A beléptetés lassúsága és az ügyész késése miatt egyórás csúszással kezdődött meg azoknak a rendőrségi vezetőknek a pere, akiket azzal vádolnak, hogy a 2006-os zavargások idején elöljárói mulasztásokat követtek el, ami tüntetők jogsértő bántalmazásához vezetett. A vádlottak közt ül az egykori országos és a budapesti rendőrfőkapitány is, a karzaton politikusok és tüntetők várják a fejleményeket. A bíróság nem engedte, hogy Gaudi-Nagy Tamás képviselő a sértettek ügyvédjeként lépjen fel.
Tizennégy volt rendőri vezető, közöttük az Országos Rendőr-főkapitányságot 2004 és 2007 között vezető Bene László és Budapest 2003 és 2007 közötti főrendőre, Gergényi Péter, a „Vasprefektus” áll a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elé a kedden. Rájuk és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz - ma Készenléti Rendőrség) volt parancsnokára, Dobozi Józsefre is felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását kéri az ügyészség a 2006 őszi fővárosi tüntetésekben játszott szerepük miatt. (Az előzményekről részletesen lásd Felkészületlen rendőrök 2006 őszén című keretes írásunkat.)
Kedden reggel a bíróság Fő utcai épülete előtt a Jobbik néhány tucat tüntetője várta a vádlottakat és védőket Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő vezetésével (korábban mindketten jogvédőként vettek részt a 2006-os ügyek kivizsgálásában). A hvg.hu munkatársa szemtanúja volt, hogy a tüntetők megköpködték a tárgyalásra igyekvő Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnököt. A volt kormányfő a tárgyalóteremben azt mondta: azért jött el, mert ez egy politikai indíttatású ügy, és az ember nem tehet mást, hogy kifejezze véleményét, minthogy eljön és szembenéz az újnácikkal.
A DK elnöke később rendőrök gyűrűjében távozott a bíróság épületéből. Közben a folyosón tartózkodó tüntetők folyamatosan a "Gyurcsány, takarodj!" rigmust skandáltá, sípoltak és kereplőkkel keltettek zajt, és ismét leköpték a volt kormányfőt.
Tudósítónk Gyurcsány mellett látta megérkezni Gergényit és Dobozit, a védők közül Bárándy Györgyöt. A helyszínen van Szabó Bálint is, aki az utóbbi időben azzal vált ismertté, hogy állítja: fültanúja volt annak, amint szocialista politikusok megbeszélték az őszödi beszéd kiszivárogtatásának menetrendjét. Munkatársunknak azt mondta: Bárándy gyakornokaként van jelen. Gergényi védője, Gulyás Gábor tudósítónknak előzetesen annyit mondott: méltatlannak és indokolatlannak tartja az egész eljárást. A bejáratnál, a tárgyalóteremnél és a karzatnál is egyenruhás rendőrök posztolnak.
Morvai Krisztina és kísérői a felső karzaton foglaltak helyet, folyamatosan azt hajtogatták, hogy Gyurcsány a fő felelős. Gonda László egykori Kossuth téri üntető egy műanyag viperát (teleszkópos botot) vitt magával és mutatott fel a karzaton, utalva arra, hogy 2006-ban a rendőrök igazi, fémből készült viperákkal verték meg a tüntetőket, de ezt a parancsnokok utólag letagadták.
A tárgyalás majdnem egy órás csúszással kezdődött, a bíró tájékoztatása szerint az ügyészre kellett várni. Gaudi-Nagy Tamás egy halom papírral a kezében (övén tarsollyal) lépett a tárgyalóterembe, az áldozatok képviselőjeként szeretett volna részt venni a tárgyaláson. Három meghatalmazása is volt a rendőri túlkapások sértettjeitől, de a bíró szerint ez katonai eljárás, a sértettek nem számítanak katonának, így visszaküldte az ügyvéd-képviselőt a karzatra. Gaudi-Nagy fellebbez majd, mert szerinte a döntés törvénytelen, a vádlottak pedig terrorcselekményt követtek el.
A vádlottak közül csak Bene, Gergényi és Dobozi engedte meg, hogy felvétel készüljön róluk. A tanácsvezető bíró száz tárgyalási napot tervez, tizenöt tényállást kell tisztázni, amihez mintegy száz tanú meghallgatása szükséges, ez önmagában is eltart majd jövő áprilisig. Az online tudósítást a bíróság nem engedélyezi, de a szünetekben mindig összefoglaljuk, mi történt korábban.
Az első tárgyalási nap a vádirat felolvasásával telik majd. Ez rendkívül részletes, gyakorlatilag percről-percre dokumentálja a 2006. szeptember 17-én, az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt kezdődött tüntetéseket. A vádirat első része a az MTV székházának szeptemer 18-diki osztomával, illetve annak közvetlen előzményeivel foglalkozik. A székház előtt felsorokaoztatott, hiányos felszerelésű századból hatvanan sérültek meg a tüntetők támadásai következtében, közülük egy rendőr életveszélyesen. A vízágyú sikertelen bevetése után az egyik rendőr 28 figyelmeztető lövést adott le.
Az MTV székháznál történtek felolvasása után az ebédszünetet követően 13 órától folytatódott az ügyészség vádpontjainak a sorolása. A bíróság a következő tárgyalási napon, szeptember 19-én a két fővádlottat, Bene Lászlót és Gergényi Pétert hallgatja meg.
Felkészületlen rendőrök 2006 őszén |
A tábornokok és rendőri vezetők ellen a 2006-os őszi zavargások rendőri túlkapásai miatt 2010 novemberében indult el a büntetőeljárás. Éppen hét évvel ezelőtt, szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével – mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, és az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Másnap a több ezresre nőtt tömeg az Országház köré vont kordont benyomta, a tüntetők egy csoportja pedig átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután ezt nem sikerült elérniük, a Kossuth térről több ezres tömeg érkezett hozzájuk, majd többen kövekkel dobálták meg a székház épületét, és az annak védelmére rendelt rendőröket. Közülük hatvanan megsérültek, főleg azért, mert nem volt bevetési sisakjuk vagy pajzsuk. Ezt jelezték az illetékes kint lévő parancsnoknak, M. Zoltánnak ezredesnek, aki a hiányok pótlásáról nem intézkedett. M. Zoltánt ezért, mint az eljárás ötöd rendű vádlottját elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. Az egyre jobban kiszélesedő zavargás miatt Gergényi Péter vezérőrnagy, Budapest akkori rendőr-főkapitánya Mittó Gábor alezredest jelölte ki helyszínparancsnoknak, ám a vádhatóság szerint a feladatát nem volt képes ellátni. Ráadásul "nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem" – szerepel a bíróság sajtóosztálya által készített összefoglalóban. Mittó Gábor volt alezredessel, az ügy negyedrendű vádlottjával szemben a KNYF parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség miatt emelt vádat. A kialakult rendőrségi káosz ellen Gergényi Péter semmit sem tett – állapította meg az ügyészség, ami miatt elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják a Vasprefektust. Ugyanez a vád Dobozi József dandártábornok, volt Rebisz-parancsnok ellen is, mivel nem intézkedett a mulasztást elkövető beosztottjaival szemben, és nem riadóztatta a bevetési állományt. Bene László akkori országos főkapitány első rendű vádlottat, aki egyébként a zavargások idején Brazíliában tartózkodott, abban találta hibásnak az ügyészség, hogy a történtek után senki ellen nem indított eljárásokat, hogy a mulasztó vezetőket felelősségre vonják. Ezt a vizsgálóbizottságok jelentéseiben – „Ignácz-” és „Árvai-jelentések” – megfogalmazottak ellenére sem tett meg – jegyezte meg a vádhatóság. Bene az ellen sem lépett fel, hogy a kötelezően előírt azonosító jelvényeket az egyenruhások október 23-án nem viselték, és ezzel elöljárói intézkedés mulasztását követte el a volt országos rendőrfőkapitány. Mindezek alapján a vádhatóság azt kéri a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsától, hogy a vádlottak többségére felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. Két vádlott esetében kéri csak a KNYF pénzbüntetés kiszabását. |
Egy tábornok a 2006-os gyanúsítottak között
Rendőrségi feljegyzés készült az Ignácz-jelentés alapján
