Ismét eljött az idő, hogy Orbán Viktor személyesen szálljon be a parlamenti vitába, és mondjon valami frappánsat egy cigányozó jobbokosnak, és a zuglói korrupció ügyével támadó LMP-nek. A vita viszont már korábban eléri az Orbán-családot, hiszen előkerül annak a Közgép-cégnek a neve is, amelynek vezére a miniszterelnök veje. Hétfőn elfogadják azt a törvényt, mely alapján minden segélyezett bekerül egy központi adatbázisba, és azt is, amellyel a kormány kedve szerint költöztetheti a műkincseket.
A türelem budai villát terem - ez is lehetne Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökének mottója. Bár a múlt héten végül nem került napirendre a tavaly decemberben benyújtott, idén március óta zárószavazásra váró törvényjavaslat, ami az MMA-nak adja a Műcsarnokot és a Pesti Vigadó, de a hétfőn kezdődő ülésen végre megszületik a döntés, és megkaphatják a két értékes ingatlant. Sőt, még többet is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ugyanis zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be a törvényhez, amelyben az MMA juttatását megtoldja még egy, a XII. kerületben, a Budakeszi úton található Hild-villával. Az indítvány szerint az MMA egy kutatóintézetet kíván létrehozni, és ennek feladataihoz jár a villa, már november 1-től (a Vigadót január 1-jén, a Műcsarnokot jövő március 1-jén vehetik birtokba). Emellett rögzítik, hogy a Pesti Vigadó nevet kizárólag az MMA jogosult használni.
Hétfőn kerül zárószavazásra egy másik az a jogszabály is, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben miniszteri utasításra lehessen leakasztani a falról egy műtárgyat, és átvinni oda, ahol a kormány szerint jobb helyen van. A Gyimesi Endre és L. Simon László fideszes képviselők által benyújtott javaslat előzménye egy miniszterelnöki parancs volt: az Esterházy-kastélyért felelős kormánybiztos ugyanis bepanaszolta azokat a múzeumokat, amelyek vonakodtak átadni a műtárgyaikat. A módosításnak különös jelentősége lehet, ha megépül az új múzeumi negyed, és megkezdődik minden idők legnagyobb műtárgyköltöztetése.
A drogos, a szegény és a zsebszerződés
Várhatóan elfogadják hétfőn az egységes szociális nyilvántartásról szóló törvényt. A létrehozandó adatbázisba bekerül mindenki, aki bármilyen szociális vagy gyermekvédelmi támogatást kap az önkormányzattól vagy a járási hivataltól. A kormány szerint az a cél, hogy ugyanaz a személy vagy család ne igényelhessen segélyt több településen vagy járásban is. A Jobbik támogatja az ötletet, míg a baloldali ellenzék gyanúja szerint az adatbázis a szociális segélyek további visszavágását, például a már korábban beharangozott segélyplafon bevezetését készíti elő.
Mivel mindössze egy (jobbikos) módosító indítvány érkezett az új kábítószerstratégiáház, valószínűleg már hétfőn meg lehet ejteni a zárószavazást a „Nemzeti Drogellenes Stratégia 2013-2020 – Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen” című dokumentumról. A tiszta tudat többször is visszatér a szövegben, mint a stratégia „gyújtópontja". A kormány deklarált célja ugyanis a teljes drogmentesség elérése, úgy az egyén, mint a társadalom szintjén. A szerzők úgy képzelik, ezt a célt a „szerhasználat nélküli életmodell terjesztésével érik el, de persze fontos cél a rendőrségi fellépés hatékonyságának javítása is.
Leporolta az Országgyűlés a földvisszaszerző inkvizíciót létrehozó törvényjavaslatot is, amelyet még májusban nyújtott be Nagy István fideszes képviselő. Ez a magyar jogrendszerben különlegesnek számító jogkörökkel ruházná fel az ügyészséget a zsebszerződések felkutatása céljából. A kormányzó többség annak ellenére sem enged a javaslatból, hogy Polt Péter legfőbb ügyész maga írta meg a mezőgazdasági bizottságnak: a javaslat valószínűleg alkotmánysértő, hiszen az eredeti állapot visszaállítása helyett az állam vinné a földet, ha zsebszerződésen kapnak valakit. Budai Gyula államtitkár módosító indítványa - amelyről hétfőn szavaznak – csak annyit puhítana ezen, hogy 30 nap türelmi időt adni az érintetteknek.
Orbán veje és a miskolci bérlakások
Egy egészen különleges koalíciót fedezhetünk fel a hétfői interpellációs listát böngészve: az MSZP és a Jobbik is ugyanazt a problémát rója fel a belügyminiszternek: a biztonsági őrök helyzetét. A szocialista Harangozó Tamás azt kérdezi, „hajlandóak-e intézkedéseket hozni a vagyonőrök kiszolgáltatott helyzetének felszámolása érdekében”, a jobbikos Bertha Szilvia pedig azt, hogy „az állam kényszeríti törvényszegésre a vagyonvédelmi cégeket?”
„A Nemzeti Eszközkezelő tönkreteszi a miskolci társasházakat?” – kérdezi a szocialista Simon Gábor, arra utalva, hogy az állami cég nem hajlandó kifizetni a bedőlt devizahitelesektől megvásárolt lakások korábbi tulajdonosai, jelenlegi bérlői által felhalmozott közösköltség-tartozásokat. A jobbikos Staudt Gábor a bírósági végrehajtók zárt világát piszkálja meg egy kicsit, mikor azt kérdezi: „Mikor áll végre az emberek oldalára a kormány, és mikor fog közfeladatként tekinteni a bírósági végrehajtásra?”
„Hogyan károsítja meg az Elios nevű Közgép cég százmilliókkal az adófizetőket? S hogyan nézi ezt tétlenül a kormány?” – kérdezi a miniszterelnöktől az LMP-s Mile Lajos. A képviselő valószínűleg arra utal, hogy a korábban E-OS Innovatív Zrt. névre hallgató, napelemes rendszereket telepítő Közgép-leányvállalat érdekes módon nyert el egy szegedi tendert, majd nem fizette ki a beszállítóit, amelyek így nem tudják befizetni az áfa-tartozásukat sem. Az interpelláció pikantériája, hogy az Elios vezérigazgatója Orbán Viktor veje, Tiborcz István.
Zugló és a cigányok
Valami zavar támadhatott a fideszes kommunikáció gépezetében, hiszen a kormánypárti öninterpellációk közt nem szerepel a rezsicsökkentés témája. A fideszes Ékes József az uniós programok újraindulásáról kérdez, és persze közben az MSZP-t ekézi: „A szocialistáknak csak a szájuk jár, amikor lehetőségük volt rá, a rendelkezésre álló uniós források töredékét hívták le. Mit tesz a kormány az uniós források hatékony és gyors felhasználásáért?” A KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet pedig nem is kérdez, inkább dicsér „Az Erzsébet-program idei eredményei” című interpellációjával.
Hétfőn Orbán Viktornak is jelenése lesz a parlamentben, hogy megválaszoljon néhány azonnali kérdést. A jobbikos Mirkóczki Ádám például már háromszor meg akarta kérdezni, hogy „Kik Magyarország rejtett erőforrásai?” Ez nyilvánvalóan alig burkolt cigányozás, hiszen Orbán májusban, a Cigányügyi Egyeztető Tanács ülésén beszélt arról, hogy a kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra. Ha már ott van, a kormányfő megválaszolhatja az LMP-s Schiffer András kérdését is, ami a zuglói hangfelvételre utal: „Milyen kínos ügyeket lehet a Viktorral megbeszélni?”
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.
