Törvényben rögzítené a Normafa fejlesztésének részleteit a kormány. A javaslat értemében a XII. kerület önállóan, a főváros és a környezetvédelem akadékoskodása nélkül állhat neki a fejlesztésnek. A sportcélú fejlesztések közt felbukkannak érdekességek is, például egy 15 méter magas engesztelő kápolna megépítése.
„A Normafa környékén érvényes természetvédelmi, erdővédelmi és építésügyi szabályok jelenleg nem teszik lehetővé a céloknak megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósítását” – valószínűleg ez a kulcsmondata annak az indoklásnak, amit a Belügyminisztérium (BM) fűzött a csütörtökön a parlament elé terjesztett, a budapesti Hegyvidék kedvelt kirándulóhelyének fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz.
Márpedig a kormánynak konkrét elképzelései vannak: Vincze P. Márton miniszterelnöki megbízott koordinálásával síközpontot álmodtak a XII. kerületbe, ahová a meghosszabbított fogaskerekű egyenesen a Széll Kálmán térről szállítaná a sízőket. A BM törvényjavaslata azért született, hogy ezt meg lehessen valósítani, hiszen erre az indoklás szerint a „fővárosi polgárok részéről felmerült az igény”.
A törvényjavaslat következetesen a „történelmi sportterület” kifejezést használja a Normafára. Ezt 2011-ben iktattak a budapesti területrendezési tervről szóló törvénybe, és arra utal, hogy a környéket 1914 előtt sportolási célra használták. Az indoklás is utal rá, hogy a Normafán és környékén 1895 óta „különböző színvonalon”, de jelen van a sísport. Persze a BM is elismeri, hogy nem csak a síelésről van szó, hanem például az is cél, „a vendéglátás és a szállodák fellendülésével erősítse a munkahelyteremtést és a belföldi turizmust”.
A törvényjavaslat lényege, hogy a mellékletében felsorolt állami tulajdonú földterületeket a XII. kerületi önkormányzat vagyonkezelésébe adja, és egyben felhatalmazza a kerületet, hogy rendeletet alkosson az új építési szabályzatról. Utóbbi eljárásban a törvényjavaslat értelmében figyelmen kívül lehet majd hagyni a fővárosi szabályozási keretterv, illetve az építési keretszabályzat előírásait, vagyis a fővárosi önkormányzatnak nem lesz beleszólása abba, mi történik a Normafán. Emellett nem kellene erdővédelmi járulékot sem fizetni, vagy új erdőt telepíteni, ha fákat kell kivágni a területen.
A kerület persze nem kap teljesen szabad kezet, mert a törvényjavaslat részletesen leírja, hová mit lehet építeni. A sípályák és az azokhoz kapcsolódó felvonók és hóágyúk (utóbbiakhoz földalatti víztározó is szükséges) mellett lesz szánkópálya, kerékpárút, játszótér, erdei tornapálya, futópálya, nyári bobpálya és downhill kerékpárpálya is. Építeni kellene a törvényjavaslat szerint két síklubházat, fogadót, egy bruttó 8000 négyzetméteren elterülő, 15 méter magas engesztelő kápolnát, illetve zarándokszállást és kempinget is.
