Takarékszövetkezetek lenyúlásáról? II.” A Jobbiknak sincs új témája, Magyar Zoltán képviselő továbbra is a földügyekkel, azon belül a külföldiek földvásárlásaival foglalkozik, interpellációjának címe: „Amíg a kormány látszatintézkedésekkel próbálkozik, a külföldi földszerzés megállíthatatlanul tovább tombol?” Az LMP-s Osztolykán Ágnes viszont egy aktuális kérdést boncolgat, „Mit tervez a kormány a tankönyvkiadással?” címmel.
A kormánypárti öninterpellációk szokás szerint arra szolgálnak, hogy alákérdezzenek a válaszadó miniszternek vagy államtitkárnak, akinek alkalma adódik beszámolni a kormány sikereiről. A fideszes Kara Ákos például a foglalkoztatási adatoknak örül, interpellációja címe: „20 éves csúcson a foglalkoztatás! Beérik a foglalkoztatáspolitikai reform!?” A KDNP-s Seszták Oszkár pedig – a kormány jelenlegi kommunikációjával összhangban – azt kérdezi: „Hogyan készül a kormány a téli időszakra a hajléktalan-ellátásban?”
Orbán, a Jobbik meg a madarak
Hétfőn ismét eljön az ideje, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen válaszoljon a nekiszegezett azonnali kérdésekre. Gyakori parlamenti vitapartnere, a jobbikos Dúró Dóra ugyanis már háromszor megkérdezte, hogy „tudja, hogy miért a Jobbik a legnépszerűbb a fiatalok körében?”, negyedik alkalommal pedig a kormányfőnek személyesen kell válaszolnia. A kérdés amúgy az Iránytű Intézet felmérésére utal, amelyre a Jobbik jelenleg egy egész kampányt építi (a gyorsan reagáló Nézőpont Intézet szerint persze nem a Jobbik, hanem a Fidesz a legnépszerűbb a fiatalok körében).
Ha már Orbán Viktor is megjelenik hétfőn az ülésteremben, alkalma lesz rögtön válaszolni legalább két másik azonnali kérdésre is. Az MSZP-s Lukács Zoltán rejtélyes kérdésének címe: „Vizsgál-e a vizsgáló?”, Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pedig valószínűleg arra utal, hogy a kormánynak nem túl sokat jelentenek a természetvédelmi szempontok, ha gazdaságfejlesztésről van szó, hiszen kérdésének címe: „Milyen ornitológiai és botanikai ismeretei vannak miniszterelnök úrnak?”
Felemelt kézzel
A hvg.hu információi szerint a kormánypártok vezetői is meglepődtek, hogy az ellenzék szó nélkül hagyta a szerencsejáték-törvény módosítását. Mivel a javaslathoz egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be, hétfőn már a zárószavazás következik. A sarkalatosnak minősített javaslat lehetővé teszi, hogy a nemzetgazdasági miniszter pályázat nélkül kössön szerencsejáték-koncessziós szerződéseket a „megbízhatónak” minősített szervezőkkel. A korábbi hírek alapján ez azt jelenti, hogy a kiválasztottak megnyithatnak kilenc vidéki kaszinót, ahol ismét működhetnek majd a tavaly októberben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltott nyerőgépek.
A megbízhatóság feltételeinek valószínűleg csak kevesen felelnek meg: az Opten adatbázisa szerint valamivel több, mint 800 cég létezik, amelyet tíz évnél régebben alapítottak, és szerencsejáték a fő tevékenységük, viszont ezek közül csak olyanok jöhetnek szóba, amelyeknek soha nem inkasszálta a számláit az adóhivatal, nem tartoztak adóval 30 naptál tovább, és nem is büntették őket ötmillió forintnál többre. Ezeket a feltételeket ráadásul úgy kell teljesíteniük, hogy az elmúlt egy évben nem volt bevételük, vagyis a tulajdonosoknak számítaniuk kellett az iparág feltámadására.
Rezsicsökkentés és adósságelengedés
Bár november 1-jén már hatályba lépett a legújabb rezsicsökkentő törvény, a kormánypártok tovább folytatják a rezsiháborút. Hétfőn szavaznak például az úgynevezett pénzügyi rezsicsökkentésről szóló törvény módosítói indítványairól. havi 150 ezer forintig ingyenes legyen a készpénzfelvétel. A hétfőn szavazásra kerülő módosítók ezt annyiban pontosítják, hogy csak a pozitív egyenleg erejéig lehet ingyenes a pénzfelvétel, vagyis a hitelkeret terhére felvett készpénz után már fizetni kell. Hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, az ügyfeleknek személyesen, írásban kell nyilatkozniuk, ha élni kívánnak a lehetőséggel.
Szoros összefüggésben áll a rezsicsökkentéssel, hogy a kormány egy ideje készül a lehetőségre, ha egyes hulladékgazdálkodó cégek nem lennének képesek ellátni a feladatukat. A Nápoly-szindróma elkerülése érdekében már egy korábbi törvénymódosítás megteremtette a lehetőséget, hogy kijelöljenek egy mások szolgáltatót. Most viszont ehhez – a katasztrófavédelmi törvény módosításával – még hozzáteszik, hogy olyan céget is ki lehet jelölni a feladatra, amely amúgy nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel. Az indoklás szerint azért, hogy „szélesebb gazdálkodói körből lehessen választani”.
Néha egészen meglepő dolgokat tudnak elérni egyes kormánypárti képviselők: a fideszes Boldog István például a 2012. évi zárszámadáshoz benyújtott módosítójában azt javasolta, hogy az Országgyűlés engedje el a Kunszentmárton Ipari Park Kft. 44,2 millió forint tartozását és annak kamatait, ami egy 2002-ben, a Széchenyi Terv részeként kapott támogatás visszafizetési kötelezettségéből keletkezett. A bizottságban még nem támogatták az ötletet, de a kormány által beadott, úgynevezett támogatott soron már szerepel a módosító, vagyis Boldog sikeresen lobbizott a városért.
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.
