Egy Nelson Mandeláéhoz hasonló, mindenki által tisztelt személyiség segíthetne feloldani az egyre mélyebb megosztottságot Magyarországon Kati Marton szerint. A magyar származású amerikai íróval, újságíróval készített interjúnkban kénytelenek voltunk megállapítani, hogy ilyenünk nincsen. Kati Marton a Közép-Európa Egyetemen tartott előadást, ezután beszélgettünk vele.
hvg.hu: Komoly tapasztalata van vallásilag, politikailag, etnikailag megosztott országok konfliktusaival. Most Magyarország is nagyon mély az árok a politikai táborok között. Mit gondol, hogyan lehet ezen enyhíteni?
Kati Marton: A sajtó szerepét nem lehet alábecsülni. Hiszen a politikusok mondhatnak egymásra bármit, a sajtónak be kell mutatnia, hogy ez nem feltétlenül igaz. Tudom, hogy egyre nehezebb helyzetben van a magyar sajtó, de akkor is erre kell törekednie.
hvg.hu: Ön ültetett már asztalhoz olyan embereket, akik gyűlölték egymást, például Slobodan Milosevic szerb és Alija Izetbegovic bosnyák elnököt. Mit gondol, itt sikerülne?
K.M.: Jó lenne, ha Magyarországon is lenne egy Nelson Mandela formátumú közéleti személyiség, akit mindenki respektál. Nem tudom, hogy van-e ilyen most…
hvg.hu: Szerintem nincs. Legfeljebb egy-két sportoló.
K.M.: Talán egy-két televíziós vita segítene. De a magyarok felelőssége, hogy ezen a helyzeten tovább lépjenek. Annyit harcoltak a demokráciáért, nem szabad felelőtlenül eltékozolni az eredményeket.
hvg.hu: Azt mondta, a demokrácia sehol sem tökéletes, így az Egyesült Államokban sem. Majdnem 25 évvel a rendszerváltás után ön szerint a magyar demokrácia milyen helyzetben van?
K.M.: Szerintem lehetne sokkal jobb állapotban is. Azt hiszem, 25 év alatt messzebb is juthatott volna Magyarország. Kicsit döbbenetes, hogy ennyire nyers még a demokrácia Magyarországon, és vannak aggasztó dolgok is. Ismerek egy fiatal párt Amerikában, akik azért jöttek el innen, mert elegük lett abból, hogy egyre többen, egyre többet zsidóznak. Nem is értem, egyszer ezen már túl voltunk. Az ország egyszer már megfizette az árát ennek. Ha a magyarok nem ismerik a saját történetüket, az nagyon veszélyes. Ezért is írok könyveket erről, és nagyon örülök, hogy lefordítják őket magyarra. Most jövök Berlinből, ott valóban sikerült a tragikus múlt feldolgozása.
hvg.hu: A nagyon súlyos történelmi kérdésekről, például Trianonról gyökeresen eltérő narratívák élnek idehaza.
K.M.: Tudom, és ezért egyszerre felelősek a populista politikusok, a média, és persze azok is, akik hisznek a történelemhamisításnak. Van egy csomó más problémánk, a válság, a munkanélküliség, az iszlám fundamentalizmus – nem foglalkozhatunk folyamatosan csak a múlttal. Magyarország magába zárkózni látszik, és ezzel óriási hibát követ el: egyrészt, mert ez ma úgysem sikerülhet, hiszen az egész gazdaság, a telekommunikáció, minden globalizáltan működik. Ugyanakkor vészesen lemaradhat az ország.
hvg.hu: Mit gondol, elhunyt férje, Richard Holbrooke mit gondolna 2013 Magyarországáról?
K.M.: Ő nagyon szerette Magyarországot. Nem véletlen, hogy itt házasodtunk össze. Biztos vagyok benne, hogy nagyon erőteljesen kiállna azért, hogy ne forduljunk vissza a múlva. Neki igazán volt tapasztalata abban a délszláv háborúból, hogy a gyűlölet milyen fertőző lehet, és hogyan boríthat lángba egy országot egy pillanat alatt, így biztosan felemelné a szavát a gyűlöletkeltés ellen.
hvg.hu: Hogyan tájékozódik Magyarországról?
K.M.: Rengeteg barátom van, leginkább tőlük. Egyikük egyszer még egy Magyar Gárda felvonulásra is elment, hogy megnézze, és azt mondta, nem hiszi el, hogy ilyen megtörténhet ma. Hogy emberek egyenruhában, kisnácit játszva masírozzanak Budapesten.
hvg.hu: Politikusokat is ismer?
K.M.: Orbán Viktorral, és Bajnai Gordonnal is találkoztam már. Orbán Viktorral még a 90-es években, amikor egyszer Amerikában járt. Nálunk vacsorázott, és Operában is voltunk együtt. Nagyon kedves volt. Bajnai Gordonról is jó benyomásom volt.
hvg.hu: Ön a Committee To Protect Journalists vezetője többek között. A sajtón egyre nagyobb a nyomás, még a nyugati kormányok részéről is időnként, elég a Guardian esetére gondolni. Mit gondol, romlik a sajtó helyzete a jövőben még a demokráciákban is?
K.M.: Valóban, még Barack Obama sem nagyon szereti az újságírókat, és a tényeket, ha azok nem az ő mondanivalóját támasztják alá. De persze nem is kell szeretnie. Azt gondolom, a nyugati sajtó tudja majd kezelni ezt a helyzetet.
