Magyarországon talán a legismertebb és mostanság legtöbbet emlegetett büntetés-végrehajtási intézete a kecskeméti börtön. A hírnévnek azonban nem örül a létesítmény vezetése, ugyanis nem a „pozitívumai”, hanem a híres, és már-már hírhedt lakóiról vált ismertté az intézmény. A hvg.hu munkatársa egy délutánt töltött a rácsok mögött.
A kecskeméti börtönpalettán szinte minden megtalálható, ami a büntetés-végrehajtás terén kell. A két egység falain belül őriznek előzetes letartóztatásban lévőket, fiatalkorúakat mindkét nemből, jogerősen elítélteket elzárás, fogház, és börtönfokozatban is. Széles körű ismertségét mégsem a „fogvatartotti palettának”, hanem egyes „celeb-kategóriás” lakóinak köszönheti. Itt volt előzetes letartóztatásban a maffiaper néhány gyanúsítottja, itt töltötte első büntetését az akasztói ügyeskedő, Stadler József (aki jelenleg is börtönben van), de most az állampusztai intézmény lakója.
Kecskeméten raboskodik az a két, azóta már a testületből eltávolított, izsáki rendőrjárőr is, akik egy kisebb bűncselekmény elkövetésének gyanújával előállított férfit vertek agyon a vád szerint annak kihallgatása közben. A hátrabilincselt kezű, román állampolgárságú gyanúsítottat órákon keresztül ütötték, rúgták, míg bele nem halt a bántalmazásba.
Ők jelenleg előzetes letartóztatásban vannak, elkülönítették őket. A többi fogvatartott lassan kezdi megszokni őket, így semmi atrocitás nem történt. Ebben az intézményben raboskodott hat és fél éven keresztül az egykori MSZP-s képviselő, Zuschlag János is, akit különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének elkövetésében talált bűnösnek a bíróság.
Zuschlag tabu
A nemrég szabadult expolitikusról azonban nem igazán lehet információt szerezni a börtön falain belülről. Sem a börtönőrök, sem pedig az egykori rabtársak nem hajlandóak nyilatkozni róla, mintha csak összebeszéltek volna. Pedig „bevonulásától”, szabadulásáig e falak között volt. „Zuschlag nem bevonult hozzánk, hanem előzetes letartóztatottként érkezett, és már haza sem ment”- tudtuk meg. Egyébként őont olyan volt, mint a többi elítélt. A büntetésének kétharmadát a Mátyási utcai egységben töltötte, és csak az egyharmadát a Wéber Ede utcaiban. Zuschlagra vonatkozó – kérdéseinkre nem kaptunk választ.
A „parkettás”
Nincs ma Magyarországon olyan elítélt, aki ne ebbe a „műintézménybe” vágyna. A hivatalos nevén Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási intézet II. számú egysége csak „parkettás” néven ismert a börtönlakók, azok hozzátartozói, de még a kecskeméti lakosok körében is. A ragadványnév nem véletlen, itt tényleg vannak parkettás szobák, szőnyeggel, digitális televízióval – és nem a fegyőrök részére.
A Wéber Ede utcai büntetés-végrehajtási egység egyedülálló a maga nemében, ez az egyetlen intézet Magyarországon, ahol férfi és női fiatalkorúak börtöne és fogháza, valamint anya-gyermek körlet is helyet kapott. A rideg börtönkaput átlépve fura látvány fogadja a látogatót. Gyönyörű, parkosított udvar, színes virágokkal, bokrokkal, melyek között szépen szegélyezett járdák futnak. Mintha egy parkban sétálnánk. Arra, hogy börtön udvarán vagyunk, csupán a kerítésfalak tetején futó „NATO-drótok” utalnak.
Az épületek tömbösítettek, mindegyik más és más célokat szolgál. Vannak itt olyan rabok, akik börtönfokozatban töltik büntetésüket, de vannak olyanok is, akik fogházbüntetést kaptak. Az országban egyedüli az „anya-gyermek” körlet, ahol az anyukával együtt raboskodik a gyermeke is. „Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az elítélt anyuka behozhatja a gyermekét a börtönbe” – mondta az őrnagy. „Kizárólag a tököli rabkórházban megszületett gyermekek maradhatnak az édesanyjukkal, de ők is csak egyéves korukig.”
Ha belépünk ebbe a körletbe, sokkal inkább egy kórházi gyermekosztály jut eszünkbe, mintsem egy börtön. A felügyelők mellett hivatásos védőnők is teljesítenek szolgálatot a nap 24 órájában, és rendszeres a gyermekorvosi vizit is. Cellák helyett kényelmes szobákban laknak az elítéltek, a csecsemőknek külön kiságyaik vannak. Ebben a körletben bármikor látogathatóak a gyermekek, korlátozás nélkül jöhetnek a hozzátartozók, hiszen a csöppségek nem foglyok, ők szabad emberek, a kapcsolattartás jogával. Erre a célra külön látogatószoba áll rendelkezésre, bár ezt a felügyelő szobájától csupán üvegfal választja el.
Egy másik tömbben kaptak helyet a fiatalkorúak, akik 21 éves korukig tölthetik itt a büntetésüket, legyen az fogház-, vagy börtönfokozat. Külön körletben raboskodnak a férfi és női fiatalok, gondosan elszeparálva egymástól. Van itt kézműves foglalkozás, rajzolhatnak, festhetnek a fogvatartottak, de tanterem is van az iskolakötelesek részére, ahol komoly oktatás folyik.
Ebben a komplexumban még két tömb található, a fogház- és börtönfokozatú, illetve a minden rab által áhított „parkettás”, azaz az EVSZ (Enyhébb Végrehajtási Szabályok) körlet. A börtön- és fogházrészleg sem az a kimondott börtönlátszatú, a zárkák helyett egyágyas „lakóhelységekben” vannak elhelyezve az elítéltek. Ők napközben dolgozhatnak az intézményen belüli mosodában, de kertészeti tevékenységet is végezhetnek. Ebben a körletben töltötte büntetésének egy részét Zuschlag János is.
Az EVSZ körlet – túlzás nélkül állítható – egy szanatóriumra emlékeztet leginkább. A fogvatartottak itt lakószobákban élnek, melynek kulcsát saját maguk őrzik. Az épületen belül használhatják a civil ruháikat, leginkább a melegítő a preferált öltözet. Az itt raboskodók szabadon mozoghatnak az intézmény területén, és szobáik kulcsát akkor sem kell leadniuk, ha dolgozni vagy eltávozásra mennek a börtön falain kívülre. A körlethez tartozik konyha, társalgó, számítógép, színes televízió, DVD-lejátszó, de HIFI-torony is. Az itt fogvatartottak – a jogszabályok szerint – havonta négy alkalommal kaphatnak 48 óránál nem hosszabb időtartamú eltávozást is, azonban a gyakorlat szerint, általában csak havi két alkalommal élhetnek ezzel.
A Mátyási utca
Ez már keményen börtön. Mind kinézetére, mind pedig hangulatára igazi büntetés-végrehajtási intézet. Itt raboskodnak a „keményfiúk”, és itt őrzik a megye előzetes letartóztatásban lévő fogvatartottjait is. A rabok itt már zárkákban laknak, és a végletekig összezsúfolva. Van olyan zárka, ahol nem kettő, hanem háromszintesek az emeletes ágyak, szerencsére a belmagasság ezt lehetővé teszi. Mi kizárólag az „előzetesek” részlegére jutunk be, itt őrzik a már említett izsáki rendőröket is. „Tudják ők, hogy hol a helyük!” – mondja az egyetlen fogvatartott, akivel ebben a tömbben beszélni tudtunk. „Itt bent a rendőröket nem igazán szeretjük, főként akkor, ha megölnek egy „mifélénket”. Jó nekik, hogy nagyon vigyáznak rájuk!” – tette hozzá, utalva arra, hogy akár támadás áldozata is lehet a két fogva tartott exrendőr.
Erre azonban vajmi kevés az esély, a kecskeméti börtönfelügyelet jól szervezett, a BV-s szakemberek jól képzettek. Sem zendülés, sem pedig szökési kísérlet nem volt régóta, utoljára a nyolcvanas években volt utoljára sikeres szökés az intézményből, de őt is elfogták kis idő múlva. Nem is igazán képzelhető el, hogy innen bárki is meg tudna szökni. A zárkákon vasalt ajtók vannak, az ablakokon sűrű szövésű drótrács. És ott vannak az elektromos zárakkal ellátott vaskapuk, melyeket vagy mágneskártya nyit, vagy az őrszemélyzet a távolból vezérelhet.
Amilyen modern, rendezett és „kényelmes” a Wéber Ede utcai egység, olyan idejétmúlt, zsúfolt és lelakott ez az intézmény. Ám az igényeket ki kell szolgálni, a bíróságok egyre több és több bűnözőt küldenek ide. Az új jogszabályok életbe lépésével megjelent az elzárás intézménye mint büntetés. Van, akit csak öt-tíz napra „utal be” az erre jogosult hatóság, és bizony őket is el kell helyezni. Azonban rövidesen bővül az intézmény, ami nagy segítség lesz, és várhatóan megszűnik ez a viszonylagos zsúfoltság.
A túlzsúfoltság nem a kecskeméti börtön egyedi problémája, országos szinten is majd’ 150 százalékos a túlterheltség. Jelenleg is is 12.500 férőhelyre, közel 18.000 fogvatartott jut. A szakemberek véleménye megoszlik, már ami a megoldást illeti. Van, aki további börtönök építését szorgalmazza, de nagy számban akadnak olyanok is, akik szerint túl sok embert küldenek indokolatlanul börtönbe, változtatni kell az ítélkezési gyakorlaton.
