Saját pártjával és kormányával szemben szavazott Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn délután, az alaptörvény ötödik módosításáról szóló egyik szavazáson. A helyzet pikantériája, hogy a kormányfő egy olyan módosító indítványra szavazott igennel, amelyet Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője nyújtott be. Orbán mellett Latorcai János, az Országgyűlés KDNP-s alelnöke szavazott még igennel.

Mesterházy és Schiffer azt javasolták, hogy az alaptörvény mondja ki: öt évig nem lehet alkotmánymódosítással megkerülni az Alkotmánybíróság döntéseit. A pártelnök-frakcióvezetők arra reagáltak a javaslattal, hogy az alaptörvény korábbi, negyedik módosításával a kormánypártok nem tettek mást, mint a korábban alkotmányellenesnek minősített jogszabályok egész sorát beemelték az alaptörvénybe. Az ellenzéki politikusok azt is szerették volna elérni, hogy ezt a szabályt csak négyötödös többséggel lehessen törölni.

Az ellenzéki javaslatot sem a kormány, sem a parlamenti bizottságok nem támogatták. A plenáris ülésen 78 képviselő szavazott igennel rá: az MSZP, a Jobbik, az LMP és hét független mellett Orbán és Latorcai. Utóbbiakon kívül az összes jelenlévő (254) kormánypárti képviselő nemmel szavazott, és elutasította az ötletet három független – a volt fideszes Balogh József, illetve a volt jobbikos Pősze Lajos és Rozgonyi Ernő – is.

Mivel a többség egyetlen módosító indítványt sem támogatott, a képviselők megejtették a zárószavazást is, és elfogadták az ötödik alkotmánymódosítást. A 260 igen szavazattal, 41 nem és 35 tartózkodás mellett elfogadott módosítás lehetőséget ad a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására. Kikerül az alaptörvényből a perek áthelyezésének lehetősége, illetve az a rendelkezés, hogy különadót kell kivetni, ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság döntése miatt.